Fórum - Vitassuk meg!

Nívó

Nívó

Vasárnapi kabaré - Hofi

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2012. augusztus 19. - Droli

A mai kabaréhoz csak annyit tudok hozzátenni: Hofi. Ennél jobb ajánló nem is kell.

3 komment
kabarevasarnap

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://nivo.blog.hu/api/trackback/id/tr204719773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anonymand 2012.08.19. 11:47:25

Tisztelt Olvtársak!

Áhítattal hallgassátok, nézzétek.
Halálával a politikai kabaré halt meg hazánkban.

Béke poraira!

Tisztelettel:
anonymand
Válasz erre 

Szúrófény 2012.08.27. 07:15:38

Megkérdeztük a szakembert: Volt e nagytakarítás?

Guberáló János hetven éves. Hatvan éve van a szemetes szakmában, és most már benne marad haláláig. Ez nem egy nyugdíjas szakma, és Ő nem gyűjtött vagyont.
Tanuló éveiben az apja mellett volt szemetes kocsis. A gépkocsit már nem szerette. Ahogy megöregedett és nem bírta a kukát pakolni, kényszervállalkozó lett. Önállósította magát, kiköltözött a szeméttelepre. Kérdéseinkkel az ősmagyaros gödörházában kerestük fel.
— János Bácsi, volt-e nálunk nagytakarítás?
— Én fijam csak lomtalanításról tudok. Azt szeretem is olyankor, tudok egy kicsit keresni is.
— Nem olyanra gondolnánk János Bácsi, hanem az emberek között…
— Ó az igen régen volt fijam, mégy ifjú koromban.
— Mikor?
— Mikor is? Negyvenhatba, ötvenbe? Rég volt!
— Mostanában nem volt?
— Nem tudok róla, hogy lett volna.
— Akkor milyen volt?
— Hát a tiszta munka vót! Az oroszok meg a kommunisták úgy eltakarították az urakat meg a csendőröket, hogy hírmondójuk se maradt.
— És az jó volt magának?
— Hát siratni nem sirattam Őket, de a szemét is olyan szegény lett, mint az ország. Nehéz évek vótak.
— Mostanában jobb?
— Hát, ahogy én látom, megint szegényedik a szemét.
— Miért János Bácsi?
— Ifjú koromba elhordták a ruhát, míg ronggyá vált. Most meg rongyot vesznek! Mire idejut hozzám… gondoljon bele.
— Most nem veszi észre, hogy nagytakarítás lenne?
— Nem én fijam. Több a szemét az biztos, ha az újságot, a TV-t nézem. De inkább csak szellőztetik, mint eltakarítanák. Nem tudom tudjátok-e a régi szemét az igen büdös, tud lenni. Meg az, ami rothad. És itt egy egész rendszer rohadt el, ahogy mondják. De az új virágok se valami szépek illatosak… Inkább csak légyfogók, mint a dögvirág!
Inkább eldugdossák, mióta a "szemét díj" olyan drága! Mindenki csak keresni akar azon is, csak én aki dógozók vele, én nem látok belőle!
Válasz erre 

Szúrófény 2012.08.27. 07:45:12

Lóverseny: Választási malacságok

Különös álmom volt az éjjel. Lóversenyen voltam. Soha nem jártam életemben az ügetőn, talán azért álmodtam ekkora marhaságot. A zsokék önkijelölés útján válhattak zsokévá. Ehhez megfelelő számú támogatót kellett szerezniük, akik megválasztották Őket. Mivel a befutót és a befutók sorrendjét is a közönség szavazata döntötte el. A választók töltötték be a ló szerepét. Az a zsoké lett a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapta! Magyarul, aki a legtöbb embert tette lóvá! Sok múlott azon is, ki milyen lovat választott. Megtörtént az is, hogy valaki menetközben másik lóra ült és úgy győzött! Az elhagyott ló, azóta is prüszköl, rúgja a port. Az sem elégíti ki, hogy az átülő lova is nagyot bukott a következő versenyen, és a vörös ló győzött. Ez felbőszíti, mint a bikát a vörös posztó. A régi ló kettévált, mint Münchausen báró lova a kapuban, és mindketten arról ábrándoznak, hogy lesz új bárójuk, aki ágyúgolyón süvít be a következő versenyen. Van, aki a Nemzeti Eszmére próbál felülni, de az úgy le van gyengülve, mint Rosinante. Lovasának SZU-ette kopjáját apróra töri a Vörös Szélmalom sajtoló lapátkereke! Van, aki angyalszárnyú Pegazusra kíván felülni, de elfogytak az igazhitűek, akik hinnék még a felebaráti szeretetet, mert nékik mindig a rosszabbik fele jutott! A verseny végén a közönség csalódottan távozott, mert a hitét is elvesztette, és nem nyert semmit. Míg a „zsokék” egymás között jót nyerítenek, a „közönség” ostobaságán! Eddig írtam meg annak idején, majd Szabó Dezsőt olvasva rájöttem, hogy nincs új a Nap alatt, mikor erre a gyöngyszemre ráleltem. Minden téren igyekeznek az informáló, ügyeket elosztó, híreket adó helyeket elfoglalni, hogy nemes összjátékban minden intézmény erejével szolgálhassák érdekeiket. Az egyikük egységpárti gerelyt dob, másikuk, egyesült kereszténypárti kelevézt ráz, harmadikuk radikális buzogányt bozontosít, negyedikük kisgazda tőrt villogtatt stb. A parlamenti kirakatban szörnyű bűzcsatákat vívnak egymás ellen a népbébi elkápráztatására. De az éjszaka hűvös eltűrésében egymás mellett ülve együtt agyalják ki: milyen új nesze semmi fogd meg jól -lal, fizessék ki újból és újból a néppalit. Ezért mondom: Ma minden politikai párt: egyetlenegy párt. Ezért mondom: a magyar megújhodás nem a parlamentből fog kiindulni. Közben azért egymás ellen is, ez az alakulat is, az, az alakulat is : titkos árkokat ásogat a hatalom megszerzésére, az áhított diktátorság elnyerésére.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása