Szerintem a volt NAV-os Horváth András harca az áfacsalás ellen hiábavaló. Habár a legtöbb ember szimpatizál vele és munkájával, de valójában a magyar vásárlóknak igen nagy szükségük van az áfacsalt termékekre -mert "olcsó". Pedig nem, de erről majd később.
Nem titkolom, magam is foglalkozom olyan termékkörrel, melyben van áfacsalt termék is. Nem nehéz az ilyet lebuktatni: meg kell nézni egy olajos vagy cukros raklapot, és érdekes dolgokat lát rajta az ember: Szerbiában gyártották, az úticél Szlovénia volt, de végül egy szlovák cég számlázta ki a magyar multinak az áru ellenértékét - miközben a termék marha olcsó átadási áron jutott el hozzánk, olyanon, hogy a termékkör magyar gyártója szinte sírt, hogy ezt az árat ő nehezen tudja megközelíteni, mert ő rendesen befizeti az adót. Szóval az a raklap megjárta Közép Európát, és a gyártási-szállítási költség (nem olcsó ám az üzemanyag!)-esetleges el nem titkolt adó összege még így is jelentősen kisebb átadási árat jelentett, mint a hazai szállító terméke. Csak éppen itt nem azért, mert a külföldi gyártó olyan hú de versenyképes lett volna, hanem pusztán mert megcsinálták azt a trükköt, amit ma úgy hívunk, hogy áfacsalás.
A botrány persze kihatott a mi cégünkre is: habár a szerződéseket már eleve úgy írták meg, hogy a termékek "tisztaságáért" a beszállító cég felelős - ezen ne csodálkozzatok, több tízezer terméket nehezen tud egy kereskedelmi egység egyenként ellenőrizni -, de egy esetleges botrány kihatott volna a cég jó hírnevére is. Dönteni kellett: vagy folytatjuk ezen termékek forgalmazását (amikről még nem derült ki, hogy áfacsalt), és ezzel hiperolcsó árakat tudunk produkálni, vagy az erkölcs kerekedik felül, és hagyjuk ezen termékeket. Most tudom, hogy nem sokan hisznek nekem, de nálunk ez utóbbi győzött.
Mondhatnánk, hogy hurrá, győzött az igazság, és végre vége ezen tisztességtelen eszközökkel dolgozó beszállítói körnek, de sajnos ez csak illúzió. Ugyanis konkurenciáink többsége korántsem volt ennyire szemérmes, és továbbra is folytatja a korábbi gyakorlatot - csak gondolom, most már a beszállítók is óvatosabbak, kicsit jobban palástolják az áfacsalást. És bizony nálunk a legolcsóbb termék 20-30 forinttal drágább, mint a némelyik konkurenciánál.
És itt jön be az a dolog, ami teljesen megdöbbentett: a vásárlói reakciók. Mikor minden nap mindenhonnan folyik az áfacsalásos téma, mikor sorra dőlnek meg régi, "marhaolcsó" fantáziamárkák, mint legutóbb a Sovereign cukor (mutassatok olyan embert, aki nem vett még ilyet), szóval mikor már az emberek valamennyire tájékoztatva vannak, hogy bizony ezen termékek még itt vannak a polcokon, és jelentős károkat okoznak az államnak és a magyar gazdaságnak - a vásárlók még mindig ezeket keresik. Nem egyszer hallom: "menjünk át az XY-ba, hiszen ott a Z márkájú termék ára olcsóbb, mint a az itteni legolcsóbb cucc" - miközben a Z márka címkéjének-dobozának elolvasásakor szinte rögtön rádöbben az ember, hogy ilyen áron ilyen termékkört ilyen szállítási költségek mellett nem lehet adni! Az eredmény: a tisztességesen játszó bolt forgalma visszaesik, a tisztességtelenül játszóé meg nő. A tisztességtelen eszközökkel operáló cég forgalma nem változik, a hazai szállító meg tovább sír. A vásárló meg visszakacsint a tisztességtelenre, hogy " te vagy az olcsóbb, inkább nálad vásárolok, mert megspórolok 20-30 Ft-ot.
Pedig dehogy spórol meg. Elhiszem, hogy nagyon sok szegény család él Magyarországon, ahol minden forint számít, mert a dolgozó keveset keres, vagy nincs is munkája, de talán el kellene gondolkodni, hogy mit kellene tenni azért, hogy ez ne így legyen. Talán érdemesebb lenne a hazai gyártó nem sokkal drágább termékét megvenni, mert ő fog munkát adni, nem a szerb gyártó vagy a szlovák importőr? Talán lehetne további adócsökkentésen gondolkodni, abban az esetben, ha minden kereskedő tisztességesen befizetné az adót, és a vásárlók ezen termékeket részesítenék előnyben, nem az áfacsaltat? És akkor akár 20-30 Ft-nál is több pénz maradna a vásárló zsebében? Egyszerű összefüggések ezek, és a "vedd a hazait!" vonal szinte csak nálunk szitokszó, a jobb sorsú nyugat-európai országokban nem, de hát pont ezt a szemléletet nem sikerült átvenni az EU boldogabb felétől. És míg mi boldogan vásároljuk a külföldi szemetet (mert ezen termékek minősége sokszor az, pl. próbáljátok ki a legolcsóbb külföldi cukrot, meg pl. valamivel drágább magyart), mert "olcsó", addig szép csendben tönkretesszük a még megmaradt hazai ipart. És akkor még nem is beszéltünk pl. a "kínai piacok" bármelyik fajtájáról, ahová sokat jár a magyar ember, mert hú de olcsó.
Csak éppen a tisztességtelenül játszó kínai nem ad neked munkát. És a tisztességtelenül játszó szerb-szlovák sem. Valahol ezt is tessék fejben tartani, mikor legközelebb vásárolni tetszik.