Van egy “perverz bája” az ír helyzetnek: míg mi, magyarok már nagyjából tudjuk, hogy jövőre mi várható, azaz már régóta tisztában vagyunk a költségvetés sarokszámaival és az adókkal, addig nekünk, Írországban élőknek erről halvány lila fogalmuk sincs, azaz nem tudjuk, mi változik szűk másfél hónap múlva. Annyit tudunk, hogy nagy változások lesznek, és kész. Mindenesetre pár dolog már kiszivárgott, és ez alapján látszik, hogy hogyan kívánja kezelni a kormány a válsághelyzetet.
A poszt megértéséhez ajánlom elolvasni az előzményeket: Pusztán bankválság van Írországban? Nem! valamint “A kelta tigris ebben a formájában megdöglött”.
Miután az ír kormány megfelelően eladósította magát (a bankoknak 50 (70?) milliárd euró kellett, a költségvetés hiánya 12% GDP arányosan bankok nélkül), a jövő év(ek)re be kívánja nyújtani a számlát. A jelszót kiadták: 16 milliárd eurót kell megspórolni 4 éven belül, és ebből jövőre 6 milliárd jut! Összehasonlításul: míg a Fidesz idén kb. 500 milliárdos “adóátrendezést” hajtott végre (SZJA, bankadó, és a többiek), addig az írek jövőre 275 forintos árfolyammal számolva 1650 milliárdos megszorítást terveznek. (A költségvetés főösszegét kb. ugyanannyinak mondhatjuk a két ország esetében.) Az ír kormány rögtön megadott még egy sarokszámot: minden 1 euró bevételnövekedésre 3 euró kiadáscsökkentésnek kell jutnia! Ez alapvetően azt mutatja, hogy egy erős megszorító programról, azaz “ír Bokros csomagról” beszélünk. És akkor beindult az ötletelés...
Lássuk először a várható kiadáscsökkentéseket!
-Hogy az elején egy kicsit Magyarországon érezzük magunkat: rögtön kijelentették, hogy a nyugdíjakhoz nem nyúlnak :-) Azóta változott ez is, lehet, hogy a nyugdíjasoknál 10 eurós nyugdíjcsökkentésre lehet számítani (az állami nyugdíj összege heti 220-230 euró). “Karácsonyi pénz” (=53. heti nyugdíj) mindenesetre már idén sem lesz.
-A szociális kiadásokon vágni akarnak, pl. csökkenteni kívánják a munkanélküli segélyt, a child benefitet (kb. családi pótlék). Itt kívánnak a legtöbbet spórolni, félő azonban, hogy ennek köszönhetően sok család nem lesz képes fizetni hitelét, tehát a bankrendszernek további veszteségei lesznek (amit persze majd az állam pótol ki).
-Az egészségügyre 1 milliárd euróval kevesebbet akarnak költeni, de erről sem beszélnek sokat – tudni kell, hogy itt Magyarországgal ellentétben fizetős egészségügy van magánbiztosítókkal, állami ingyenesség csak szociális alapon jár (medical card)
-Az állami szféra létszámát csökkenteni akarják. Írországban 300.000 állami alkalmazott van (4,5 milliós ország, tehát arányaiban a helyzet ugyanaz, mint Magyarországon!), és 20-30.000 alkalmazott elbocsátását szorgalmazzák. Ebben követik hazánkat.
-Leállítják az állami beruházások nagy részét, pl. az útépítéseket (Írországban katasztrofális állapotban vannak az utak). Érdekesség közvetlen környezetemből: nem dotálják tovább a belföldi repülőjáratokat, ami 2 millió eurós megtakarítást jelent az államnak. A Kerry megyeieknek meg napi kettővel kevesebb járatot Dublinba.
És lássuk a várható bevételeknövekedést!
-Ingatlanadó bevezetése, egy 240.000 eurós házra havi 80 eurót kell fizetni. Ez a 240.000 euró vidéken átlagosnak számít, a dubliniaknak viszont nagy terhet fog okozni. Szociális alapon lehet mentességet kérni.
-Vízdíj: ez a fogalom Írországban eddig ismeretlen volt a lakosság számára, jövőre viszont mindenki megismerkedhet vele. Mivel nincsenek vízórák, ezért várhatóan általánydíjas lesz, 180 euró/év/háztartás. Kérdés, ebből mi megy át, mert az ellenzék jelezte, hogy csak vízórás formában fogadja el. (A kormánytöbbség mindössze 3 főt jelent.)
-Adóemelések: ennek formájáról nincsen hír, de a kiszivárogtatások szerint szélesítik az adóalapot, tehát az eddig nem adózó minimálbér valamilyen formában adózni fog. Hogy ezt technikailag hogyan oldják meg, nem tudni (szóba jöhet pl. az adójóváírás csökkentése vagy income levy, azaz a “rendkívüli jövedelemadó” kiterjesztése, szerintem ez utóbbi). Várhatóan a magasabb jövedelműek is magasabb kulccsal adóznak. A vállalati adókat nem akarják emelni ha nem muszáj.
A fenti megszorítások ellenére 1,75%-os gazdasági növekedést terveznek, hogy ezt mire alapozzák, nem tudni. (“Megelégedéssel” olvastam vissza, hogy ezzel kapcsolatban nemcsak nekem vannak kétségeim.) A fenti “sarcok” nemcsak jövőre maradnak meg, hanem várhatóan legalább négy évig.
Az újságokban sokat olvashattok az EU segítségnyújtási készségéről és hogy ezt meglepő módon valósággal rá akarják erőltetni Írországra. Ennek több oka is van: az EU nem akarja, hogy egyik mintaországa összeomoljon, és megrengesse az eurót, másrészt meg mint látható, a fenti spórolás (négy év-16 milliárd összesen) hiába tűnik óriásinak, eltörpül a bankmentés 50 milliárdja mellett. Jól írták az újságok anno, hogy a bankrendszer összeomlásának megelőzésével Írország évtizedekre eladósította magát, azaz nagyon nehéz lesz visszatérni a pár évvel ezelőtti “Paradicsomba”. Egy érdekes párhuzamot szeretnék még bemutatni Magyarország és Írország között: míg mi, magyarok a bankok segítségével finanszírozzuk az adócsökkentéseket (bankadó-SZJA 16%), addig Írországban ez a folyamat pont ellentétes, itt a lakossággal finanszíroztatják a bankmentést (adóemelés-bankkonszolidáció).
És egy megjegyzés a részemről: szerintem igazságosabban szét lehetne teríteni a terheket, ha a fogyasztási adót, magyarul az áfát (VAT) emelnék meg a jelenlegi 20%-ról mondjuk 25%-ra. A VAT-ból évi 10 milliárd euró bevétele származik a költségvetésnek, tehát a fogyasztásvisszaeséssel számolva is kb. 2 milliárd eurót nyernének ezzel. Akkor talán kevesebbet kellene megszorítani, és nem fojtanák meg végleg az ír gazdaságot.
(A sorozat utolsó részében konkrétan az ír költségvetést ismertetem – ha kijönnek végre a konkrét adatokkal.)