Fórum - Vitassuk meg!

Nívó

Nívó

Törvény a szegénység megelőzésére

2011. július 25. - bogancs

Az elmúlt napokban sokat lehetett hallani az érpataki modellről, és a közmunka rendszer felfuttatásáról. A felületes gondolkodó könnyen beleesik abba a hibába, hogy ezt jónak találja. Bevallom én is ezek közé tartoztam tegnapig.

Történt azonban velem tegnap valami, ami miatt most már egy kicsit másként látom. Valami jehovás szólított le az utcán. Én persze alapból legyintettem rá, de aztán csak a kezembe nyomott egy Őrtorony nevű szamizdatot azzal, hogy legalább olvassak bele, amíg a buszon ülök. Nos, takarva a kiadvány borítóját – nehogy valaki meglássa mit olvasok - én ezt megtettem, és tetszik nem-tetszik elgondolkodtatónak találtam.

Íme néhány szemelvény:

„Aki súlyos szegénységben él, annak veszélyben az élete. Nincs elegendő élelme, vize és tüzelője, nincs megfelelő lakhelye, nem részesül elégséges egészségügyi ellátásban és oktatásban.

….

Xy és felesége öt gyermekükkel élnek együtt. A feleségével együtt az a munkájuk, hogy kő- és homokzsákokat cipelnek. Az otthonuknak nincs ablaka. A vizet a rendőrségnél lévő kútból hozzák. Általában naponta egyszer esznek, de ha nincs munka, egyszer sem. Ilyenkor a férj inkább elmegy otthonról, mert képtelen hallgatni, ahogy a gyerekei ennivalóért sírnak.

Xy2 és felesége vidéken él négy gyermekkel. A házaspár földjükön csak három hónapra elegendő élelmet tud megtermelni. Sokszor még az is gond, hogy nem esik elég eső, vagy a tolvajok ellopják a termést. A házaspár azzal keres egy kis pénzt, hogy tűzifát gyűjtenek az erdőben, mely kétórányira van tőlük gyalog. Heti egy-egy kötegnyi fát hoznak a feleségével, az egyiket azért, hogy a héten főzni tudjanak, a másikat pedig eladják…”

Ennyit az esettanulmányokról. És akkor nézzük a poént, amiben bizony van valami:

„Törvény a szegénység megelőzésére

Jehova Isten egy törvénygyűjteményt adott az ókori Izrael nemzetének. Ha figyelembe vették, szinte egyáltalán nem voltak köztük szegények. A Törvény értelmében, a léviták papi törzsét kivéve, minden család földet kapott örökségül. A családi örökség biztosítva volt, mert a földet nem lehetett örökre eladni. A területeket minden 50. évben vissza kellett adni az eredeti tulajdonosuknak vagy azok családjának (3Mózes 25:10, 23). Ha valakinek el kellett adnia a földjét betegség, hanyagság, vagy valamilyen csapás miatt, a jubileumi évben visszakapta anélkül, hogy fizetnie kellett volna érte. Egyetlen család sem maradhatott nemzedékeken át szegény.

Továbbá, ha egy szegénynek kölcsön kellett kérnie, a Törvény megtiltotta, hogy az izraeliták egymásnak kamatot számítsanak fel. A Törvény azt is előírta, hogy ne arassák le a szántóföldjük szélét, hogy a szegények tallózhassanak. Így egyetlen izraelitának sem kellett koldulnia (5Mózes 15:1-14; 3Mózes 23:22).”

Nos? Jó nem? A mai korra adoptálva a módszert még akár működhetne is.

A bejegyzés trackback címe:

https://nivo.blog.hu/api/trackback/id/tr723094953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2011.07.25. 10:37:14

Széchenyi mit is írt az ősiségről?
Amúgy ez egy jobb módszer volt, alkalmazható volna.
Manapság viszont a szántóföldek szélén legfeljebb csak parlagfű terem...

"the dragon" · http://kigondoltam.blog.hu/2013/08/26/elrendezett_hazassag 2011.07.25. 15:56:26

@vadász2:

Szépek is voltak ezek a zsidó törvények... De azt hiszem, Leisztinger Tamás a 40.000 hektárjával maga alá is röttyent, ha meghallja bogáncs grandiózus tervét!

