"Kimegyek külföldre mosogatni, és királyul fogok élni!" Úgy tűnik, hazánkat is elérte a "kivándorlási láz", azaz egyre többen fontolgatják, hogy külföldön keresik boldogulásukat kis országunk helyett. Ez a folyamat amúgy nem egyedi, pl. a lengyeleknél vagy a románoknál már régóta így van... De vajon kinek éri meg kivándorolni? Nem akarom feleslegesen húzni az időt, íme, itt egy általam összeállított, segítő táblázat, a legnépszerűbb EU-s országokkal:
Minden euró/hónapban értendő, a minimálbér bruttó, az átlagbér nettó!
országok | minimálbér | átlagbér | albérletár | minimálbér-albérletár |
Magyarország | 320 | 730 | 167 | 153 |
Nagy Britannia | 1254 | 2600 | 603 | 651 |
Írország | 1499 | 2740 | 605 | 894 |
Németország | 1500 | 2950 | 367 | 1133 |
Ausztria | 1000 | 2320 | 416 | 584 |
Spanyolország | 748 | 1650 | 383 | 365 |
Hollandia | 1446 | 2650 | 628 | 818 |
A táblázat forrásai: minimálbér: a lehető legfrissebb adatok az Eurostat oldaláról; Átlagbér: Maxval Bircaman egyébként kiváló blogja, 2009-es adatok, albérletár: Numbeo, egy városközponton kívüli garzonlakás átlagos havi bérleti díja. Németországban szakmánkénti minimálbér van, és az sem működik olyan egyszerűen, ezért kb. az ír minimálbért vettem alapul. Ausztriában is hasonló a helyzet, de ott több forrás hivatkozik a havi 1000 eurós adatra, szerintem fogadjuk el. A minimálbér bruttó összeg, de az arányokat jól mutatja.
Mi derül ki a fenti táblázatból? Az, hogy aki Magyarországon minimálbért kap, jó nyelvtudással rendelkezik, van elegendő kezdőtőkéje (minimálbérből?) és szakmája is olyan, hogy el tud helyezkedni (tipikusan pincér vagy szakács, gyakorlattal, referenciával, kiváló nyelvtudással), annak megéri váltani! Értelemszerűen, akinek speciális szaktudása van, és nemzetközileg elismert szakember, annak is. De mi van a többiekkel, akik a kivándorolni vágyók kb. 95%-át teszik ki?
Nem véletlenül tettem oda a minimálbér-albérletár oszlopot, mert ez jól jelzi, hogy bár a fizetések jóval magasabbak a hazainál, bizony, az albérletárak is! (A megélhetés többi költsége - sajnos - kb. ugyanott van; nem "nekik" sajnos, hanem nekünk...) Még egy fontos dolog: az átlagbér mindenhol ugyanolyan torz, mint Magyarországon; valljuk be, a magyar átlagbér (213.000 Ft) jó fizetésnek számít, nagyon sokan nem is álmodhatnak ilyenről! A külföldi átlagbért nemigen fogja megkapni az "átlagmagyar", például Írországban aki megkap kb. havi 1800-2000 eurót, az már elmondhatja, hogy ír szemmel nézve is jó állása van (hiába 2740 euró az átlagbér). A külföldi átlagfizetés elérésére kb. annyi esélyünk van, mint a magyarul makogó pakisztáni vendégmunkásnak a 213.000 Ft-os fizetésre: lehetséges, de 95%-ban nem jellemző.
Akkor térjünk vissza a maradék 95% problémájához: mikor érdemes külföldre vándorolni? Egyszemélyes modellt mutatok be, Írországra vonatkoztatva, amit aztán mindenki addig bonyolít, amíg akar (pl. gyerek, iskolaköltségek, betegbiztosítás, többkeresős modell stb, lehet ezt ragozni a végtelenségig). A leírt modell tipikus: "itthagyom Magyarországot, kimegyek Írországba mosogatni-takarítani, és milyen jó lesz az!"
Először is egy rossz hírrel kezdeném: ezek tipikusan minimálbéres munkák, és gyakran részmunkaidősek. Akinek szerencséje van, teljes munkaidőben dolgozhat, de nála is fennáll a veszély, hogy pl. télre bezár a hotel, aztán azt az időszakot megoldja, ahogy tudja. Mi most egy jó esetet feltételezünk: emberünket Írországban felvették minimálbéren, 39 órában, télen-nyáron nyitva a hotel, így havi 1499 eurós bruttó mellett, 605 eurós albérlettel számolva 894 euró marad minden másra. Tehát ha a 894 eurót meg tudja tartani emberünk Magyarországon is, akkor van nullán. Táblázatban összefoglalva, 290 Ft-os euróval számolva:
Mikor éri meg Írországban minimálbéres munkát vállalni?
magyar bér forintban (bruttó!) | magyar bér euróban | magyar bér-albérlet | Írországi (bruttó) minimálbér-albérlet | hol jobb? |
120.000 | 413 | 246 | 894 | Írország |
180.000 | 620 | 453 | 894 | Írország |
240.000 | 826 | 659 | 894 | Írország |
300.000 | 1034 | 867 | 894 | Írország |
307.000 | 1061 | 894 | 894 | döntetlen |
350.000 | 1206 | 1039 | 894 | Magyarország |
400.000 | 1379 | 1212 | 894 | Magyarország |
Jól látható, a fordulópont kb. bruttó 307.000 forintnál van, kerekítsük ezt 300.000-re: aki e felett keres, az kifejezetten rosszul jár, ha írországi minimálbéres munkát keres; aki ez alatt keres, az viszont jobban járhat. Hasonló logikai modell alapján (a külföldi magasabb minimálbért korrigáljuk az albérletárak eltérésével) ez a fordulópont országonként (Magyarország: albérlet: 167 euró, euróárfolyam: 290 Ft):
Mekkora magyar keresetig érdemes kimenni külföldi minimálbéres munkára (kerekítve)?
