A medián októberi felmérése egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor legerősebb baloldali kihívója Bajnai Gordon lehet a 2014-es választásokon. Amennyiben az Együtt 2014 mozgalomnak sikerül egy táborba felsorakoztatnia az Mszp és az LMP híveit, valamint a bizonytalanok táborából is sikerül ehhez hozzátenni azt az 5-6%-nyi szavazatot, amelyet a felmérések mutatnak, akkor azt láthatjuk, hogy jelen állás szerint egy ilyen ellenzéki mozgalom legalább annyi, de inkább több szavazót tud maga mellé állítani, mint a Fidesz.

Ennélfogva joggal felmerülhet az emberek néhány kérdés, hogy vajon mit várhatunk majd egy második Bajnai- kormánytól? Az én legfőbb kérdéseim a következők:

1. Mi lesz az egykulcsos adóval?

Azt tudjuk, hogy 2010-ben az első Bajnai-kormány jelentős SZJA csökkentést hajtott végre, és 2011-re elfogadtak egy kvázi egykulcsos SZJA rendszert, hiszen az alsó kulcs sávhatárát 15 millió forintra emelték.Ez olyan magas sávhatár, amibe a munkavállalók döntő többsége beleesik. Ezzel párhuzamosan az általános áfakulcsot drasztikusan, 20%-ról 25%-ra növelték. Tulajdonképpen végrehajtottak, illetve 2011-re végrehajtani terveztek egy olyan adóátrendezést, ami a munkabérek helyett a fogyasztást adóztatta. Jövedelemadó szempontjából minél többet keresett valaki, annál jobban járt, legalábbis évi 15-20 millió forintos jövedelemig. Fogyasztás szempontjából pedig minél többet fogyasztott valaki, illetve jövedelme minél nagyobb hányadát költötte el, annál rosszabbul járt az új adórendszerrel. 

A Fidesz tulajdonképpen ezt az utat folytatta azzal, hogy az alsó SZJA sávhatárt a végtelenségig kitolva tényleges egykulcsos adót - a liberálisok és az SZDSZ régi célkitűzését megvalósítva - vezetett be, ezzel párhuzamosan tovább emelte kicsit az áfát, 25%-ról 27%-ra.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon be akar-e vezetni egy második kulcsot, mekkora jövedelemhatártól, és mekkora kulccsal?

2. Lesz-e újra adójóváírás, és kvázi adómentes minimálbér?

Azt tudjuk, hogy Bajnai Gordon az adójóváírás rendszerét jelentősen kibővítette. A minimálbér kvázi adómentessé vált, mindössze havi 600 forint jövedelemadót kellett fizetni a minimálbér után. Az adójóváírás csak jóval az átlagjövedelem fölött, valahol havi 350ezres bruttó bér fölött futott ki. Tulajdonképpen egy szociális elem volt ez az adórendszerben, amelyet sokan támadtak, például Bokros Lajos is. Aki keveset keresett, vagy alacsony volt a legális jövedelme, az alanyi jogon igénybe vehette az adójóváírást. A rendszert a Fidesz a minimálbér párhuzamos megemelésével, valamint átmeneti bérkompenzációs rendszerek alkalmazásával kivezette. Ez a kivezetés azonban minden törekvés és minimálbér emelés ellenére sokaknál némi keresetcsökkenést eredményezett, ami miatt sokan elfordultak a Fidesztől.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon be akarja-e újra vezetni az adójóváírás intézményét. Mekkora havi összeggel és mekkora jövedelemig?