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.07.25. 20:44:47

@"the dragon":

Szerénységem tiltja (bár jólesik), hogy elmenjek szó nélkül amellett, miszerint a Mindenható tervét (tévesen) rám testálod.

"the dragon" · http://kigondoltam.blog.hu/2013/08/26/elrendezett_hazassag 2011.07.25. 20:55:49

@bogancs:

Én csak arra utaltam, hogy te (illetve Hegedűs Zsuzsa) emelnétek be újra a közbeszédbe eme leleményt...

magdusanyó 2011.07.25. 22:25:27

azok a szép ÁTKOS évek, bár csak egy napra érezhetnék a mai fiatalok, hogy mi is a LÉTBIZTOSÁG érzés!

berzenke 2011.07.29. 12:38:55

Remek jó ókori törvények... ittragadtak ilyesmik a 21.században is, hogy hol, hát a muszlim sariah törvényekben: kamat tiltása, kötelező adakozás, tulajdonjog gyengítése, stb. És ahol betartatják (Szudán, Csád, Észak-Nigéria, részben Pakisztán és egyéb gyöngyszemek), onnan eltűnt volna a szegénység? Hát nem tudom... A (közgazd.)tudomány mai állapota szerint (azért ez is feljődött kicsit párezer évi nézetekhez képest) a tulajdonjog védelme és pl. a modern bankrendszer (=hitelezés, kamatszedés) nélkül nincs megtakarítás, befektetés és gazdasági növekedés.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.07.29. 15:47:45

@berzenke:

Ilyen kommenteknél el szoktam gondolkodni, hogy én írtam nagyon "trollblogosan", vagy a hozzászóló kötekedik szándékosan? :)

Ott az utolsó mondat, hogy a mai korra adoptálva! Nyilván az ókorban a föld volt az a tőke, ami kiránthatta az embereket a szegénységből, ezért arra határoztak meg "ősiséget". Ma inkább valamiféle szellemi induló tőkében kellene gondolkodni. Esetleg pénzben (például a babakötvény egy ilyen kezdeményezés, ezt lehetne még bővítgetni hátrányos helyzetűek esetében)

A kamatról és a tulajdonjog gyengítéséről:

Nyilván itt sem szó szerint értettem, ugyanakkor szerintem elgondolkodtató a dolog, és nem árt tanulni az emberiség történelméből.

Jelenleg szerintem nagyon átesett a ló túloldalára a világ. A túlzott individualizmus is kiszolgáltatottá tesz:

Pl.1: Nagyszüleim házát a munkatársakkal, barátokkal, szomszédokkal együtt építették. Majd amikor a segítőknek volt szükségük segítségre, ők viszont segítettek.

Ma már egy költözéshez is idegen rakodómunkásokat kell igénybe venni, és mindenért fizetni kell, mert nincs semmilyen segítség. (jó esetben számlával, áfával)

Egyszóval régen volt egy jó kis bizalmi és viszonossági alapon működő kockázatközösség, akik sokkal hatékonyabban kisegítették egymást, mint mai végletekig individualizált világunkban.

Pl.2: Nem is olyan régen még igenis élt a kamatmentes családi-baráti kölcsön intézménye. Meg kezesség, meg ilyenek...

No, de nem írok kommentposztot. :)

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.07.29. 15:49:12

@bogancs:

A félreértés elkerülése végett nem állítom, hogy az volt a jó, de azért voltak olyan elemek, amit érdemes lett volna megtartani a régi időkből.

maim 2011.08.11. 14:53:55

Ha a köztudatban jobban forogtak volna
a bibliai bölcsességek,most az eladósodás problémájával sem kéne annyi
hitelesnek szembe néznie.Számos okos tanács,jó ötlet elleshető lenne az ősiektől.Pl:az elengedés éve,amikor a
kölcsönadó szabályos periódusonként elengedte a tartozást a kölcsönvevőnek.
Vagy az a tanács,ami kifejezetten ellenzi a kezességet.

berzenke 2011.08.15. 14:04:53

Közgazdászként nem hiszek abban, hogy a pre-kapitalista megoldások hatékonyak lennének, sőt, diplomamunka ill. hobbi gyanánt azt kutattam a nemzetközi szakirodalomban, miért olyan gazdagok és sikeresek a nyugati, főleg angolszász ill. újabban a feltörekvő ázsiai országok, és abszolút más irány látszik: a kapitalizmus vastörvényeit betartva lehet hatékony gazdaságot működtetni és kimászni a szegénységből.

Pl.1: ha x év után a hitelező nem kapja vissza a pénzét, miért is adna kölcsön? Nem egyszerűbb neki megtakarítás és kölcsönadás helyett felélni mindent? Viszont akkor (megtakarítás->beruházás hiányában) miből lesz gazd. fejlődés?
Pl.2: nem hatékonyabb, ha szakember épít házat szakszerűen (a kalákában épültek olyanok is, ld. hőszigetelés hiánya), és a költöztető cipekedik, nem az unokatesó háta roppan meg...
Pl.3: miért a családtag-barát élete törjön derékba, ha nem tudod/akarod visszaadni a kölcsönt, nem jobb ha a bank többi betéteséből áll a kockázatközösség?

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.08.16. 08:52:40

@berzenke:

Alapvetően egyetértek veled, de szerintem nem feltétlenül összeegyeztethetetlen a kapitalizmus vastörvényeivel a kisebb kockázatközösségek léte.

Vannak bizonyos dolgok, amit hatékonyabb helyben, bizalmi alapon megoldani. Például szomszéd egyik nap megy a gyerekekért az oviba, én a másik nap. Mindenkinek jobb, mintha bébiszittert kellene fogadni.

Én hasznos dolognak tartom a helyi összetartó közösségeket, kevésbé kiszolgáltatottak, mint egy szélsőséges módon specializálódott, kapcsolataiban szétzilált ember. Persze amikor fut a szekér, akkor nins gond, de mint tapasztaljuk, kátyúk is vannak az úton.

Nem is beszélve arról, hogy bizony a globális kockázatközösségek sem feltétlenül működnek hatékonyan. Erről itt írtam, még régen:
tudtad.blog.hu/2010/05/25/a_biztositasi_piac_valojaban_szorongasipar_negativ_szerencsejatek

A biztosítási díjak egyharmada kerül kárfizetésre, a többi a biztosító haszna/költsége.

berzenke 2011.08.16. 14:26:37

@bogancs:
Pont a társadalmi bizalom hiánya vezet bizalmatlansághoz a modern intézményekkel szemben (modern állam, bankok, biztosítók, stb.).
Ahol az ember kb. csak a családjában bízhat (pl. K-Eu., Közel-Kelet, Kína) ott ez gátja is a hatékony nagyvállalatok létrejöttének, szemben az angolszász (és pl. skandináv) világgal, ahol nemcsak vérségi alapon bíznak egymásban az emberek.
Ld. Fukuyama: Bizalom c. művét, elég ismert a témában, miszerint a társ. bizalom (tehát a becsületes emberek) a sikeres kapitalista modellek alapja.

Vmi ENSZ tanulmány szerint is, csak az úgy fogalmaz, hosszútávon nem a nyersanyagok, tőke és munkaerő mennyisége, hanem a "humántőke minősége" a döntő a gazd. fejlettségben.

A világbank szt. sok függ a "kormányzás minőségén" és az oktatáson is, de ez is kb. ugyanaz.

Biztosítói díjak terén én úgy tudom, pont fordtíva van, 65-70% a kárkifizetés ágazati sztenderdje, és 1/3 marad a működési költségekre, extrém veszteségekre és a tőkéjüket kockáztatók ellentételézésére.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.08.16. 15:36:03

@berzenke:

No, közben én is megnéztem az előző hozzászólásban linkelt posztomat, ér rosszul emlékeztem, 50%-körül van a kárkifizetések aránya a díjbevételekhez képest. (Forrás: Magyar Biztosítók évkönyvei 2005-2009)

Ez azonban csak egy átlag. Az egyes biztosítási módozatok között jelentős eltérések vannak. Ahol nagy a verseny (kgfb), ott valóban 2/3 körüli a kárkifizetések aránya.

Ahol viszont inkább csak az emberek szorongására építenek a biztosítók, és nem annyira a verseny dominál, ott viszont csak 20-25%!!!

