Manapság sokat olvashatunk a sajtóban az ír helyzetről, és arról, hogy vajon Írország is IMF-EU segítségre szorul-e mint pl. Görögország vagy hazánk. Hát igen, ez utóbbi kettő “bukása” nem annyira meglepő, de hogy az EU egyik bezzegállama készül bukni, az már igazán nagyot szól! (Akit érdekel, hogy hogyan jutott az ír kelta tigris a jelenlegi helyzetbe, az bővebben olvashat erről itt.)

A magyar sajtó borzalmasan leegyszerűsíti a helyzetet: míg Magyarország vagy Görögország rossz gazdasági szerkezetének és bőkezű szociális rendszerének köszönhetően került ebbe a nem túl hízelgő szerepkörbe, addig Írország pusztán a bankjai miatt van itt - állítják. És ha az ember beleolvas az ír sajtóba, akkor ugyanezt érezheti - szinte nem telik el nap anélkül, hogy ne követeljék a volt ír bankvezéreket börtönbe, vagy ne a bankárokat hibáztassák az egész helyzetért. Lépjünk túl az átlagírnek szóló kommunikáción, és lássuk a tényeket, melyek ezzel ellentétes képet mutatnak: Írország a bankrendszer válsága nélkül is iszonyatosan nagy bajban van!

Lesz-e jövőre adócsökkentés? Sokan kifogásolják, hogy alig lesz, mert aki keveset keres, az csak kb. fél százalék erejéig élvezheti a kormány eme választási ígéretét (1% csökkentés, fél százalék nyugdíjjárulék-emelés). Miért nem az alacsony jövedelműek adóját csökkentik jobban? Aki viszont sokat keres, és jól jár ezzel az adócsökkentéssel, azt mondja: attól, hogy ugyanannyi százalékot fizetek én is, forintálisan mégis többet kell pengetnem az államnak, miközben ugyanazokat a szolgáltatásokat veszem igénybe, mint a kevesebbet fizető. Ez a két szemléletmód kíséri végig a kormány gazdasági döntéseit: melyik szempont legyen az erősebb, a szociális, vagy a szolgáltatásalapú?

De tényleg? A mai kabaré tele van féri szereplőkkel, a nők főleg csak előadóként jelennek meg, hol vannak a női humoristák? Egyet szeretnék bemutatni: Szente-Veres Adrienn tavaly tűnt fel a Dumaszínpadon, és kétségkívül ígéretes. Ha az "iskolaifelolvasás-szerű" előadásmódját spontánabbá teszi, sokkal nagyobbat fognak ütni a sokszor bődületes poénjai. És a mai kérdés: milyen a "szocialista ivó"?

Nehezen követem a Fidesz kormány döntéseit - ez egy dolog, de van egy gyanúm, hogy a gazdasági szereplők is így vannak ezzel. Az látszik, hogy jót akarnak, de a megvalósítás óvodás szinten van. Nem lesz ennek jó vége.

Nézzük például a nyugdíjak ügyét! Először arról volt szó, hogy 14 hónapra a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az állami nyugdíjkasszához irányítják, majd 2012-től visszaáll a régi helyzet. A magyarázat: túl nagy a "lyuk" a nyugdíjkasszán, 3000 milliárdból 900 milliárd, és jó lenne ezt valamiből pótolni. Jó, lenyelték az emberek. Következő hír pár nap múlva: lesz állami nyugdíjkassza, és oda át lehet lépni, a kormány 90% átlépővel számol. Ez a lépés kifejezetten üdvözlendő, legalább több választása is lesz az állampolgárnak. Jó. Pár nap múlva: a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megbukott, ezért államosítják a vagyont: de nem kell félni, ennek csak egy része megy a költségvetése, a nagyját az államadósság csökkentésére fordítják. Ezt már nehezebben nyeli le az ember, de figyelembe véve, hogy mekkora az államadósság, és hogy mit szívunk miatta, akár azt is mondhatná az ember, hogy jó, sírok az elvesztett befizetések miatt, de legalább nemes célra megy. Erre tegnapi hír: lehet, hogy nem is az államadósság csökkentésére megy a magánnyugdíjvagyon, inkább kitömködik vele a költségvetést. Erre viszont már azt mondja az ember, hogy a ...