3. Mi lesz a családi adókedvezménnyel?

Miközben az első Bajnai-kormány egy bizonyos jövedelemhatárig állított be az adórendszerbe egy jövedelmi alapon járó adójóváírást, ami az alacsonyabb keresetűeket hozta jobb helyzetbe, addig a Fidesz-kormány a gyermekek után járó adókedvezmény rendszert vezetett be, amely minden jövedelemsávban alacsonyabb adót biztosított a gyermeket nevelőknek a gyermektelenekhez képest. A rendszer leginkább a három gyermekeseknek kedvezett, hiszen egy gyermek után 62,5ezer forintig, két gyermek után 125ezer forintig, három gyermek után 618 ezer forintig adómentessé tette a családi jövedelmet.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon meg akarja-e őrizni a gyermekek után járó adókedvezményt, vagy esetleg az első Orbán-kormányt váltó szocialista kormányokhoz hasonlóan megszünteti, és helyette az alanyi jogon járó családi pótlék összegét növelné. Egyáltalán, lehet-e számítani a gyermekkedvezmények megőrzésére és kibővítésére, vagy pedig nem?

4. Mi lesz a 3 éves időtartamra visszaállított GYED-GYES rendszerrel?

Azt tudjuk, hogy az első Bajnai-kormány 3 évről két évre csökkentette a megszületett gyerekek után az őt gondozó szülőnek juttatandó támogatások időtartamát. Cserébe több bölcsődét és óvodát ígért. De míg a GYED időtartamát azonnali hatállyal csökkentette, az új bölcsődék az egy éves kormányzás alatt még a tervezőasztalon sem jelentek meg. Ezt az intézkedést a Fidesz korrigálta, visszaállítva a 3 éves időtartamot. Emellett persze építeni kellene azokat a bölcsődéket is, de azok megléte esetén is szerencsés meghagyni a nőknek a választás lehetőségét, hogy bölcsibe adja-e a gyerekét, vagy inkább babázik otthon annak 3 éves koráig.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon meg akarja-e őrizni (esetleg kibővíteni) a 3 évre visszaállított GYED-GYES-t, vagy újra visszaállítanák azt két évre.

5. Mi lesz az újraindított lakástámogatási rendszerrel, a kamattámogatással és a szocpollal?

Azt tudjuk, hogy az első Orbán-kormány bőkezű lakástámogatási rendszert vezetett be kamattámogatott forintalapú lakáshitelek, lakáshitel törlesztés alapján járó SZJA kedvezménnyel, és gyermekek után járó milliós összegű szocpol támogatással. A rendszer rendkívül megterhelő volt az államháztartásra nézve, amely mindenképpen korrigálásra szorult elsősorban a kamattámogatás mértékét tekintve. Ennek a szerencsés verziója egy gyors euró-bevezetés lett volna, amely automatikusan alacsony kamatkörnyezetbe helyezte volna Magyarországot, így kamattámogatás nélkül is elérhetővé váltak volna az alacsony lakáshitel kamatok. Az euróbevezetéshez szükséges maastrichti kritériumok teljesítéséhez az ország a 2002-es választások előtt közel járt. Az államadósság tekintetében teljesítette is azt, a költségvetési hiány sem volt messze a 3%-os határtól, az infláció és ezzel párhuzamosan a kamatszintek csökkenő pályán álltak. Tegyük hozzá, hogy 2002-ben a Fidesz választási költségvetést alkotott, amit azonban egy esetleges Fidesz-győzelem esetén gyorsan korrigálni lehetett volna, mondjuk a Medgyessy-féle 100 napos programok mellőzésével.

Ehelyett mi történt? Az Mszp-kormányok 100 napos programjaival hagyták elszállni a költségvetési hiányt és így emelkedő pályára állították az államadósságot. Amikor már nagy baj volt, a lakáshitelek után járó adókedvezményeket megszüntették és a kamattámogatott forinthiteleket jelentősen korlátozták (Fészekrakó program). Így az euróalapú, majd később a svájci frank alapú alacsony kamatokat biztosító hitelek úgy terjedtek el az országban, hogy közben az eurót nem sikerült bevezetni, sőt egyre távolodtunk tőle. Az i-re Bajnaiék tették fel a pontot, a lakástámogatási rendszer és a szocpol teljes megszüntetésével.

