Különösen nagyobb visszhang nélkül mondott le a minap Fülöp Sándor, környezetvédelemért, a jövő nemzedék védelméért felelős ombudsman helyettes, amit mi tragikusnak vélünk.

Már az eddigi két évből is kiderült, hogy a Fidesz kormányon nem éppen a környezetvédelem élharcosa. Mindezt most tűzhöz közeli, a témára mindenben rálátó ember ismerte el:

Fülöp Sándor távozását azzal indokolta, hogy az alaptörvény hiába írta elő, hogy az ombudsman helyetteseként neki kell biztosítania a jövő nemzedék védelmét, ehhez semmilyen jogkört nem kapott. Az Országgyűlés adós maradt fontos zöld törvények elfogadásával, valamint hogy az ombudsman hivatala nem tudja ellátni a korábbi szinten az egészséges környezethez való jog védelmét.

Kormányon lévők persze gyakran találkoznak olyan típusú dilemmákkal, mint például hogy a gazdasági növekedést ösztönözzük akár az infláció elszaladásának árán is, vagy hogy az adósságcsökkentést és a hiánylefaragást favorizáljuk a gazdasági növekedés kárára. Vagy éppen, hogy a környezetvédelmet szorítsuk háttérbe a gazdasági prioritások és az iparfejlesztés előnyére.

Ha ilyen összefüggésben vizsgáljuk a dolgot, és éppen a következő évi költségvetést kell összeállítani, amiben eleve nagy lyukak tátonganak, akkor persze nagyon gyorsan háttérbe tud szorulni a környezetvédelem, hiszen az arra költött kiadások megtérülése nem várható egy éven belül, de sokszor még a négy éves kormányzati cikluson belül sem.

Épp ezért hosszú távú stratégiára lenne szükség a környezetvédelem területén, de én ilyenről a fideszes politikusok szájából még nem hallottam. És ez nagy baj.

Személetes példa a Fidesz félrecsúszott politikájában, hogy százmilliárdokat költ energetikai befolyásszerzésre, mint stratégiai területre (lásd: MOL vétel 500 milliárdért, vagy E-On visszavétel terve szitén százmilliárdos nagyságrendben), aközben például a fűtéskorszerűsítés tárgyában most indult pályázat kerete 800 millió (!!!) forint.

Készséggel elhisszük, hogy a lakosság energiaellátása startégiai kérdés, és a rezsi olyan magas szinten áll, ami a magyarok többségének jövedelméből tetemes részt visz el minden egyes hónapban, ezért szükség van a rezsiköltségek befagyasztására, a közműszogáltatók nonprofit alapra helyezésére az árak csökkentése érdekében. Azonban ezt a megközelítést alapjaiban hibásnak tartom.

A világban rendelkezésre állnak azok a szabadalmak, technikai vívmányok és korszerű építésztechnológiai megoldások, amelyekkel a lakóépületeket elérhető áron zéróhoz közeli energiaigényű ingatlanokká lehetne fejleszteni. Mindez pedig akár néhány év alatt megtérülő, mindenki számára elérhető áron megvalósítható lenne.

Nem kell itt sci-fi-be illő dolgokra gondolni, a következőkről van szó: falak és tető hőszigetelése, ajtók, ablakok cseréje, kondenzációs kazán, megújuló energiák igénybevétele, úgymint hőszivattyú, esővízgyűjtő-házi vízmű, napelem, napkollektor, komposztáló, szelektív hulladékgyűjtés, pellet kályha.

Aki járt már Németországban például, az tudja, hogy ott egy ház így néz ki:

____És az ilyen házak nem számítanak fehér hollónak, hanem ott ez általános. Több háztető van kitapétázva napelemmel, mint amennyi nincs. Minden ház szigetelt, korszerű ajtókkal és ablakokkal, takarékos fűtési rendszerrel, esővízgyűjtővel, kiterjedt szelektív hulladékgyűjtéssel.

Mit jelent ez? Azt, hogy miközben a magyarok a kis pénzükből évi 400-600ezer forintot költenek rezsire, ami jövedelmük 25-50%-át teszi ki, addig a németeknek nem kell fizetniük az áramért, és minimális a fűtési, a víz, és a szemétszállítási költségük. Karnyújtásnyira állnak a villanyautók tömeges elterjedésétől, ami a kocsikázást is szinte ingyenessé varázsolja majd számukra.

Mi következik ebből? Számomra az, hogy az államnak azt az 500 milliárdot nem a MOL-ra kellett volna elköltenie, hanem lakossági energiatakarékossági programokra. Számításaink szerint 2 millió forintból 1/3-adára csökkenthető egy átlagos magyar lakás rezsiköltsége, lakásonként 5 millió forintból pedig zéróhoz közeli rezsijűvé lehetne varázsolni azt.

Namost 500 milliárd forintból ezek alapján 250ezer lakást lehetne energetikailag felújítani. Ha pedig ezt az összeget mondjuk 50%-os önerő másik 50%-os kiegészítésével használjuk fel, és mondjuk az energetikai beruházások áfáját 5%-ra vinné le az állam, akkor máris 600-700 ezer lakásánál tartunk. Nem jobban megérte volna ez, mint megvenni a MOL 20%-át?

De ami a lényeg: Amikor a magyar azért sír, hogy a magas rezsi elviszi a jövedelme nagy részét, és a maradékból alig tud megélni, akkor ott nem elsősorban az alacsony jövedelem a gond, hanem a magas rezsiköltség. A magas rezsiköltséget pedig nem a közműszolgáltatók államosításával kellene megfékezni, hanem lakossági energetikai programokkal.

A Fidesz nagyon nem ebbe az irányba megy. Pedig minden gazdag ember számára ismert a gazdagság receptje: Nem fizetünk a rezsiért, nem fizetünk a telefonért, nem fizetünk az autózásért. Ha ez megvan, akár minimálbérből is urasan meg lehetne élni.

Jellemző például a ’minimálbérből próbálok megélni’ típusú internetes próbálkozásokra is, amelyből egyébként blogunkban is olvasható egy epizód, hogy mindig így kezdődik. Minimálbér nettó 60ezer forint, ebből elmegy reszire havi 45ezer forint, tehát ki kell hoznom a hónapot 15 ezer forint költésből. Innen aztán elindul az írókat is megszégyenítő, érzelmi húrokat keményen pengető élménybeszámoló, hogy mennyit nélkülöztem én, hogy sikerüljön a dolog egy hónapon át.

Pedig ordít, hogy a felemelkedés a rezsiköltségek drasztikus lefaragásánál indul. Ezt nagyszerűen felismerte a kormány is, csak sajnos a cél megvalósítása érdekében nagyon rossz irányba indult el.

Amikor nagyon sokan itt a neten gazdaságpolitikai irányváltást sürgetnek, akkor nem a kétkulcsos SZJA visszaállítására, a bankadó és a telefonadó eltörlésére, a magánnyugdíjrendszer visszaállítására kellene gondolni, hanem alapvetően környezetpolitikai és energiapolitikai irányváltásra.

Milyen kár, hogy az ellenzéki pártok között sem találni olyat, aki zászlajára tűzne egy ilyen programot. Az LMP-t bár ökopártnak csúfolják, de nála még a Fidesz is többször szólal meg zöld témákban. Sokak reménye a Milla a 4K, vagy a Szolidaritás sem fogalakozik ilyen kérdésekkel.

Nincs remény-e téren? Nincs igazunk?