Szinte minden devizahitelesnek megéri igényelni az árfolyamrögzítést, vagyis hogy a jelenlegi 230 forint körüli piaci árral szemben mindössze 180 forintos árfolyamon törleszthesse svájci frankos hitelét, de valahogy mégsem gyűlik az igénylők száma. Augusztus végéig mindössze a jogosultak 15%-a élt a lehetőséggel.

Elképzelhető, hogy sokan attól tartanak, hogy a végén rosszul járnak majd a rögzítéssel, pedig ez egyáltalán nincs így. Egy konkrét példán keresztül megpróbáljuk elmagyarázni, hogyan működik a devizahitelezés, és milyen segítséget jelenthet az árfolyamrögzítés igénybevétele a devizahitelesnek. A példa kicsit leegyszerűsített, ámde a dolog lényegét hamisítatlanul mutatja be.

Tegyük fel, hogy felvettünk 6 millió forintot svájci frank alapú hitelben 10 évre 150 forintos árfolyamon évi 7%-os kamatra. Kezdeti tartozásunk tehát 6millió forint/150=40ezer svájci frank. A törlesztőrészlet havi 475 frank, tehát felvételkori 150 forintos árfolyamon számolva havi 71 250 forint.

Első és legfontosabb kérdés, amit sokan nem értenek, hogy hogyan jött ki ez a havi törlesztőrészlet? Ha a 71 250 forintos havi törlesztőt tíz éven át fizetem, akkor összesen 8 550 000 forintot fogok visszafizetni, ami majd másfélszerese a felvett összegnek. Miért mondják akkor azt, hogy a kamat csak 7%? A válasz az, hogy a 7% éves kamat, nem pedig a teljes futamidőre szól. Ha én lekötök a bankban tíz évre százezer forintot 6%-ra, akkor a tíz év múlva nem 106ezer forintot fogok kapni, tehát 6%-kal, 6ezer forinttal többet, hanem 160ezer forintot, vagyis 60%-kal többet. A 6% kamatot ugyanis minden évben felszámítják a tőkémre. Ugyanígy van ez hitel esetén is. A 7% hitelkamatot minden évben felszámolják, a még fennálló tartozásomra.

A másik nagyon fontos kérdés, amit sokan rosszul tudnak: Az első időszakban csak kamatot fizetünk-e, vagy a tartozásunk is elkezd fogyni rögtön az első törlesztésnél? A válasz az, hogy a tartozásunk igenis elkezd fogyni már az első törlesztő részlet befizetése után. Hamis szóbeszéd az, hogy az első években csak a kamatot fizeti az ember, a tartozása ugyanúgy megmarad.

Nézzük tehát, hogyan jött ki a havi 475 frankos törlesztő részlet, amelyet 10 éven át fizetve pontosan visszafizetem az összes tartozásomat:

Első év:

A hitel kamata 7%, tehát az első évben a felvett 40 000 frank hitelen 40 000*0,07=2800 frank kamat keletkezik. Az első év törlesztő részletei összesen pedig 475*12 hónap=5700 frank.

Látszik, hogy a 40 000 frank hitelen az első évben 7%, azaz 2800 frank kamat keletkezett, de összesen törlesztettem 5700 frankot, tehát a tartozásom 5700-2800=2900 frankkal csökkent az első évben. Ennyit fizettem ugyanis a banknak a keletkező kamatokon felül. Mindezt persze forintban érzékeli a hitelfelvevő, hiszen ő a havi fix 475 frankos törlesztő részletet forintban fizeti, az aktuális svájci frank árfolyammal felszorozva.

Második év:

Nézzük a második évet! A fennálló tartozásom már csak 40 000-2900=37 100 frank. A második évben tehát már csak erre az összegre fogja a bank felszámolni a 7%-os kamatot, ami 37 100*0,07=2600 frank. Az előző évben még a magasabb fennálló tartozásra 2800 frank volt a kamat, látható tehát, hogy az alacsonyabb fennálló tartozás miatt a keletkező és fizetendő hitelkamat kicsit csökkent. A törlesztő részlet viszont továbbra is a hitelfelvételkor megállapított havi 475 frank, tehát a második évben összesen megint csak 475*12=5700 franknak megfelelő forintösszeget törlesztek a bank felé.