Miután több éve dolgozom a kereskedelemben, ott is főleg a szezonális részlegen, sokszor megkérdeznek: mit mikor érdemes megvenni? Hát igen, a karácsonyt mindenki szeretné a lehető legolcsóbban megúszni, és úgy, hogy egyben a lehető legnagyobb értéket kapja meg a pénzéért. Most már gyakorlatilag minden bolt kipakolta a karácsonyi választékát, sok helyen a megszokott popzenék helyett már valami karácsonyi dal szól, szóval a boltok igyekeznek vásárlásra ösztökélni a kedves betévedő vásárlót. “Vegyük meg most, később drágább lesz” - ha annyi forintom lenne, ahányszor ezt hallottam, már ... tudnék belőle venni egy üveg sört :-) Igaza van-e annak, aki ezt állítja?

Figyelem! Elfogult vagyok!

...emlékszem, egyetemistaként többször is átszaladtam előadás után a meccsre (sokszor előadás HELYETT is, szánom-bánom :-). Biztosan van, aki emlékszik a tíz évvel ezelőtti Loki stadionra: a B szektorba például úgy lehetett bejutni, hogy az erdőn keresztül egy ösvény vezetett oda (esőben kellemesen sáros volt), a beléptetőkapu mellett meg ott állt egy összeeszkábált bódé - ez volt a pénztár. Utána az ember felmászott egy kis dombra, majd elfoglalta helyét a szektorban. De voltam a H szektorban is, ami nem volt más, mint egy vasöntvényekből összeeszkábált lelátó. Ilyen körülmények között vertük meg például a világ- és európa bajnok Dugarryval és portugál válogatott Pauletával felálló Bordeaux-ot 3-1-re. Régi szép idők! - mondhatnánk, de szerencsére vannak új szép idők is, mert a Debrecen tavaly a BL, idén meg az EL csoportkörében játszik. Ezt azonban a mostani stadion nem láthatja, mert az UEFA nem engedélyezi benne a nemzetközi mérkőzések itteni lejátszását.

Teljesen mindegy, milyen nyugdíjrendszer van - nemsokára az egész össze fog omlani, Orbántól függetlenül. A kötelező magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítása csak eltolja a folyamat végét, de nem állítja meg. Eleve, a kötelező nyugdíjpénztári rendszer mellett sem életképes a dolog. 

Amikor a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert bevezették, bizonyos "hangok" már figyelmeztettek - jó és szép ez a rendszer, nagyszerű és igazságos dolog az öngondoskodás, de miből fogjuk MOST a nyugdíjakat kifizetni? A választ megkaptuk, a költségvetésből pótolták a hiányzó összeget, azaz gyakorlatilag hitelből fizettük a nyugdíjak jelentős részét, amire szépen rátett a Medgyessy-féle 13. havi nyugdíj (még jó, hogy az Orbán által 2006-ban ígért 14. haviból nem lett semmi - igen, akkoriban még ilyeneket mondott Orbán).

Ismét Litkai Gergő egyik nagyszerű monológját szeretném a kedves olvasók figyelmébe ajánlani: a népszerű humorista ezúttal a szalagavatóját meséli el. Mert ugyebár nem tud táncolni mindenki. 

Most, hogy divattá vált Magyarországon a demokráciát félteni, érdemes körülnézni a nagyvilágban, hogy a magyarországihoz hasonló helyzeteket miként reagálnak le nálunk fejlettebb demokráciákban.

Az USA-ban Barack Obama elnök demokrata pártja súlyos vereséget szenvedett az időközi képviselőházi és szenátusi választáson a republikánusokkal szemben. Míg nálunk ilyenkor 72 órás ultimátumok, megkérdőjelezett legitimitás és demokráciaféltő szólamok szoktak elhangozni, addig az USÁ-ban politikusaink számára érthetetlen dolgok zajlanak.

A magánnyugdíjpénztár vs állami nyugdíjpénztár téma a terítéken van, és lassan nincs olyan nap, hogy ne olvashatnánk cikket erről a dologról. Engem most a gyakorlati oldala érdekel: ha Orbán azt mondja, hogy akkor mostantól át lehet lépni a magánnyugdíjpénztáraktól az állami nyugdíjpénztárhoz, mit tegyek? Mivel bizonytalan vagyok, szeretném az olvasók véleményét kérni.