Szakértők szerint nem valószínű, hogy totális fegyveres konfliktus alakul ki a két testvérállam között, de azért érdekes lehet összevetni a szemben álló felek haderejét és potenciálját.

(Forrás: Wikipédia)

Az adatokból kitűnik, hogy két, nagyjából Magyarország méretű országról van szó, ám a népsűrűség mindkét országban jóval magasabb a magyarnál. Dél-Koreában közel 50 millióan, Észak Koreában kevesebb, mint feleannyian, 23 millióan élnek. Az aktív haderőt tekintve pont fordított az arány, északon a lakosság számához képest rendkívül magas, 1,1 millió fő szolgál a hadseregben és az is látható, hogy az aktív korú lakosság szinte teljes egésze tagja a tartalékos haderőnek. A délieknél is rendkívül sokan, 686 ezren teljesítenek szolgálatot és további 4,5 millió fő tartalékossal számolhatunk. Pusztán a létszám tekintetében tehát nincs jelentős különbség.

Ha a gazdasági adatokat nézzük, akkor viszont már nagyon felborul a pálya dél javára. 947 milliárd dolláros hazai összterméke (GDP) több mint 30-szorosa az Észak-Koreáénak és az egy főre jutó GDP is közel 16-szor magasabb.

A gazdasági adatok azt sugallják, hogy Dél-Korea harci felszerelésben, haditechnikában jelentős fölényt lenne képes kiépíteni magának. A puszta számok azonban nem ezt mutatják: Mind harckocsiból, mind tüzérségi lövegből, mind harci repülőgépekből északon van több. Észak-Korea többnyire szovjet/orosz gyártmányú, még Dél-Korea amerikai fejlesztésű haditechnikával rendelkezik.

A helyi viszonyok között stratégiai jelentőségű harci helikopterekből meggyőző déli fölényt láthatunk, és a haditengerészete is a délieknek tűnik erősebbnek.

Ekkora hadsereg fenntartása mindkét ország részéről nagy erőfeszítéseket kíván. Különösen igaz ez Észak-Koreára, ahol egyes számítások szerint a GDP 30%-ának megfelelő összeget fordítják évente a hadseregre, miközben a lakosság nélkülöz, és gyakran éhezik is. A legújabb hírek szerint Észak-Korea viszonylag közel jár ahhoz, hogy atomfegyvert is hadrendbe állítson.

Amennyiben feltételezzük, hogy a két ország szövetségese, Kína és az USA nem lépne be egy esetleges háborúba, a fenti adatok alapján nem valószínű, hogy Észak-Korea megnyerhetné azt. Bár az is igaz, hogy Dél-Korea is jóval többet veszíthet, mint amennyit nyerhetne egy eszkalálódó konfliktussal. Az elővárosaival együtt 20 milliós népességű Szöul nagyon közel van az északi határhoz, ipari/gazdasági létesítményei pedig könnyű célpontot jelenthetnek egy rakéta-, vagy légitámadás esetén. Nem is beszélve a külföldi tőke elmeneküléséről.

Elmondhatjuk, hogy nem véletlen a 60 éve fennálló stabil állapot a térségben. Észak-Korea nem képes rá, Dél-Korea számára viszont óriási anyagi és emberáldozatokat követelne az ország erőszakos egyesítése. Nem is beszélve a mögöttük álló nagyhatalmi szövetségesi rendszerről.

A háború tehát valószínűleg elmarad, a megosztottság továbbra is fenn fog állni. A holtpontról való elmozdulás valószínűleg csak egy tényleges északi atomfegyver birtoklás esetén várható, kiszámíthatatlan következményekkel.