A szerző (Droli) azt az elmebeteg ötletet találta ki, hogy emigrál (pontosabban emigrált, most már múltidőben)- Magyarországra. Az erről szóló élményeit, tapasztalatait egy posztsorozatban írja meg, mindenki nagy örömére.
Itt a kérdőjel nemcsak azt jelzi, hogy kérdő mondatról van szó, hanem azt is, hogy nem tudom, valóban az ingatlanmaffiával találkoztam-e, lévén nem így mutatkoztak be nekem, hogy "jó napot kívánok, mi vagyunk az ingatlanmaffia!", de szépen csomagolták a történetet. Gyorsan megnyugtatok mindenkit: semmi bajom nem volt belőle, nem vettük meg az ajánlott ingatlant. De kezdjük kicsit messzebbről, az ingatlanpiac úgyis érdekes téma.
Nézegettük az ingatlanhirdetéseket, volt belőlük bőven... pár típushirdetés, amibe belefutottunk:
- Családi ház eladó, mindössze 3 millió Ft! Csodálatos helyen, csodálatos állapotban, blablabla, ja, át kellene vállalni még 15 év frankhitelt, csak ezt az árhoz nem mertem beírni, mert akkor nincs érdeklődő...
- Meghalt a nagyi, örököltünk, de kéne a pénz, nagyon, mert nyakig vagyunk a szarban, vidd el a házát fillérekért. A repedés a falon meg nem az, aminek látszik.
- Családi ház 7 milláért, csak ennyi, jó helyen, jó állapotban! Igaz, ott lakik a nénikém, övé a ház másik fele, de lassan meghal, én öröklöm az ő részét is, és akkor azt is megveheted tőlem, kb. 6-ért. Hát nem jó üzlet?
- Mi az, hogy ez a ház nem ér ennyit? Ennyiért vettem 7 éve!
- Családi ház eladó Bibifalván, kiváló áron! Ja, a ház nem Bibifalván van, hanem Kukutanyán, ami alig 15 km-re van Bibifalvától, meg eleve mindentől, de nem baj, az nem távolság! Különben is, néha kimegy oda a busz is!
- Összkomfortos, persze, hogy összkomfortos! Van víz és villany is! Az utcában.
Szóval találkoztunk mindennel, eleve, az érdekes hirdetések 90%-a kiesett a telefonbeszélgetések után. Ami sokatmondó, (és jelzi, mennyire nem mozog a piac): olyan egyszer sem volt, hogy "bocs, már eladtuk, épp most akartuk levenni a hirdetést", több hónapos házaknál sem, pedig számoltunk ezzel is. Hogy ne legyünk rosszmájúak, megemlítem, hogy sok korrekt hirdetést is láttunk, és mint érdeklődő, minden hirdetőnek javaslom, hogy járjanak el így, ne írjanak be a hirdetésbe olyan dolgokat, ami nincs, mert úgyis minden kiderül, és csak egymás idejét raboljuk feleslegesen.
De térjünk vissza az "ingatlanmaffiára": kinéztünk egy házat, mely a képek alapján jól nézett ki, ára nagyon rendben volt, ügynökség hirdette, tehát így elsőre nem gondoltunk semmi rosszra, A telefonos "puhatolózás" is jól sikerült, megfelelő válaszokat kaptunk kérdéseinkre, szóval az ingatlant felvettük a "személyesen megnézendő" listára. És meg is néztük.
Nagyon kedves hölgy fogadott bennünket, körbevezetett, minden rendben volt, attól az apróságtól eltekintve, hogy a fotón a ház egy rendezett, bekerített udvarban volt lefényképezve, élőben viszont se kerítés, se rendezett udvar. Sebaj, még így is megéri, gondoltam, de ekkor jött a meglepetés, amikor a tulajdonviszonyokra kérdeztünk rá. Ezt a mesét leírom úgy, ahogy volt:
"Tudjátok, ez egy hosszú történet. Pali, aki itt lakik, egy alkoholista figura, elitta a pénzét, tartozik már mindenkinek, közben az ingatlamaffia is rászállt, és megpróbálták aláíratni vele a ház eladását, fillérekért. Ekkor lépett közbe Gyula, a kocsmáros, aki ezt nem engedte, inkább a nevére íratta a házat, hogy Pali ne tudja eladni, és most ő árulja. Igen, Gyula nevén van a ház, de nem az övé lesz az eladásból származó pénz, hanem Palié, de nektek Gyulával kell szerződést kötni. Pali felől ne aggódjatok, ki fog költözni, majd Gyula ad neki munkát valami tanyán, és jól ellesz ott."
Valami csodálatos, nem? Gyula, a jólelkű kocsmáros segít a megszorult Palinak, az alkoholistának, és megvédi az ingatlanmaffiától... vagy mégsem? Esetleg Pali már akkora adósságot halmozott fel Gyula kocsmájában, hogy a házával fizetett ezért, és Gyula most realizálni szeretné a pénzt? Szerintetek melyik az igaz?
Ismét megnyugtatnék mindenkit, az ingatlant nem vettük meg, sőt, a fenti történetet hallva szinte elmenekültünk a helyszínről, de a nap nem múlt el hiába, mert aznap néztük meg azt a házat is, amit végül megvettünk. A "rendes tulajdonosától".
