"Bezzeg a multik, százmilliárdokat kivisznek az országból, és nem fizetnek adót!" - de sokszor lehet ehhez hasonlókat olvasni! De vajon igaz-e ez az állítás? Vizsgáljuk meg a kérdéskört pár általam kissé önkényesen kiválasztott, külföldi tulajdonú hipermarketlánccal!

Mit fizet be a hiper a költségvetésbe? A kérdésre a válasz nem olyan egyszerű, mivel Magyarországon rengeteg adófajta létezik, és még ott vannak a mindenfajta járulékok is; egyszerűsítsük le a kérdést: mennyi áfát, társasági adót, TB járulékot, helyi iparűzési adót fizet be egy hiper a költségvetésbe?

A tények

  Értelmezzük a fenti táblázatot! Sajnos az áfáról nincsenek pontos adataim, és megbecsülni is nagyon nehéz, mivel év közben változott az áfakulcs; mindenesetre több tízmilliárd forintos nagyságrendben mozoghat a fenti cégek által befizetett áfa (itt már a ténylegesen befizetett áfára gondolok). A nyereség az adózás előtti eredményt jelzi. A bérjárulék oszlop azt mutatja, mennyi TB járulékot fizettek be az alkalmazottak után a hiperek, tehát ez a munkáltatói TB összege. Az egyéb adó oszlopot tessék fenntartásokkal kezelni: a cégek egy része ezalatt a helyi iparűzési adót érti, mások viszont ide számolják a sok kis adót is, tehát ez inkább egy "minimumadat". A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy tavaly a fenti 6 lánc 837 millió Ft társasági adót, 28,931 milliárd Ft társadalombiztosítási járulékot, minimum 7 milliárd forint egyéb adót, valamint több tízmilliárd forint áfát fizetett be.

Sok ez, vagy kevés?

Meglepőnek tűnhet az, hogy a hiperek többsége veszteséget termelt tavaly, és a nyereséges hiperek is kevés adót fizettek be. A tavalyi év fekete év volt a kiskereskedelemben: a válság miatt az emberek visszafogták költéseiket, és ezáltal az egész szektor visszafejlődött; ráadásul a vásárlók pénztelensége miatt a meglévő készletet sokszor áron alul tudták csak eladni. Persze egy multinak megvannak az eszközei arra, hogyan vigye ki az esetleges nyereségét kedvezőbb adózású országokba, meg hogy hogyan kell adót optimalizálni, de tegyük a szívünkre a kezünket: a magyar kisvállalkozók nem ugyanezt teszik? Ha a törvényalkotó lehetőséget ad arra, hogy a cégek éljenek ezekkel az "adóoptimalizációs" eszközökkel, akkor ne a multikat hibáztassuk, hogy élnek vele.

Mit jelentenek ezek az adatok nagyságrendileg? A 830 millió forint társasági adó kevésnek tűnhet, de ne felejtsük el, hogy a tavalyi év nem sikerült jól a kereskedelemben. (Amúgy 2009-ben Magyarországon a társasági adóból 385,5 milliárd forint folyt be.) Sokkal érdekesebb adatot mutat a "járulékok" oszlop; ha figyelembe vesszük, hogy az állami társadalombiztosítás bevétele 2993 milliárd forint volt, akkor kiszámolhatjuk, hogy ez a hat cég adja össze a járulékok majd 1%-át. (Hangsúlyozom, ez csak a munkáltató által fizetett TB, a munkavállaló saját maga után fizetett TB járulékai nincsenek benne!) A fenti 6 hiperben majd' 50.000 ember dolgozik, tavaly Magyarországon kb. 3.800.000 foglalkoztatott volt, tehát arányaiban a foglalkoztatottak kb. 1,3%-a dolgozik a fenti cégeknél. Habár pontos adataim nincsenek a hiperben dolgozók által maguk után fizetett TB járulékról, de megkockáztathatjuk, hogy ha ezt hozzáadjuk a munkáltató által fizetett TB-hez, kb. hasonló arányszámot kapunk, tehát a fenti hat hiper a TB kassza bevételének 1,3%-át "termeli be" (hiszen azzal, hogy munkát ad az embereknek, lehetőséget is ad rá, hogy TB-t fizessenek, ne pl. segélyből éljenek). Ez az adat azért elgondolkoztató, mert a hiperekben legendásan keveset lehet keresni: a Tescoban az átlagbér kb. havi bruttó 170.000 Ft-ot tesz ki, míg az országos átlag valahol havi bruttó 200.000 körül van; tehát az alacsony, áltag alatti bérszínvonal ellenére a dolgozói létszámnak megfelelő átlagos mértékben járulnak hozzá a hiperek a TB bevételekhez. Ezért jó dolog "multikat tartani", mert azok legalább rendesen befizetik a járulékokat. (Most nem akarom a vállalkozókat, meg a "minimálbér+többi zsebbe kombóban dolgozókat" elmarasztalni, nagyon is tisztában vagyok vele, hogyha ma egy vállalkozás tisztán akar játszani, és mindent rendesen befizet, akkor nem marad pénze, annyira lenyúzza az állam.)

Konklúzió

Habár a fenti példa csak 6 hipert mutat be, Magyarországon még számtalan multi ténykedik (hogy csak pár nagyobbat említsek: Audi, Suzuki, Nokia). A multik természetesen élnek a társasági adókedvezményekkel meg a "kreatív könyveléssel", valamint kihasználják az esetleges helyi adó-kedvezményeket, de ami elmegy a réven, bejön a vámon: a társadalombiztosítási terhekből elég rendesen kiveszik a részüket. Ráadásul sok kis adóról és hozzájárulásról nem is szóltunk, illetve nincsenek pontos adataim: ilyen lehet pl. szakképzési hozzájárulás, az építményadó, a kommunális adó, az innovációs járulék, vagy éppen a szatyrok után fizetett környezetvédelmi termékdíj... Az eredeti kérdésre válaszolva: fizetnek-e a multik adót? Igen. Elég adót fizetnek-e a multik? - ennek a kérdésnek a megválaszolását a kormányra és a kedves hozzászólókra hagynám.