2010-ben a Fidesz a szocpolt és a kamattámogatott forinthiteleket újra bevezette, igaz a korábbi rendszernél szerényebb mértékben.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon meg akarja-e őrizni, esetleg kibővíteni az újraindított lakástámogatási rendszert, esetleg újra megszüntetné azt.

6. Mi lesz a nyugdíjakkal?

Azt tudjuk, hogy a Bajnai Gordon előtti szocialista kormányok szívükön viselték a nyugdíjasok sorsát, helyzetük folyamatos javítására, a nyugdíjak reálértékének emelésére törekedtek különösen az alacsony nyugdíjak esetében, sok esetben nem törődve azzal, hogy túllépik a gazdaság teherbíró képességét. Azt is tudjuk, hogy az első Bajnai-kormány a válságossá váló államháztartási helyzet javítására a nyugdíjasoktól is nagy áldozatot kért a 13. havi nyugdíj eltörlésével és a nyugdíjkorrekciós program felfüggesztésével. Ezek az intézkedések több mint 10%-kal csökkentették a nyugdíjak reálértékét. A Fidesz arra vállalt kötelezettséget, hogy ennek a lecsökkentett szintű nyugdíjnak a reálértékét megőrzi, vagyis a nyugdíjat a mindenkori inflációnak megfelelő mértékben emeli.

Jelentős döntések születtek az elmúlt években a mai aktívak nyugdíjkilátásával kapcsolatban is. A szocialista kormányok felemelték a nyugdíjkorhatárt 62 évről 65 évre. Ezzel mintegy három évnyi nyugdíjat elvéve az emberektől. Figyelembe véve az átlagos várható élettartamot, kiszámolható, hogy ez az intézkedés akár 20-40%-kal is csökenti az egy embernek összesen kifizetett nyugdíj öszegét, miközben 3 évvel még többet is kell dolgoznia. A döntés negatív következményei persze nem írható a szocialisták számlájára, elsősorban a rossz demográfiai folyamatok kényszerítették azt ki. A leendő nyugdíjasok kilátásaira vonatkozóan a Fidesz is számos intézkedést hozott. A kötelező-magánnyugdíjpénztárak megszüntetése javított a költségvetés jelenlegi helyzetén, ugyanakkor valószínűleg azzal jár, hogy a jól kereső emberek nyugdíja kevesebb lesz, míg az alacsony keresetűek, vagy kevés szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja magasabb lesz, mintha maradt volna a magánnyugdíj rendszer. Ez azért van így, mert míg a magánnyugdíj rendszerben mindenki a saját jövedelméből levont járulékokat kapta volna vissza kamatostól, tehát a jól keresők sokat, a keveset keresők meg keveset, addig az állami rendszerben valószínűleg egyenlősítő mechanizmusok is lesznek: minimálnyugdíj, nyugdíjplafon, nyugdíjkorrekció az alacsony nyugdíjakon. Mindez persze csak vélelmezés az eddigi állami nyugdíjrendszerek alapján. Mindenesetre ez valószínűbb, mint egy befizetésekkel lineárisan változó nyugdíjkifizetés. 

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon milyen nyugdíjrendszert képzel el a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasok számára. Bajnai meg kívánja-e őrizni mindenáron a jelenlegi nyugdíjak reálértékét, netán emelni, esetleg csökkenteni tervezi-e azokat a gazdaság mindenkori helyzete alapján. Szintén sokakat érdekelhet és érinthet, hogy milyen nyugdíjrendszert képzel el Bajnai a jövőbeli nyugdíjasok esetére. Újraindítja-e a magánnyugdíjrendszert, vagy tisztán állami konstrukcióban gondolkodik? Milyen nyugdíjszámítási rendszer várható? A befizetett járulékokkal arányos nyugdíjat, vagy pedig az alacsonyabb jövedelműeknek kedvező állami nyugdíjszámításra számítsunk?