"a társ. bizalom (tehát a becsületes emberek) a sikeres kapitalista modellek alapja"

Ez érdekes megállapítás. Adódik a kérdés, hogy azokban az országokban, ahol nem működik a társadalmi bizalom, ott érdemes-e kapitalizmussal próbálkozni, vagy esetleg valamilyen autoritebb, nagyobb állami szerepvállalásos modell lehet célravezető.

berzenke 2011.08.16. 16:11:59

Na az csak az übergáz, ha a nép kicsit lop, csal és korrupt (mint K-Eu. és felsorolt lelki tsai), és erre a biztos szociológiai alapra rátelepszik egy ezekben még erősebb politikai vezetés/diktátor...
Hiszen a kevésbé becsületes lakosság kitermeli ill. vonzza az ilyeneket, példák ezreit sorolhatnám Chauchescu-tól kezdve...

Erről is volt egy jó kis (nagy) kutatás, World Value Survey (+Mo.-n Tárki), ami kihozta a mentalitás -> kult./gazd.fejlettség magától értetődő összefüggéseit, egy koordináta rendszerben, kvázi kulturális térképen elhelyezve a nemzeteket.
Kis hazánk eszerint sajnos lemaradt a visegrádiaktól, viszont sikeresen felzárkóztunk keleti és déli (balkáni) szomszédainkhoz.

A bizt. díjak kapcsán: mivel a válságig rohamosan nőtt az ágazat díjbevétele, míg a kárkifizetések (főleg életbizt.) időben jócskán eltolódnak, akkor az 50% is rendben volt. A bevétel növekedés elmúltával lesz az majd több is. Ezt nem éves összevetésben, hanem hosszabb távon kell nézni.

Ha pedig hiszel a biztosítás extraprofitjában, állhatsz a ... másik oldalára, könnyen lehetsz biztosító tulajdonos: egy kis spórolás és részvényvásárlás most, dőzs később.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.08.16. 16:23:05

@berzenke:

5 évre visszamenőleg néztem, nem nagyon van mozgás az 50%-ban.

Életbiztosításnál ne keverd bele a megtakarítási részt, ott valóban hosszú távon jelentkeznek csak a kifizetések, de azért az remélhetőleg nem az aktuális díjbevételekből történik majd meg. :)))

A kockázati életbiztosításnál viszont nem hiszem, hogy hosszú távon növekedés állnak be a kockázatokban, ott tehát nem feltétlen igaz, hogy hosszú távon megnő a kifizetés.

Egyébként nem is feltétlenül a biztosítók extraprofitjában hiszek (ezt a különadó azért jócskán megcsapolja), hanem azt kérdőjelezem meg, hogy egy globálbiztosító hatékonyabban kezeli a kockázatokat egy alternatív (pl. kisebb helyi, bizalmon alapuló kockázatközösségnél.)

Lásd: valaki 2 cm-en meghúzza az autómat. Ez jelenleg teljes ajtócserét jelent kgfb-ben, pedig az autónak semmi baja. Csakhát ugye nem elég újrafényezni, mert eladáskor rájöhetnek, hogy más a festékréteg vastagsága... Baromság!

berzenke 2011.08.17. 16:09:43

Szia újra, megvan, megtaláltam neked a választ, a megoldást a rejtélyre, miért preferálod (és sokan mások kis hazánkban) az archaikus megoldásokat, kisebb kock.közösségeket, családi-baráti kalákát stb.-t a modern, kapitalista intézményeknél:

„Magyarország hagyományosan családközpontú ország. Ennek részben az az oka, hogy az emberek bizalma általánosságban nagyon alacsony a külvilág, azaz a különböző intézmények, illetve más emberek irányába, így az utolsó biztonságos 'mentsvárként' tekintenek a családra.”

velvet.hu/blogok/randi/2011/08/17/a_magyarok_azert_csaladcentrikusak_mert_bizalmatlanok/

De ez nem baj (személyes értelemben, bár kis hazánknak nagyon is), és örülök h ilyen jó kis vitatémákat dobsz fel kedves bogáncs, amire le lehet csapni:-)

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.08.17. 22:30:07

@berzenke:

Jövő héten lesz egy jó kis antikapitalista posztom a falusi munkahelyteremtési lehetőségekről.

Sőt, ha minden jól megy, egész héten ezt a témát járjuk körbe.

Biztosan tetszeni fog a téma neked is. :)
süti beállítások módosítása