Magyarország újra a visegrádi országok éllovasává vált a gazdasági növekedésben. Bár a kormányellenes blogok hallgatnak róla mint a sír, de azért az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szép csendben kiadta az EU tagországok legfrissebb gazdasági növekedési adatait.

Íme az adatok:

Amint látható, Magyarország egyértelműen az élmezőnyhöz tartozik gazdasági növekedés tekintetében. Újra jelentősen, 1,8 százalékponttal gyorsabban növekszünk az Európai Unió átlagánál, tehát felzárkózunk.Több mint egy évtizede nem fordult elő (utoljára talán az első Orbán-kormány idején), hogy a visegrádi országok éllovasai vagyunk GDP növekedés tekintetében. Bizony, 2013 negyedik negyedévében az éves alapú növekedést nézve a 2,8%-os növekedésünkkel magunk mögé utasítottuk mind Szlovákiát (1,3%), mind Lengyelországot (2,2%), mind Csehországot (0,8%).

A gyors növekedés ráadásul olyan kedvező szerkezetben valósult meg, amire szintén több, mint egy évtizede nem volt példa, utoljára az első Orbán-kormány idején. A gyors növekedés alacsony inflációval, alacsony költségvetési hiánnyal, pozitív külkereskedelmi- és fizetési mérleg egyenleggel valósul meg. A gyors növekedés-alacsony költségvetési hiány kombináció valószínűleg kedvező hatással lesz a napokban nyilvánosságra kerülő GDP arányos államadósság mutatónkra is. Valószínűleg 2013 végére tovább csökkent hazánk eladósodottsága is.

Ha a növekedés összetételét nézzük, elmondható, hogy a gazdaság egyre szélesebb spektrumára terjed ki a konjunktúra. Növekedés motorjának számít az autóipar, az építőipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vegyipar, a turizmus és a szolgáltatói szektor. Növekszik a lakossági fogyasztás és az EU-s projektekhez valamint a Növekedési Hitelprogramhoz kapcsolhatóan a beruházások volumene. Csökkenést szinte már egyetlen gazdasági ág sem mutat, a legrosszabul teljesítő területek is legalább stagnálnak.

A jövőre nézve biztató a vállalkozások rendelésállományának növekedése, valamint az üzleti szféra és a lakosság bizalmi indexének jelentős javulása.

Érdemes még pár szót szólni az inflációról is. Az egy évvel ezelőtti árakhoz képest olcsóbbak lettek az élelmiszerek, a ruházkodás, a tartós fogyasztási cikkek, és az üzemanyag. Az állam is belenyúlt az árak alakulásába: jelentősen csökkent a háztartási energia, viszont emelkedett a dohányáruk és a szeszes italok ára. A nyugdíjas inflációs kosár 0,6%-kal még csökkent is. Az inflációra és annak szerkezetére sem lehet tehát panaszunk. Nyilván a rezsicsökkentések hatása egy idő után kikerül az indexből, és így visszatér az infláció a jegybank sokéves céljának tekinthető 3% körüli szintre.

Jogos kritika érheti a négy év átlagos növekedésének alacsony voltát. Valóban, a korábbi években a kormány jelentős növekedési áldozatok árán egyensúlyozta ki az állami költségvetést. Ha azonban a növekedés dinamikáját nézzük, az látható, hogy a megszorítások után jelentősen begyorsult a gazdaság, ráadásul alacsony infláció, alacsony hiány és csökkenő államadósság mellett. Úgy tűnik tehát, hogy sikerült kitörni a 2006 óta tartó megszorítási spirálból és az adósságcsapdából. Megteremtődött az alapja az egyensúlyi gazdasági növekedésnek.

Mai szavazásunk a gazdaság magára találásáról szól. Önnek mi a véleménye erről?