Fórum - Vitassuk meg!

Nívó

Radikális járulékcsökkentés, avagy lakáskorszerűsítés?

2016. augusztus 15. - ccactus

Kellemesnek mondható dilemmákkal szembesült a gazdaságpolitikai kormányzat az elmúlt napokban: járulékcsökkentés és lakások energetikai korszerűsítésére kiírt pályázatok.

Nézzük először a másodikat, a lakások energetikai korszerűsítésére vonatkozó 5 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséget. Egyértelmű, hogy az országban több millió lakás szorul korszerűsítésre, melynek révén csökkenhetne az ott lakók rezsikiadása. Az irány tehát jó, ugyanakkor a nagyságrend édes kevés, mindössze 3500 lakás korszerűsítésére elegendő amely töredéke a szükséges mértéknek. Jelen formájában a pályázati keret az első napon kimerült. Csak a leggyorsabbaknak jutott belőle.

A Nívó blog szerint ez ügyben két dolgot kellene eldönteni. Először is azt, hogy megtérülők-e az ilyen beruházások. Amennyiben igen, akkor ne sajnáljuk rá a forrásokat. 5 milliárd helyett 500 milliárdos pályázatot kellene hirdetni. Némiképp populista módon azt is mondhatnánk, hogy ha a Paksi Atomerőmű bővítésére van pénz, akkor erre is kellene lennie. Igazi rezsicsökkentő beruházás lenne ez. Ha viszont úgy számolják, hogy nem, vagy csak nagyon soká térülne meg egy ilyen felújítási program, és ehelyett kerülhetne jobb helyre is a pénz, akkor hagyjuk az egészet. Vagy ha már tényleg csak ilyen kevés a pénz erre a célra, akkor a gyorsaság helyett inkább a rászorultsági elvek mentén kellene szétosztani a pénzt.

Másik téma a járulékcsökkentés. Számítások szerint a jelenleg 27%-os mértékű bérekre rakódó járulék minden egy százalékpontos csökkentése 50 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. Egy érzékelhető mértékű járulékcsökkentés tehát itt is 500 milliárd forint körüli összegbe kerülne. Feltéve, hogy van ekkora mozgástér az államkasszában. Az első kérdés e témában az, hogy miért éppen a járulékot kellene csökkenteni? Az adóéket egy SZJA csökkentéssel ugyanúgy lehet csökkenteni, viszont SZJA csökkentés esetén az adócsökkentés közvetlenül a lakossághoz kerülne. A járulékcsökkentés haszonélvezője viszont a munkaadói oldal lenne, aki az így felszabaduló forrásokat esetleg béremelésekre fordíthatná. Így tehát végső soron ugyanoda juthatnánk, mint az SZJA csökkentés esetén. A különbség csak annyi, hogy az egyik biztos, a másik viszont bizonytalan a bérből élők számára. Nem látjuk be, miért jobb a járulékcsökkentés egy adócsökkentésnél.

A bejegyzés trackback címe:

http://nivo.blog.hu/api/trackback/id/tr2310414122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

sas70 2016.08.17. 11:15:18

A kérdésfeltevés szerintem rossz. Nem egyik vagy másik, hanem egy átfogó rendszerszintű koncepció kell, az ötletszerű intézkedések helyett.
A hosszútávú energetikai programban, azt kell tisztázni és kidolgozni, hogy milyen programmal érhető el nagyobb energia megtakarítás, vagy a kapacitás növelés hoz nagyobb hatékonyságot és új erőművek kellenek, vagy a jelenlegieket kell jobban kihasználni és közben energia hatékonysági beruházásokat támogatni.
A másik, hogy a bérterhek csökkentése milyen ütemben valósítható meg, hogy az adóék csökkenjen, de a szükséges bevételek, csak olyan mértékben, hogy az ne veszélyeztesse a költségvetést. Ez az egész nem könnyű és nem megy egyik napról a másikra, de már eléggé szükséges lenne, különben lemaradunk a fejlődésben.

RHalacska 2016.08.17. 13:02:47

Azért kellene valamit kezdeni a járulékokkal, mert az nem megy hosszú távon, hogy 100.000Ft nettó bér kifizetéséhez 200.000Ftot kelljen termelnie a dolgozónak. Mert 100.000Ft-ot elvisz az állam. Egy részét a munkavállalótól, egy részét a munkáltatótól. Jó ötlet volt, csak a sumákolást fedte volna fel mindenki előtt, ha minden járulékot a munkavállaló fizetne, és a bérpapírján meglátszana, hogy jé nem is a munkáltató a lehúzó, hanem kapok 200.000 bruttó bért és az állam elvisz 100.000Ft-ot. Ez hívták 2006 körül szuperbruttósításnak. Ahogyan most kinéz:
bruttó bér * 0,665 = nettó bér
bruttó bér *1,285 = szuperbruttó, a munkáltató összes kifizetése.
100.000Ft-os bruttó bér esetén kapsz 66.500Ft-ot, a munkáltató meg befizet a tőled levont járulékok mellé még 28500Ft-ot= kb 66500 Ft-ot utal az államnak.

VT Man 2016.08.17. 13:41:12

A poszt nagyon jo! Valoban sokkal nagyobb hatast lehetne elsore elerni ezzel, es amint megvan, mar is javul az import/export egyenleg is.

