A hírek és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint péntekig mintegy harmincezer ember nyilatkozott arról, hogy szeretne a magánnyugdíjpénztárában maradni. Nem valami sok. Sőt, kifejezetten kevés, és a várakozások alapján (számolva az "utolsó pillanatosokkal") kb. hetvenezer pénztártag maradhat.
Én már előre félek a kormány kommunikációjától. Minden bizonnyal hatalmas győzelemként fogja eladni ezt a tényt a Fidesz, és a csapból is az fog folyni, hogy "az emberek megbíznak az államban", de az örömbe üröm is fog vegyülni. Mert attól függetlenül, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztáras rendszer is úgy volt rossz, ahogy volt (olyan "magyarosan" sikerült ezt is megcsinálni), ez a "mindent elsöprő visszalépési-hullám" nem ennek kritikájaként jelenik meg, hanem kényszerből történik.
Ugyanis, valljuk be magunk között, jól kitolnak a maradókkal: nem kapnak állami nyugdíjat, ha úgy alakul, rokkantnyugdíjat, megszüntetik a magánnyugdíjuk állami védelmét, nagyon rövid határidőt adtak a nyilatkozattételre, ráadásul menet közben is módosítottak a szabályokon, stb; tényleg már csak arra várok, hogy mikor jelentik be, hogy "aki a magánnyugdíjpénztárában marad, azt minden reggel seggberúgja a helyi fideszes". Ez így ebben a formában nem szabad választás volt, hanem zsarolás.
Értem én a szándékot, sőt, még egyet is tudok érteni vele, de kérdezem én, miért nem lehetett ezt elegánsabban végrehajtani? Miért gondolja a Fidesz, hogyha erőből politizál, az jó? Biztos vagyok benne, hogyha ezeket a zsarolásjellegű-elemeket kiszedik az egészből, akkor is nagyon sokan mentek volna az állami nyugdíjkasszához, és azt valódi győzelemként is el lehetett volna adni. Az általam már emlegetett "Fidesz-arrogancia" ráadásul új szavazót biztos, hogy nem hoz, de visz pár régit. Focihasonlattal élve jelenleg úgy játszik a Fidesz, mint az egyszeri csatár, aki sokkal jobb játékos, mint az őt fogó védő, de annak erőszakos, rugdosódós játékára szintén erőszakos, rugdosódós stílusban felel, aztán meg csodálkozik ha őt is kiállítják.
Én szóltam :-)