A mai ünnepre stílszerűen próbáltam készülni Festmények szombatra sorozatunkkal. Majdnem úgy volt, hogy nem jön össze a dolog, aztán az utolsó pillanatban egy érdekes hírre bukkantam.
Szegeden kiállítás nyílik Görgényi István (1917-1973) festményeiből. A dolog pikantériáját az adja, hogy Görgényi a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét ’56-os emlékei alapján. A képek teljes titokban készültek, és elkészültük után a ház pincéjében rögtön elrejtette azokat. A titkosság oka érthető, hiszen a festőre és családjára súlyos retorziók vártak volna, ha fény derül „ellenforradalmi reakciós” tevékenységére.
A művész 1973-ban meghalt, a képeket családja tovább őrizgette, és csak 2006-ban kerültek nyilvánosságra. A festőről még annyit tudtam meg hirtelenjében, hogy bányászcsaládban született, ő maga is bányászként dolgozott, és Aba Novák Vilmos volt legfőbb mestere a festészetben.
Szóval kíváncsi lettem ezekre a képekre, ám a neten hosszas keresgélés után is csak nehezen bukkantam rá néhányra, többségében ezen a honlapon. Talán nem követek el hibát, ha itt is közzéteszem. A minőség nem túl jó, valószínűleg egyszerű vakus féyképezővel készült fényképekről van szó. Nézzük hát az elnyomás éveiben készült forradalmi képeket:
Persze én ’56-ban még kósza gondolat sem voltam, ahogy mondani szokás, úgyhogy – szerencsére – nem tudtam élményszerűen megtapasztalni az akkori állapotokat. Mindenesetre ahogy Rippl-Rónai József Piacsek bácsi sorozatáról el lehet mondani, hogy hűen megörökítette a 20. század eleji vidéki életet, úgy valószínűleg ezek a szörnyű hangulatú képek is jól közvetítik, hogy milyen lelkiállapotban lehettek akkoriban a magyar emberek.
Személy szerint nekem valamennyi képen a magyar zászlók tetszenek. Valahogy olyan biztonságérzetet, otthonosságot és reményt keltenek még azon a képen is, ahol farkasszemet néznek elődeink az orosz fegyverekkel. Él ez a haza, míg a zászló lobog. Ez a kép egyébként témájában kísértetiesen hasonlít Francisco Goya alábbi világhírű festményére:
Én el is neveztem Görgényit a magyar Goyá-nak.
Az a fura egyébként, hogy mindeközben meg születtek egész más hangulatú (szocreál) képek is abból az időszakból. De ezt majd egy következő posztban..
Festmények szombatra sorozatunk szombatonként tovább folytatódik. Korábbi írásaink a jobb oldali hasábban találhatók.