Kivlov 2016.08.17. 14:11:44

Ez a lakáskorszerűsítési tám egy vicc.
Ahogy a hűtőpénz meg az ingyen tűzifa meg a hasonló "f*asságok."
Nem ilyenekre kellene költeni. Akinek van pénze csinálja, akinek nincs, nincs. ENnyi.
Ja, és nem járulékcsökkentés kellene, hanem béremelés...radikális...

anonymand 2016.08.17. 14:33:10

@sas70:

Azt hiszem velősen összefoglaltad a lényeget.
"A kérdésfeltevés szerintem rossz. Nem egyik vagy másik, hanem egy átfogó rendszerszintű koncepció kell, az ötletszerű intézkedések helyett."
Egyrészt valóban nem helyes a vagy-vagy kérdés felvetése.
Ésszerű indoka és jogosultsága mindkettőnek van.
Amolyan látvány-tunning jellegű a mostani (kevés forrással indított) korszerűsítési "program".
Másrészt olybá tűnik, hogy megint nem hosszú távra szóló és koncepcionálisan kiérlelt az intézkedés, hanem némi politikai haszonszerzés a cél, valamint jól hasznosítható propagandafogás.

nu pagagyí 2016.08.17. 15:12:26

Teljes homály ez a cikk.

siriq111 2016.08.17. 15:30:38

Egyebkent marhara egyszeru a dolog, ha magas a jarulek kevesebb embert tudnak foglalkoztani /kevesebb a fizu /nagyobb az elvandorlasi kedv es a tobbi. Az SZJA-t pedig teljesen at kellene dolgozni. Minimalbere max 2-5% , 5 millio felett (eves szinten ) 15%, 10 millio felett pedig 35% legyen az SZJA. A jarulekot lehet csokkenteni, bevetelkiesest nem okozna olyan nagyot ha az SZJA emelkedne. Sokkal egeszsegesebb lenne ez az adorendszer. Jah, hogy ezt mar par eve en is irtam. .... Ez a kormany semmit nem tett , nem is akar. Ha esetleg valamit megprobalnanak mar regen keso. Lehetne meg az AFA-t is csokkenteni erdemben, errol is irtam. Komolyan 6 ev eltelte utan otletelnek itt lazarek vargaval, hogy se a kozmunkas program nem valo semmire(amirol mar szinten irtam, meg 2010/2011-ben mit kellene csinalni es lazar cirka 6 ev kesessel elo allt ugyan ezzel az otlettel amivel en is anno :D ) ??? Minek vannak ezek a kormanyban? Ennyire tuyti-mutyi bena IQ 70 lovag miniszterek vannak csak a kormany tobbi tagjaval egyutt? A sok hulye allampolgar meg tapsol nekik , gondolkodni mar egy egyszeru keresen sem tudnak............

siriq111 2016.08.17. 15:33:00

15+ millio eves fizunal mar a 45-55% SZJA is teljesen elfogadhato.

siriq111 2016.08.17. 15:36:50

@Kivlov: Amikor irtam parszor , hogy a minimal bernek most mar 250-300 ezer nettonal kellene lenni , mintha valami aramutes erne az olvasot. Vagy nem erti, vagy jon a 6% kamu emelessel meg a tobbivel. Ezt az egesz sz@r rendszert be sem kellett volna vezetni , hanem gyokeresen ebbe az iranyba kellett volna elmenni. Egyszeru pr fogalmakkal meghulyitik a nepet. A cikkiro sem az a soka gondolkozo tipus.

Kivlov 2016.08.17. 16:05:31

@siriq111:
Ezt hiába mondod.
Antall nyílt célja volt 25 éve, hogy a magyar melósnak ne fizessen NY-ihoz közeli bért az akkor beengedett multi.
A cél azóta is ez, csak az indok más: azzal akarunk versenyelőnyt elérni, hogy itt olcsó a képzett munkaerő. Utána meg lesnek, ha nem találnak embert a pozíciókra 150-200 nettókért.

siriq111 2016.08.17. 16:10:33

@Kivlov: Egyebkent ennyi. Hiaba mondom. Nem akarjak megerteni , valtozas akkor lesz ha az orszag nepe/civil lakossaga kivanja es teszi is erte.

Joooe 2016.08.18. 09:34:21

Szerintem a "pályázzál és pénzt adunk" típusú akciók (legyen az hűtőgépcsere, ház szigetelés, napelem telepítés, stb.) alapból hibásak, az állam ne adjon pénzt az állampolgárnak, az állam azért van, hogy elvegye :) (és persze hogy állami szolgáltatásokat nyújtson érte) Ha valamit támogatandónak lát az állam, akkor adjon kedvezményt az elvonásból (adók, járulékok) esetleg segítse a hitelezést, bár azért többnyire jobb ha nem lát az állam támogathatónak semmit, ha kiragad egy ágazatot(pl turizmus, építőipar), azt támogatja, hogy oda több pénz menjen, az csak ilyen egybites módon szép, mert ezzel azt is támogatja, hogy más ágazatokba kevesebb pénz menjen ami meg totál nem fer piactorzító hatás. Összeségében az ilyen ügyekben a visszaélések lehetősége, a piactorzító hatás miatt nagyobb lehet a kár mint a haszna, csak hát jó kis populista intézkedések, az emberek szeretik az ingyen pénz gondolatát.
A járulékcsökkentés vs. adócsökkentést kérdésben igaz a kettő hasonlósága, de nagymértékű adócsökkentés már volt (hú de fognak fikázni ezért egyesek, de a családi adókedvezmény meg a csökkenő adókulcs együtt azért valami, még ha ide-oda tologattak is sok kis fogyasztási adót), talán a járulékcsökkentés felzárkóztatása mérlegelendő, pont azért, mert ez nem kerül egy az egyben a bérekbe, talán a fizetőképes piaci kereslet élénkülése mellett az életképesebb vállalkozások is fejlődési spirálba kerülhetnek.