Az EU átlaghoz képest tartós felzárkózó pályára került a magyar gazdaság, és a régiós gazdaságokhoz képest is megállt az évtizedes leszakadás. Végre egy ütemben fejlődik Magyarország a visegrádi országok átlagával.

Igen, ez a helyzet kedves olvasók! Mi, a Nívó blog szerzői is meglepődtünk ezeken az adatokon amikor a KSH és az Eurostat statisztikáit böngésztük, hiszen a magyar gazdasági teljesítményt értékelő hírek, cikkek, publicisztikák, elemzések többségében egészen mást lehet általában olvasni. A minket érő hírfolyam alapján valahogy az a tévképzet alakul ki az emberben, hogy a szocialisták elszúrt és leszakadást hozó nyolc éve után a Fidesz-kormányok alatt a helyzet csak tovább romlott, már-már a teljes reménytelenségig.

Pedig nem. Az alábbi ábrákon jól látható, hogy a növekedési különbözet Magyarország és az EU átlag, valamint Magyarország és a régiós átlag viszonylatában is a Fidesz idején fokozatosan javult. És immár második éve a régiós átlagnak megfelelő a magyar növekedési teljesítmény, ami évi 1-1,5%-os felzárkózást jelent az EU 28 országának átlagához képest.

Lássuk hát a mindennél többet mondó ábrákat:

Ha az EU átlagához képest értékeljük a magyar növekedést, akkor elsősorban az szúr szemet, hogy 2006 óta igencsak hullámzó a teljesítményünk, de többnyire inkább leszakadó. 2007-ben a Gyurcsány-féle "elkúrtuk-beszéd" utáni megszorítások negatív hatása áll a leszakadó teljesítményünk mögött. Majd a 2009-ben kitörő gazdasági világválság Magyarországot sokkal jobban megviselte az EU-s átlagnál a korábbi évek rossz gazdaságpolitikája miatti sérülékeny és kiszolgáltatott állapotunk miatt. Ugyanez látszik a 2012-es gyenge teljesítmény mögött is, ez az európai adósságválság időszaka, a W alakú válság második V-je, amivel ráadásul egybeesett a túlzott deficit eljárásból való kikerülési kényszer miatti újbóli megszorítások hatása. De ez a hullámvölgy már jóval kisebb volt az előző kettőnél, és 2013 óta viszont stabilan az EU átlaga feletti a gazdasági növekedésünk évi 1-1,5%-kal. (Az ábrán a pontozott rész a 2014-es első negyedéves tényadat.)

Még érdekesebb a helyzet, ha a magyar növekedést a cseh-lengyel-szlovák gazdasági növekedés súlyozott átlagához hasonlítjuk. A 2007-es, 2009-es és 2012-es hullámvölgyek ugyanúgy megfigyelhetők mint az első ábrán, ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a régiótól való leszakadásunk tempója folyamatosan csökken, míg az utóbbi két évben a magyar növekedés már teljesen megfelelt a régiós átlagnak, amire már nagyon-nagyon régóta nem volt példa korábban. (Az ábrán a pontozott rész a 2014-es első negyedéves tényadat.)

Ha az abszolút magyarországi növekedési számokat nézzük az utolsó ábrán, abból is szépen látszik a W alakú válság 2009-es és 2012-es mélypontokkal, valamint a Gyurcsány-féle 2007-es megszorítások okozta "mini-recesszió". 2013 óta pedig a folyamatosan gyorsuló gazdasági növekedés. Az ábrán a pontozott rész a Nívó blog - már-már hagyománnyá váló saját becslését mutatja a 2014-es második negyedéves GDP növekedésre vonatkozóan. A tényleges adatokat három hét múlva teszi közzé a KSH. A Nívó blog előrejelzése szerint a GDP növekedés üteme a második negyedévben is tartja az első negyedévben elért 3,5%-os ütemet.

Az adatok mögött természetesen sokféle tényező meghúzódhat ami árnyalja a képet, de maga a jelenség és a tendencia mindenképpen figyelemre méltó.

*** Frissítés: 2014.08.02.

Többen azzal reagáltak a hozzászólásokban, hogy az adatok hamisak, hazugok. Erre csak annyit tudunk reagálni, hogy az Eurostat és a KSH honlapján található hivatalos adatokból dolgoztunk. Aki nem hiszi, járjon utána!

GDP adatok:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001j.html

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_gdp_k&lang=en

A régiós gazdaságok (CZ, SK, PL) súlyozott átlagához pedig az itt található adatokat használtuk fel súlyként:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_GDP_szerinti_list%C3%A1ja_(nomin%C3%A1lis)

*** Frissítés 2: 2014.08.02.

Szintén olvasói kérésre alább egy olyan ábra látható, ahol 2006-hoz és 2010-hez, mint kiindulási alaphoz viszonyítja a 4 éves teljesítményt: