Orbán Viktor nyilatkozata szerint ebben az évtizedben nem reális cél bevezetni Magyarországon az Eurót.

De miért nem? Tehetjük fel a kérdést, hiszen párhuzamos ígéreteik szerint az államháztartási hiányt már ettől az évtől kezdve tartósan 3% alatt kívánják tartani, az államadósságot csökkenő pályára állítják, már idén jelentősen csökkentve azt.

A maastricht-i kritériumok közül tehát kettőt már jóval előbb teljesíteni fogunk. A jegybanki alapkamat szintjét kritizáló kormányzati nyilatkozatok, valamint a Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának átalakítása, feltöltése kormányközeli tagokkal is azt sejteti, hogy a kamatszintek mérséklésére törekednek, tehát ez az eurókritérium is hamarabb teljesíthetőnek látszik.

Ha azonban az összes kritériumot teljesítjük, és ezek teljesítésére önszántából vállalkozik az ország, tehát a betartásuk semmiben nem akadályozzák a gazdaságpolitikát, akkor nem nagyon látom értelmét a halogatásnak.

Van azonban még egy kritérium, amiről meglepően kevés megnyilvánulás hallatszik a kormány részéről, ez pedig az infláció. A portfolio.hu-n tegnap megjelent egy cikk ezzel kapcsolatban, és a kormány gazdaságpolitikájába illesztve meglehetősen vad, 6-8-10%-os inflációt is lehetségesnek tartottak.

Közgazdaságtant tanult emberek számára egyértelmű, hogy az infláció felpörgetésére alapozott gazdaságélénkítés nem lehet sikeres. Jómagam nem gondolnám, hogy a kormány erre készül.

Amit inkább lehetségesnek tartok, hogy egyelőre szeretnék megőrizni a független monetáris politikát, tehát a kamatszintek és az euróárfolyam befolyásolásának lehetőségét.

Felpörgő infláció helyett alacsony forintkamatokra és akár negatív, tehát infláció alatti reálkamatokra számítok. Az alacsony forintkamatok pedig az Új Széchenyi Tervvel kiegészülve rendkívül kedvező feltételeket teremtenek majd a hazai vállalkozások finanszírozásához, és forintalapú hitelezéséhez. A forinthitelezés másik lábát pedig a lakossági megtakarítások ösztönzése alkotja majd. Arról már többször hallhattunk, hogy a kormány öngondoskodásra, takarékoskodásra szeretné ösztönözni a lakosságot, ez is része lesz a februárban bejelentendő intézkedéscsomagnak.

Összefoglalva a gazdaságpolitikai koncepció nekem a következőkben kezd testet ölteni: Lakossági forint megtakarítások ösztönzése, ezzel párhuzamosan, és ennek fedezetével hazai vállalkozások kedvezményes forintalapú hitelezése. Így pedig azt a szektort pörgetheti fel a kormány, amely a legtöbb új munkahelyet teremtheti, ráadásul jórészt magyar tulajdonú.

Inflációs kockázata természetesen lehet egy ilyen programnak, de ha a lakossági megtakarítások ösztönzése jól sikerül, az jelentős keresletet von majd el a piacról, ami elejét veszi a túlzott inflációs nyomásnak. Az Euró bevezetés halasztását tehát én nem az infláció felpörgetésével, hanem a kamatszintek lenyomásával magyaráznám. Aztán majd egy hónap múlva kiderül.