Egy érdekes álláshirdetésen akadt meg a minap a szemem. A BKV jegy- és bérletpénztárost keres, havi bruttó 110 ezer forintos fizetésért:
__________________________
Nem oly régen, a minimálbéres posztsorozatunk kapcsán rengeteg támadás érte blogunkat, mondván, hogy minimálbérből nem lehet megélni. Nos BKV jegypénztárosként ennél írd és mondd havi bruttó 17 ezer (nettó 11 100) forinttal többet lehet hazavinni. Kijelenthető, hogy nem fizeti túl a BKV a követelmények szerint érettségivel és egy vagy két nyelvvizsgával rendelkező, és még emellett számítógépes ismeretekkel (word, excel) és jó kommunikációs képességekkel, erkölcsi bizonyítvánnyal felvértezett alkalmazottait.
Az a bruttó 110 ezer forint ugyanis nettóban mindössze 72 050 forintot ér. Mert levonnak a fizetésből 11 550 forintot nyugdíjra, 8800 forintot egészségbiztosításra, és 17600 forintot személyi jövedelemadóra. Ezen felül a BKV még befizet további 30 250 forintot szociális hozzájárulási adóként (régi nyugdíjjárulék).
Megelőzvén, hogy sokan betámadjanak azzal, hogy az a gond, hogy magas az adóelvonás, le kell szögezni, hogy ez nincs így. A számokból világosan látszik. Hiszen a BKV jegypénztárosunk munkájából vajmi kevéssel járul hozzá az elvileg közteherviselésen alapuló államkasszához.
Emberünk ugyanis 11550+30250=41800 forinttal járul hozzá a nyugdíjkasszához, ami egy átlagnyugdíj alig felét teszi ki. 8800 forinttal járul hozzá az egészségügyi rendszerünkhöz, ami megint nem egy nagy összeg, és 17600 forint személyi jövedelemadóval minden egyébhez. Ehhez még hozzávehetjük, hogy ha havonta a teljes fizetését elkölti, akkor további 15300 forint üti az állam markát ÁFÁ-ból. Ebből a 17600+15300=32900 forintból kellene fedezni az állam összes többi kiadását. Kezdve például az államadósság ráeső 2millió forintos részének kamatait, nagyjából 8500 forintot. Ha azonban az államadósságot nem mind a 10 millió magyarra osztjuk, hanem csak a kicsit kevesebb, mint 4 millió dolgozóra, akkor már mindjárt 20500 forint az államadósság után fizetendő kamatteher és máris csak 12400 forint jut a tényleges állami működésre (rendőrség, tűzoltóság, oktatás, tömegközlekedés, segélyek… stb.)
És akkor még nem is beszéltünk, hogy a saját életviteléhez mennyi költség társul: lakhatás, élelmiszer, ruházkodás… stb. (Feltételezzük, hogy BKV alkalmazottként talán BKV bérletre nem kell költenie.) Be kell látnunk egyfelől, hogy emberünk eléggé szegényes életet tud csak élni érettségijével és nyelvvizsgáival, amennyiben jegypénztárosnak áll. Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy mennyire beszorított az államháztartás helyzete, amennyiben ilyen kevés adóforintból kell fenntartania jelenlegi működését.
A fő gond tehát az alacsony bruttó bérrel van. Havi bruttó 110 ezer forintból sem a munkavállaló nem tud tisztességesen megélni, sem az állam nem tud annyi adóbevételhez jutni, hogy abból tisztességes állami szolgáltatásokat, nyugdíjat, egészségügyet, oktatást, szociális hálót tudjon fenntartani.
Egy múltkori posztunk közönségszavazása alapján megállapodtunk abban, hogy egy középosztálybeli lét családi szinten (családi adókedvezménnyel együtt) nagyjából havi nettó 300ezer forintnál kezdődik, ehhez tehát BKV-s emberünknek minimum 140 ezret kellene nettóban hazavinnie. Azt hiszem azt mindenki elfogadja, hogy egy érettségizett, nyelvvizsgával rendelkező tanult dolgozó ember igényt tarthat egy alsó-közposztálybeli státuszra. Nettó 140ezres bérhez azonban bruttóban 215 ezret kellene keresni, tehát pont egy magyarországi átlagbért. Ez azonban a jelenlegi 110ezernél 105 ezerrel több. Hozzászámolva a bérre rakódó közterheket, a BKV-nak 133ezerrel kellene jobban a zsebébe nyúlnia.
Miből tudna azonban az amúgy is veszteséges BKV magasabb béreket fizetni? Alapvetően magasabb jegy- és bérletárakból. (Most tekintsünk el attól a szokásos „először a korrupciót kellene megszüntetni, aztán esetleg én is hozzájárulok valamivel” című kifogastól, illetve tételezzük fel, hogy mindezt elértük, ám ez csak a BKV veszteségességének megszüntetésére elég, fizetésemelésre már nem.)
Havi 133 ezerre lenne tehát szüksége a BKV-nak, hogy egy érettségizett és nyelvtudással rendelkező jegypénztárosát felhozza a középosztály legalsó szintjére. Figyelemmel kell azonban lennünk, hogy nem szabad csak a jegypéntárosok bérrendezésével foglalkoznunk, hiszen az bérfeszültséghez vezetne a társaságon belül. Egységesen emelni kell mind a 12745 alkalmazott fizetését ezzel az összeggel. Mindez havi 1,7 milliárd forintba fog kerülni.
Ezzel szemben a BKV egy hónapban értékesít nagyjából 522ezer bérletet (kedvezményes és teljes árú együtt), valamint havi 2 millió 78 ezer darab vonaljegyet. Ahhoz, hogy a kívánt béremelést a BKV finanszírozni tudja, minden bérlet árát (kedvezményes és teljes árút is) havi 3700 forinttal, és a vonaljegyek árát pedig havi 120 forinttal meg kellene emelnie. Mindez a teljes árú bérletnél 37%-os, a kedvezményes bérletnél 100%-os, a vonaljegynél pedig szintén 37%-os drágulást jelent.
Bevállalnánk ezt a BKV bérrendezés érdekében? Tegyük hozzá, hogy a bliccelők aránya az utazóközönség 30-40%-át teszi ki a BKV becslései alapján, tehát ha senki sem bliccelne, az jelenlegi tarifák mellett is éppen lehetővé tenné a középosztálybeli BKV-s fizetések kifizetését.
Lehet, hogy az élet valamennyi területén igaz lehet az az állítás, hogy ha mindenki becsületes lenne, számlát kérne mindenről és mindenféle feketegazdasággal szakítana, akkor mindenkinek jobb lenne? Lehet, hogy ez a svédek, az osztrákok vagy éppen a németek titka? Így a cikk végén visszatérnék még egyszer a mindenfelől hallható kifogásra: "Először kezdje más a becsületességet, aztán majd talán én is…" Ez lenne az a jó magyar mentalitás, amivel utol szeretnénk érni a nyugatot?