A tegnapi nap viharos eseményei után (úgy volt, hogy Bajnai és Oszkó is fellép Gyurcsányék rendezvényén, aztán kiderült, hogy mégsem) jöjjön egy kis könnyedebb poszt. Az eredeti DK-s plakát szerint a szanazugi rendezvényen karaoke is lett volna, és én őszintén sajnálom, hogy ez is elmarad, mert lennének ötleteim, hogy mit kellett volna elénekelni a politikusainknak.
Itt van például Gyurcsány Ferenc, aki a Bikini "Hazudtunk egymásnak" című dalát akár Bajnai Gordonnak is címezhette volna, főleg a tegnapiak után:
Messziről jöttem.
Nem én voltam hozzád durva,
Te voltál!
Borítsunk ránk fátylat,
Halálos minden magyarázat.
Fekete szavakba öltözöm,
Vagy te mész el vagy én költözöm.
A furcsák közé tartozom.
Hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk.
Ez így már nem megy tovább,
Kifogynak belőlünk a csodák.
Én Keletnek, te meg Nyugatnak,
Indulnánk végre.
Borítsunk ránk fátylat,
Halálos minden magyarázat.
Fekete szavakba öltözöm,
Vagy te mész el vagy én költözöm.
A furcsák közé tartozom.
Hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk.
Ilyenkor persze úgy illik, ha a megszólított is énekel valamit, így Bajnai Gordonunk lerúgta volna a focicsukát, felpattant volna a színpadra, és tőle szokatlanul Gyurcsány arcába üvölthette volna: nem leszek a játékszered! Persze előtte illik megköszönni, hogy Ferink egyáltalán bevette őt a kormányba:
Csupa vágyteli színes szóval
Fel is lobbant azonnal a láng
Jó volt égni az új szerelemben, vágyban
Nem a földön, a mennyben jártam
Ha a csókod perzselte a szám
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Jó volt várni az éjt, amíg csendben leszállt
Míg a két karod engem bezárt
És az égről eltűnik a fény
Tudtam már csakis így lehet szép az élet
Csakis így lehet szép, csak véled
Mindig erről álmodoztam én
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Elringattad a szívemet minden jóval
Csupa vágyteli színes szóval
Milyen könnyen hittem neked én
Rájöttem, hogy a szívedet másnak szánod
De a csókokat tőlem várod
Nem is voltál soha az enyém
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Csókod is a másé lehet
A szerelem csak játék neked
De nem nekem
Sajnos Matolcsy György amúgy sem tette volna tiszteletét a rendezvényen, de egy jó karaokéba táncsak beszállt volna! Énekelhetett volna tündérekről, csodákról, na és a meseautóról, amiben tovább álmodhatja a csodát. Az arany országutat persze a Közgép építi:
Repülünk a szívünk tavaszán.
Arany országút csillogó gyémánt porán
Repülünk a mesék kocsiján.
Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk
És a sors fogja tán a volánt.
Csupa boldogság vár ezután rád és rám
A mesék meseszép kocsiján.
Csak álom ez talán.
S a boldogság után
Már holnap mostohán mered rám a valóság
Nem ébredek fel még.
Könyörgöm, ó nagy ég!
Hadd álmodjam tovább
Ezt a szép nagy csodát.
Meseautóban színezüst erdők során
Repülünk a szívünk tavaszán.
Arany országút csillogó gyémánt porán
Repülünk a mesék kocsiján.
Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk
És a sors fogja tán a volánt.
Csupa boldogság vár ezután rád és rám
A mesék meseszép kocsiján.
Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk
És a sors fogja tán a volánt.
Csupa boldogság vár ezután rád és rám
A mesék meseszép kocsiján.
És itt a következő fellépőnk, Vona Gábor, akit nem hívtak, de eljött, és a Székely himnusz után máris belecsap a lecsóba: nem kell az új világ, amit nekem kínálsz!
Jó reggelt, szép jó reggelt!
A Nap is épp, hogy felkelt,
Jó reggelt, szép jó reggelt!
Attól, hogy fáradt vagyok,
Még hallom a hangotok,
Attól, hogy fáradt vagyok.
Hej, tavaszi szél, a múltúnk elkísér,
Hej tavaszi szél, de kéne az eső.
Hej tavaszi szél, a múltúnk elkísér,
Hej tavaszi szél, fújd el a mocskot!
Ref.:
Totálbrutál vagyok,
Ha rátok gondolok,
Totálbrutál vagyok!
Nem kell az új világ,
Amit nekem kínálsz,
Nem kell az új világ!
Képmutató képernyőtök,
A vég már elkezdődött,
Képmutató képernyőtök.
Géppuskák árnyékában,
Kétely az igazságban,
Géppuskák árnyékában.
És persze felléptek még sokan mások, de a végén lehetett volna egy nagy közös produkciót tartani, ahol az összes parlamenti párt és minden parlamenti képviselő felmehetett volna a színpadra, hogy elénekelje, ami sok embernek már leesett: egy ez a tábor. Igaz, a vége fenyegetően hat:
Mi az, ami újra hív és indulnunk kell már,
Mi az, ami elcsábít és csak ránk vár?
Táskánkba minden cuccunk, minden, ami kell,
Közbe jöhet egy-két gubanc, kit érdekel?
Lehet élni száztíz évig, de mindez mit ér?
Mi csak addig élünk, míg a rockzene él,
Ennyi az életünk, vagy lehetne több?
Ha hiányzunk várj, és mi újra jövünk.
Ref.:
Egy ez a tábor és egy ez a szív,
Egyetlen érzés, és egy ami hív,
Van néhány dal, amit csak mi tudunk,
Amíg ők szólnak, boldogok vagyunk.
Ugyanaz a ház, és benne ugyanaz a lány,
Mégis jó tudni, hogy otthon valaki vár.
Ennyi az életünk, vagy lehetne több?
Ha hiányzunk várj, és mi újra jövünk.
És lássuk: ti mit énekeltetnétek el Orbánnal?
(A szövegek forrása: zeneszoveg.hu)