7. Mi lesz a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazási lehetőségével?

Azt tudjuk, hogy a szocialista kormányok 62 évről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. A Fidesz 2010-ben ezt részben korrigálta azzal, hogy a nők számára biztosította a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségét. Ez akár 2-11 év plusznyugdíjat jelent a nőknek, akiknek így a várható átlagos élettartamot figyelembe véve az összes nyugdíjjuttatásuk akár 20-100%-kal is növekedhet.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon meg kívánja-e őrizni a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét?

8. Mi lesz a felsőoktatás rendszerével?

Azt tudjuk, hogy az első Bajnai-kormány a felsőoktatás rendszerén a rendelkezésre álló egy évben nemigen változtatott, hiszen a rendszer átalakítása ennél hosszabb időt vesz igénybe. A Fidesz viszont jelentős átalakításba kezdett, amelynek lényege, hogy az ingyenes állami helyek számát jelentősen lecsökkentette azokban a szakmákban, amelyek várhatóan magas jövedelmet biztosítanak majd a diplomaszerzés után (például jogász, közgazdász szakok, tehát NEM az orvosi és a tanári szakok). A végcél a nagyrészt önfinanszírozó felsőoktatás, amelyben a részvevők tandíjként kifizetik taníttatásuk költségét. Emellett bevezettek egy rendkívül alacsony kamatozású Diákhitel2 rendszert, amely az anyagilag kedvezőtlen hátterű diákoknak is lehetővé teszi a tanítás költségeinek kifizetését, amit majd a diplomaszerzés és a munkába állás után várható magas jövedelmükből törleszthetnek.

Persze félreérték ne essék, nyilván az lenne a legjobb, ha a felsőoktatás, meg minden más, még a sör is ingyenes lenne. Tök jó az az átbulizott 3-5 év a munkába állás előtt, de az állami költségvetésnek, és az adófizetők adófizetési hajlandóságának vannak határai. Arról nem is beszélve, hogy a felelősséget is jobban átérzi a diák, ha szembesül taníttatásának költségeivel. A kérdés inkább az, hogy legyen-e ingyenes a felsőoktatás (értsd az adómból fizetem más taníttatását), de aztán egy magas kétkulcsos adóval egész életében adóztassuk a delikvens várhatóan magas jövedelmét, vagy pedig mondjuk azt, hogy csak annyit kell visszafizetned a későbbi magas jövedelmedből, amennyibe az oktatásod az adófizetőknek került. Utána élvezheted az egykulcsos adó előnyeit diplomával a zsebedben és magas jövedelemmel.

Sokakat érdekelhet és érinthet, hogy Bajnai Gordon meg kívánja-e őrizni ezt a rendszert, vagy pedig visszaállítja az államilag finanszírozott, tandíjmentes felsőoktatást?

Látható tehát, hogy miközben a Fidesz egy rendkívül bizonytalan világgazdasági környezetben kényszerült az államháztartási egyensúly megteremtésére, ami a többségnek reáljövedelem csökkenést okozott, eközben azonban bizonyos gazdaságpolitikai és társadalompolitikai prioritások mentén számos olyan intézkedést is hozott, amelyek megszüntetése nagyon sokakat nagyon kellemetlenül érinthet.

Épp ezért mindenképpen üdvözlendő lenne, ha a választások előtt megismerhetnénk majd a Bajnai-vezette ellenzéki tömörülés programját is, amely választ adhat a fenti kérdésekre.

Tehát mi lesz az egykulcsos adóval, vagy a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjával? Érdekes, és mindenki számára húsba vágó kérdések ezek. Kíváncsian várom, hogyan tudják majd e kérdésekben összeboronálni álláspontjaikat az ellenzéki pártok. Kinek mennyit kell majd feladnia eredeti elképzeléseiből, programjából ahhoz, hogy létrejöhessen egy új koalíció? Jó, vagy rossz kompromisszumok születnek-e majd?