ország | magyar bruttó kereset |
Írország | 300.000 Ft |
Nagy Britannia | 240.000 Ft |
Németország | 380.000 Ft |
Ausztria | 220.000 Ft |
Spanyolország | 150.000 Ft |
Hollandia | 285.000 Ft |
Pár megjegyzés a fenti táblázathoz:
1. Nagyon vigyázni kell azzal a dologgal, hogy külföldön sokkal rugalmasabb a munkapiac, például sokkal gyakrabban foglalkoztatnak részmunkaidőben embereket! Igen, a "takarítok-mosogatok-krumplit sütök" tipikusan ilyen; lehet, hogy az ember talál munkát, de csak 5X4 órában. Ebben az esetben máris feleződnek a fenti összegek, pl. Nagy Britannia esetében bruttó 120.000 Ft-ra - ennyit meg azért Magyarországon is meg lehet keresni jó angol nyelvtudással, szakmai tapasztalattal, és némi utánjárással... Ugyanez igaz a "télen bezár a hotel" esetre is, amikor csak minimálóraszámban foglalkoztatják az alkalmazottakat; 3 hónapos leállás esetén a fenti összegek negyedét le lehet vonni.
2. Persze itt is kérdés, hogy mennyiben tér el a keresetünk a fentiektől. Pl. aki Magyarországon bruttó 250.000 Ft-ot keres, annak feltételezhetően irodai munkája van; érdemes-e az írországi plusz 50.000 forintért bevállalni azt, hogy emberünk külföldön, más után takarítja az összeszart vécét? Ez már attól függ, ki mennyire bevállalós típus.
3. Mennyit lehet félretenni minimálbérből? A fenti táblázatokból erre is választ kapunk: mivel az albérletáron kívül a többi költség kb. hasonlónak tekinthető, ezért számolhatunk a bér-albérlet különbségekkel. Pl. aki Magyarországon bruttó 150.000 Ft-ot keresett, annak az albérlet levonása után maradt 100.000 Ft-ja (bruttó). Ha emberünk elmegy egy angol szállodába takarítani, kb. bruttó 190.000 Ft-ja marad az albérlet után, tehát hazai életszínvonal megtartása mellett félre tud tenni kb. bruttó 90.000 Ft-ot. Ez évente 1.080.000 Ft, ami nettósítva nincs egymillió forint - évente. És ebből még lejöhetnek az olyan nem tervezett költségek, mint a hazautazás, vagy egy váratlan betegség... (ír kolléganő nemrég torokgyulladással volt orvosnál, vizitdíjjal, gyógyszerrel, mindennel együtt 120 euró volt; a "magyar változata" ennél azért jóval olcsóbb). Szóval mennyit lehet félretenni? Keveset, jóval kevesebbet, mint otthon gondolják. Ezzel cáfolnám azon legendákat, hogy a külföldi magyarok multimilliomosok és még a bőrük alatt is pénz van; másrészt jól látható, hogy sok évnek kell eltelnie, hogy használható összeg összegyűljön, bevallom, az egy-kétéves kijöveteleknek nem sok értelmét látom, az max. tapasztalatszerzés szempontjából jó.
4. De ha már kint vagyunk, miért ne éljünk kicsit jobban, mint otthon? Nem mindenkinek nyerő a "szobát bérelek tíz indiaival" életmód, ezt Magyarországon is meg lehet tenni, igaz, általában ez elől menekülnek az emberek külföldre. (Egyszer olvastam valahol: érdekes, hogy külföldön a magyar fiatal simán elfogadja, hogy a ranglétra alján kezdi, hogy albérletben lakik, hogy nincs autója, otthon bezzeg azonnal saját lakás-kocsi-íróasztalos állás kell, és ha mindez nincs meg, akkor meg jön a "szemét, élhetetlen ország" duma ... - van benne valami)
5. Persze mindenre van megoldás: tessék olyan munkát keresni, mely jóval minimálbér felett fizet! Van ilyen is, nem kell nagy dolgokra gondolni, pl. egy szakképzett bolti eladó ennél jóval jobban kereshet, de itt már nem lehet kérdéses a folyékony nyelvtudás (mert a vevő elvárja, hogy gond nélkül megértsük, és szakszerűen kiszolgáljuk), vagy népszerűek még a telefonos ügyfélszolgálatos munkák, de hadd' ne kelljen ismét kifejtenem, ide megint nem elég a "makogok valamit", meg a "kézzel-lábbal magyarázok" - a szaktudásról nem is beszélve, mert hát konkrétan segítenünk kell...
5. És amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen a jó nyelvtudás, a megfelelő kezdőtőke (ami nem egyenlő kétszázezer forinttal...), na meg nem árt egy jó szakma. Mert a fentiek jól hangozhatnak egy kétkeresős modell esetén, de azt a két munkát meg is kell szerezni ezekben a válságos időkben...
Végül, még egyszer: ez a modell végtelenül leegyszerűsített, nem veszi figyelembe pl. az adót, a helyi sajátosságokat (pl. albérletár), az egyedi igényeket, és ez egy szimpla, egykeresős modell. Mindenki kiszámolhatja a maga esetét, saját igényeit figyelembevéve :-)