Én tényleg nem értem, hogy miért ez a hír napok óta. Most egy kicsit vonatkoztassunk el az aktuálpolitikától, és attól, hogy a mindenkori ellenzéki szempontból annál jobb, minél rosszabb az ország helyzete. Ennél sajnos most sokkal komolyabb a helyzet.
Nézzük madártávlatból az eseményeket. Magyarország eddig mindig rendesen törlesztette az adósságait. Sokan mondják, és igazuk van, hogy már a felvett hitel többszörösét visszafizetük. Ráadásul általában jelentős kamatprémiummal vettük fel a hiteleket, mert valahogy mindig kockázatos adósnak tekintettek minket. 6% alatt szinte még sosem volt az alapkamat az elmúlt 20 évbe, annál többet 10% felett.
Kérdem én, nincs itt valami (a szó rossz értelmében vett) spekuláció? Azt mondják, hogy kockázatosak vagyunk, pedig mindig fizetünk, mint a katonatiszt. Valaki tehát ezt a kamatprémiumot szépen megnyerte. Valakik nagyot kaszálnak ezen a hisztériakeltésen.
Közben meg: Reggelente bemegyek dolgozni, este hazamegyek, hó végén megkapom a fizetésemet, amiből rendesen levonják az adót. A maradékot elköltöm, amiből szintén jót kaszál az állam áfa oldalon. És ez így megy évek óta. És még így fog menni évtizedekig. És mások is így csinálják, hiszen reggelente mindig nagy a dugó, alig van parkoló a városban, este szintén mindenki siet haza az utakon. Oké, hogy pár százezerrel nagyobb a munkanélküliség, mint pár éve, de azért az alapok nem nagyon változtak. Ezenfelül mennyi kiadáslefaragás és adóemelés volt már az elmúlt években?! Szóval miért is van bóvli- és csődközelben az ország?
Nekem senki ne mondja, hogy azért, mert egyesek ellopják, elcsalják, kiviszik a nagy pénzeket, mert az efféle összeesküvés elméletekben nem hiszek (elfogadva, hogy korrupció, mint olyan létezik az országban, mint bárhol máshol). Persze ez jó mentsvár azoknak, akik szeretik a könnyű és egyszerű válaszokat és megoldásokat. Szeretnek puffogni rajta egy sort, hogy bezzeg én dolgozok - á dehogy! inkább, hogy nem érdemes dolgozni -, mert ők meg csak lefölöznek és élősködnek.
Szóval egy katasztrófa, ami ebben az országban zajlik. Mindenfelől azt hallom, hogy el kell menni innen, mert nem lesz itt semmi. De nem! Én még mindig azt vallom, hogy itt kell boldogulnom. Itt van a családom, itt beszélik az anyanyelvemet, és szeretném, ha gyermekeim is itt maradnának a közelemben, ha felnőnek. És egyelőre minden ellenszél dacára nagyjából sikerül is! Van munkám, családom, gyerekeim, saját lakásban lakom, és még félre is tudunk tenni valamennyit.
Úgy érzem nem csak a sokat emlegetett titkos enyves kezek, úgy mint „ők” és „azok” (kommunisták, fasiszták, bankárok, zsidók, cigányok,... kinek mi tetszik) húzzák vissza az országot és annak teljesítményét, hanem azok is, akiknek olyan a hozzáállása, hogy itt nem lehet semmit megcsinálni, a magyarok ennél többre nem képesek.
Mondják ezt láblógatva, miközben én robotolok, és három ember nyugdíját, vagy 6 ember segélyét vonják le havonta a béremből. És még megy a szidkozódás, hogy megint a gazdagot támogatják a szegények pénzéből, miközben oly sok a szerencsétlen.
Törlesztem 240-en a 170-en felvett svájci frankos hitelemet, nevelem a gyerekeket, magánoviban, mert az állami színvonala nívón aluli. Na nem azért, mert baj lenne az óvónőkkel, mert előttük le a kalappal, hanem mert TÚLZSÚFOLT! Hogy létezik, hogy 3 éves gyerekeket 30+ fős csoportokban tartanak két óvónő mellett?? Hogy lehet, hogy az egy gyerekre tervezett folyosói kisszekrénykéken 2-3 kicsinek kell osztoznia, elvesztve így egyetlen kis privát szféra szeletkéjüket? Milyen lelki támaszt, nevelést tudnak így nekik adni? És közben azt hallom, hogy a nyugdíjamra is félre kellene tennem, mert engem már nem fog eltartani senki.
Valami nagyon el van itt kúrva emberek! Hogy lehet az, hogy ezer éve jól megvagyunk itt a Kárpát-medencében, túléltük tatárt-törököt-osztrákot-szovjetet, két világháborút és pont most dobjuk be a törülközőt? Jómódunkban nem tudjuk, hogy mit kezdjünk magunkkal, vagy mi? Tagja vagyunk az EU-nak, évente eurómilliárdokkal dotálnak minket, és mégis. ÉBRESZTŐ EMBEREK!!!