Magyarországon a háztartások súlyosan el vannak adósodva; a háztartások devizahitele 3855 milliárd forint, a forinthitele meg 1886 milliárd forint (ez csak a tőketartozás, és csak a jelzáloghitelekről beszélünk). A jó hír az, hogy csökkenő tendenciáról beszélünk, a rossz pedig az, hogy romlik a hitelállomány minősége, azaz nő a 90 napon túli késedelembe eső hitelállomány.
Az a baj, hogy erről nagyon keveset beszélünk, pláne úgy, hogy a politikát nem keverjük bele. Ez a téma komplexebb annál, minthogy "Orbán" meg "Gyurcsány", ez bizony az elmúlt "nem tudom hány év" sara, amelyben benne van az összes volt és jelenlegi kormánypárt, de nyakig. Másrészről felvetődik egy érdekes kérdés: az addig rendben, hogy immár fél éve recesszióban vagyunk (statisztika szerint), de vajon az elmúlt sok évben meglett volna-e az amúgy is gyatra gazdasági növekedés, ha nem ömlik az "olcsó pénz" az országba? Hogyan teljesített volna az építőipar, ha nincsenek az olcsó devizahitelek, vagy az állam nem épít autópályákat, szintén hitelből? Hogyan alakult volna a fogyasztás, ha nincs a szintén hitelből finanszírozott 13. havi nyugdíj illetve a többi, akkoriban még alanyi jogon járó szociális ellátás? Mert a sok-sok hitellel is csak annyit értünk el, hogy a régió többi országa elhúzott mellettünk, míg nálunk sikerült konzerválni azt a rossz gazdasági szerkezetet, ami miatt most sem jutunk egyről a kettőre.
A gond ott van, hogy ennek az aranykornak (utólag visszanézve az volt, nemcsak nálunk, hanem a fejlett világban is) az árát most fizetjük meg a havi törlesztők képében. Gondoljatok bele, a lakossági jelzálogalapú forint- és devizahitelállomány kb. 5700 milliárd forintot tesz ki, aminek kamata éves 10%-kal számolva is évi 570 milliárd forintot tesz ki, ami tízmillió emberre lebontva is évi 57.000 forint, és ez csak a kamat (ami egy fiktív szám), és a teljes lakosságra szétterítve (csecsemőtől nyugdíjasig)! Nagyon hiányzik ez a pénz a gazdaságból, hiszen ezt el lehetne költeni a boltokban, a termelőknél, ezzel is gazdaságot élénkítve és munkahelyeket teremtve, De nem.
Akármilyen kormány jön, akármilyen zseniális és csodatévő miniszterrel, ezen a problémán nehéz lesz túllépnie. A jelzáloghitelek többsége természeténél fogva nem fut ki egy-két éven belül (sőt...), és a hitelesek forintjai nagyon fognak hiányozni a gazdaságból. Orbánékat annyiból lehet dícsérni, hogy látják a problémát, más kérdés, hogy hogyan nyúltak hozzá (a végtörlesztés éppen a bajban lévőknél nem oldott meg semmit, az árfolyamgátat meg egyelőre kevesen vették igénybe). De igazán nem is tudni, mi lenne az a jó megoldás, ami minden félnek megfelelne, az utópiákon túl persze (egymillió munkahely meg ilyesmi). Kíváncsi vagyok, ti mit tennétek.
