Bár a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényt elfogadta a parlament, lassan ki lehet jelenteni, hogy már a törvény ereje sem garancia semmire. Most nem az alkotmány-módosítgatásokra gondolok, hanem az alábbi esetre:

Még a nyáron hozott egy törvényt az országgyűlés, miszerint az első szabálytalanságért még nem lehet büntetni a kis és közepes vállalkozásokat (kkv), mondván a cél nem a pénzbehajtás, hanem a törvényes útra terelés, amelyben az APEH nem pandúrt játszik, hanem partnerként támogatja, segíti a kisvállalkozásokat. Az adóhivatalnak meg nem a beszedett bírságokból kell működési költségeit kipótolnia.

No ennek a törvénynek egyszer már halasztották a hatályba lépését 2011 január 1-ig, most pedig teljesen el is törölték, még mielőtt hatályba léphetett volna.

Persze azon lehet vitatkozni, hogy szakmailag helyes volt-e a törvénybe foglalt kezdeményezés, de ez az eljárás az eltörlésről mindenképpen elítélendő. Nyáron még szép szólamokkal harangozták be az új intézkedést, ostorozva a régi működést, learatva ezzel a népszerűségi babérokat, most viszont csendben, fű alatt visszavonták az egészet.

Valahogy így volt ez a személyi jövedelemadó (SZJA) beharangozott csökkentésével is. Napokig-hetekig hallhatunk a nagyarányú adócsökkentésről, meg hogy mindenki jól jár, aztán meg kiderült, hogy csak bizonyos rétegek járnak jól, nem is beszélve az utolsó pillanatban becsempészett fél százalékos nyugdíjjárulék emelésről.

A múltkor írtunk már itt a blogon a Fidesz katasztrofális kommunikációjáról, vagyis amikor a beharangozott tervek majdhogynem percről-percre változnak. Azt hiszem, ez a mostani eset még ennél is súlyosabb, hiszen elfogadott törvényt vonnak vissza a hatályba lépés előtti utolsó pillanatban, ráadásul érdemi indoklás, vagy alternatív javaslat benyújtása nélkül.

És akkor most tegyük fel a poszt címében megfogalmazott kérdést: Biztosan nyugdíjba mehetnek 40 év munka után a nők? Vagy korai még pezsgőt bontani, és a megnyert éveket számolgatni az érintetteknek?