Ebből az 5700 frankból 2600 a kamat, a többi (5700-2600=3100 frank) újfent a fennálló tartozásomat csökkenti. Így a második év végén a tartozásom már csak 37 100-3100=34 000 frank. Illetve annak megfelelő forintösszeg az aktuális árfolyammal felszorozva.

Az első évben az éves 5700 frank törlesztőből 2800 frank ment el kamatra és 2900 frankkal csökkent az adósság, a második évben pedig szintén az 5700 frank törlesztőből 2600 ment el kamatra, és 3100 frankkal csökkent az adósság. Látható, hogy az évek múlásával az 5700 frankos éves törlesztőből az évről évre csökkenő tartozásom miatt egyre kisebb a kamatrész (2800 majd 2600), egyre kisebb összegre számolják fel a 7%-os kamatot, és egyre nagyobb a tőkerész (2900 majd 3100), amennyivel csökken a tartozásom. És ez így megy a futamidőből hátralévő további 8 évben is. Egyre kevesebb a felszámított kamat, és egyre nagyobb a tőkerész.

Számszerűen a hátralévő 8 évre svájci frankban:

A 3. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 2380, tőkerész: 3320
A 4. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 2150, tőkerész: 3550
Az 5. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1900, tőkerész: 3800
A 6. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1630, tőkerész: 4070
A 7. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1350, tőkerész: 4350
A 8. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1050, tőkerész: 4650
A 9. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 720, tőkerész: 4980
A 10. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 370, tőkerész: 5330

Látható, hogy évről évre kisebb a kamatrész és nagyobba tőkerész. Így a tizedik év végére, ha valaki összeadja a tőkerészeket pont elfogy az adósságom úgy, hogy én mindvégig havi 475 frankot (illetve annak megfelelő forintot) törlesztettem. A havi törlesztőt tehát a bank úgy számolja ki, hogy azt minden hónapban befizetve a futamidő végére pont elfogyjon a felvett adósság. Kamatrész, és tőkerész. Ezt a két fogalmat érdemes megjegyezni, mert mikor rátérünk az árfolyamrögzítés működésére, ezeknek nagy jelentősége lesz.

Mi volt a gond a devizahitellel?

Így működik hát a devizahitel. Ami a gondot okozta egy idő után, hogy a svájci frank árfolyama az egekbe szökött. 150 forint helyett jelenleg 230 forint, ami a havi 475 frankos törlesztőrészletet a kezdetben kiszámolt 475*150=71 250 forintról megemelte 475*230=109 250 forintra, tehát havonta 38ezer forinttal többet kell törlesztenem. Ugyanez a helyzet a fennálló tartozásommal: A második év végére 34 000 frankra csökkenő adósságom forintban még emelkedett is, 34000*230=7 820 000 forintra.

Mi történik, ha belépek az árfolyamrögzítésbe?

A megemelkedő tölesztő részlet problémájára dolgozta ki a kormány a bankokkal közösen az árfolyamrögzítés rendszerét, ahol az aktuális svájci frank árfolyamtól függetlenül 180 forintos árfolyamon számolják ki a havi törlesztőt 5 éven át. Tehát a 475 frankos törlesztő részlet forintban mérve 475*230=109 250 forintról 475*180=85 500 Ft-ra csökken, tehát havi 23 750 forinttal kevesebb, mint amennyi piaci árfolyamon lenne.

Az árfolyamrögzítés szabálya az, hogy a 475 frankos törlesztő részlet kamatrészére teljesen elengedik a piaci frankárfolyam és a 180 forintos rögzített árfolyam közötti különbséget, a tőkerészére viszont nem, hanem azt egy gyűjtőhitelszámlán gyűjtik, amit az 5 év árfolyamrögzítés után kell elkezdeni visszafizetni az eredeti hitellel párhuzamosan.

Nézzük a mi példánkon, hogy mennyit nyerünk az árfolyamrögzítéssel! Tegyük fel, hogy a második év végén igényeltük, és 5 évig úgy törlesztünk, és tegyük fel, hogy ebben az 5 évben végig a jelenleg érvényes 230 forintos frankárfolyam várható.

Az árfolyamrögzítés öt éve alatt frankban számolva változatlan összegeket kell fizetni, mint azt már feljebb kiszámoltuk:

A 3. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 2380, tőkerész: 3320
A 4. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 2150, tőkerész: 3550
Az 5. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1900, tőkerész: 3800
A 6. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1630, tőkerész: 4070
A 7. évben: törlesztő részletek: 5700, kamatrész: 1350, tőkerész: 4350

Összesen az öt év alatt 5700*5=28 500 frankot törlesztek, ebből a kamatrész 9410 frank, a tőkerész pedig 19 090 frank. Ha piaci árfolyamon kellett volna törlesztenem, az forintban 28500*230=6 550 000 forint lett volna az öt év alatt. De mivel az árfolyamgátban voltam, így csak 28500*180=5 130 000 forintot fizettem, tehát 1 425 000 forinttal (havi 23 750 forinttal) kevesebbet.

Viszont ennek egy részét, a törlesztő részletek tőkerészének 180 forintot meghaladó részét a gyűjtőhitelszámlán gyűjtötték, így ott összegyűlt az öt év alatt 19090*(230-180)=954 500 forint, amit a devizahitelből hátralévő időszak folyamán vissza kell fizetnem.

Mi a végeredmény? Az öt év alatt elengedtek a törlesztőrészleteimből 1 425 000 forintot, tehát ennyi maradt a pénztárcámban, viszont a gyűjtőszámlán összegyűlt 954 500 forint. Így a valós nyereségem az árfolyamgáttal 1 425 000-954 500=470 500 forint.

Tehát az árfolyamrögzítésbe mindenképpen megéri belépni!

Hozzátartozik még a dologhoz, hogy a gyűjtőszámlán gyarapodó összegnek is van hitelkamata, ami az árfolyamrögzítés öt éve során a bankközi kamatlábnak felel meg (jelenleg 6-7% körül mozog), amely kamat a hitelfelvevő gyerekeinek számától függően csökkenthető gyerekenként 1%-kal. Érdemes tehát az árfolyamrögzítéssel nyert havi 23 750 forintunk egy részét megtakarítani, és kamatoztatni, mondjuk lakástakarékban, ahol 10% feletti hozam is elérhető, hogy abból a pénzből majd az öt év után tudjuk törleszteni a gyűjtőhitel miatt megnövekedett törlesztő részleteinket. De a példánkban említett 470 500 Ft mindenképpen tiszta nyereség.

Kinek éri meg legjobban az árfolyamrögzítés?

Annak, akinek még sok van hátra devizahitelének futamidejéből. Mint azt fent levezettük, minél több van még hátra a futamidőből, annál magasabb a havi törlesztő részletének kamatrésze, ami után teljesen elengedik az árfolyamkülönbözetet, és kisebb a tőkerésze, amelyet viszont gyűjtenek a gyűjtőszámlahitelen.

Ki az, akinek esetleg nem éri meg az árfolyamrögzítés?

Őszintén szólva én nem tudok ilyen esetről. Annyi biztos, hogy az a devizahiteles, akinek már csak 5 év, vagy még kevesebb van hátra devizahitelének futamidejéből, az nem sokat nyer az ügylettel, hiszen ő már nagyrészt a tőkerészt törleszti, aminek az árfolyamkülönbözetét később úgyis meg kell fizetni, és viszonylag kicsi az a kamatrész, amelyre teljesen elengedik az árfolyamkülönbözetet. De azt a kicsit még neki is elengedik, tehát ennyiben ez az emberünk sem veszíthet esetleg csak akkor, ha a gyűjtőszámlán gyűlő hitelének a kamata magasabb, mint az eredeti svájci frankos hitelkamat.

Ezek után a Nívó blog minden jogosultnak jó szívvel azt tudja tanácsolni, hogy vegye igénybe az árfolyamrögzítést, vagy legalábbis érdeklődjön a bankjánál, hogy az öt év alatt mennyit engednek el ténylegesen a törlesztőjéből, és ezzel szemben mennyi gyűlik össze a gyűjtőszámlahitelen. Ha a kettő különbsége eléri mondjuk a kétszázezer forintot, akkor vegye igénybe a lehetőséget, mert nem veszíthet vele!