Orbán Viktor miniszterelnök végül azzal a felütéssel vetette el az internetadó (bocsánat: távközlési adó kiterjesztése) bevezetését, hogy az az embereknek nem csak hogy nem tetszik, de ésszerűtlennek is találják. Mint mondta, olyan intézkedést be lehet vezetni ami az embereknek nem tetszik, ugyanakkor ésszerűnek tartják, de olyat nem, ami nem csak hogy nem tetszik nekik az embereknek, de ésszerűtlennek is találják.

Miután a 2015-ös költségvetés még csak most formálódik, így talán van még lehetőség ésszerűtlen dolgokon változtatni. Ezért a Nívó blog szeretné felhívni a figyelmet az adórendszer egy olyan elemére, ami az embereknek tetszik ugyan, viszont teljességgel ésszerűtlenül működik. A béren kívüli juttatások (elterjedtebb, bár kevésbé magyaros nevén kafetéria) rendszeréről van szó.

A béren kívüli juttatások legfőbb elemei jelenleg a következők:

Erzsébet utalvány
SZÉP kártya (szállás és vendéglátás alszámlákkal)
Egészségpénztári befizetés
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Iskolakezdési támogatás
Tömegközlekedési bérlet támogatás
Lakáscélú támogatás

Mit tartunk ésszerűtlennek a rendszerben? Először is az adókulcsokat, amit a juttatások után kell fizetni. Vannak adómentes juttatások (lakáscélú támogatás), vannak 35,7%-os (!!!!!!) kulccsal adózó juttatások (SZÉP kártya, Erzsébet utalvány, egészség- és nyugdíjpénztár), és vannak 51,17%-os (!!!!!!!!!) kulccsal adózó juttatások. Ez utóbbiak az adóhátrány miatt jellemzően kikoptak a rendszerből. Az alkalmazott adókulcsok mértéke mindenképpen ésszerűtlen, a rendszer toldozgatási-foltozgatási kísérleteit mutatja. De ez a kisebb gond.

A nagyobb gond, hogy a béren kívüli juttatások céljainak elérésével, pontosabban el nem érésével van. Az alapcél persze méltányolható, és az emberek valószínűleg támogatják is ezt: Bizonyos fogyasztási cikkekre, előtakarékossági célokra szóló juttatásokat a normál adózáshoz képest kedvezményesen lehessen nyújtani a munkavállalóknak. Ilyen a hideg- és meleg élelem, az alapvető fogyasztási cikkek, a belföldi turisztikai/rekreációs jellegű szolgáltatások, az iskolakezdéshez szükséges cikkek, valamint a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra vonatkozó előtakarékosság.

A jelenlegi rendszer azonban nem szolgálja ezen célok elérését! Nézzük sorban, hogy miért.

1. Az Erzsébet utalvány tulajdonképpen pénzként funkcionál. Tejre és kenyérre éppúgy elkölthető, mint kaviárra lazacra, vagy éppen csokira és chips-re, pedig ez utóbbiak nyilván nem lehetnek céljai a kedvezménynek. Már csak azért sem, hiszen más adókkal épp ezeket a termékeket pluszteherrel sújtják (chipsadó). Abszolút ésszerűtlen, hogy például a chips-ek fogyasztását egyfelől adókedvezménnyel támogatja, másfelől különadóval sújtja az állam. Teccikérteni? Kétféle adótörvény, az egyik támogat, a másik sújt, csak azért, hogy aztán ugyanoda jussunk ahonnan elindultunk. Ráadásul az ilyen széleskörű felhasználhatóság és kvázi pénz funkciója révén kisebb boltokban tulajdonképpen pénzként fogadják el, így akár alkoholos termékekre is (ez utóbbi ugyan szabálytalan, de szinte ellenőrizhetetlen) is felhasználható, sőt akár visszajárót is adnak utána, ami szintén szabálytalan, ámde teljességgel ellenőrizhetetlen. Ugyanezért magas az Erzsébet utalványok "feketepiaci" árfolyama is. Kivel ne fordult volna már elő, hogy valamilyen okból pénzszűkében lévő ismerősünknek pénzre váltottuk Erzsébet utalványát, vagy éppen a korábban kölcsönkért összegért cserébe Erzsébet utalványt is elfogadtunk kiegyenlítésként.

2. A SZÉP kártya szállás alszámlája nevezhető a rendszer egyik legsikeresebb és leghatékonyabb elemének. Piacot teremtett a belföldi turizmus számára, amely ennek is köszönhetően rendkívüli fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, állások sokaságát létrehozva. A SZÉP kártya keresletet szipkázott el a külföldi desztinációk felől is, belföldi pihenés felé terelve az embereket, ami makrogazdasági, külső egyensúlyi szempontból is előnyös. És nem utolsó sorban, az emberek is szeretik.

3. A SZÉP kártya vendéglátás alszámlájával már más a helyzet. Az eredeti cél a munkahelyi meleg-étkeztetés támogatása lehetett, elősegítve az egészségesebb életmódot és táplálkozást a munkavállalók számára, ámde ugyanezen juttatást luxuséttermekben ugyanúgy elfogadják, mint mondjuk a McDonald's-ban, amelyek viszont távol esnek az adókedvezménnyel támogatásra érdemes kategóriáktól.

4. Az iskolakezdési-, tömegközlekedési-, valamint lakáscélú támogatások ellen talán senkinek sincs túlzott kifogása, az viszont érthetetlen, hogy a lakáscélú támogatás a maga teljes adómentességével miért érdemel ki ilyen kiemelt státuszt a többi nemes céllal szemben.

5. A nyugdíjpénztári juttatások rendszerét számos egyéb adótörvénnyel való összehangolatlanság torzítja, és így hátráltatja a célok elérését. Azzal gondolom mindenki egyetért, hogy a nyugdíjcélú juttatások támogatása egy jó dolog. És mégis, az a munkáltató jár el munkavállalóival kapcsolatban anyagi szempontból előnyösebben, aki NEM nyugdíjcélú béren kívüli juttatást nyújt, hanem mondjuk azonnal felhasználható Erzsébet utalványt, vagy SZÉP kártyát. Miért? Azért, mert ha a munkavállaló saját nettó béréből tesz félre önkéntes nyugdíjpénztárba bizonyos összegeket, azt az állam a befizetett összeg további 20%-ának megfelelő összeggel kiegészíti SZJA adókedvezmény formájában. Ugyanez a 20%-os állami kiegészítés nem jár abban az esetben, ha a munkáltató utal béren kívüli juttatás keretében összegeket alkalmazottja önkéntes nyugdíjszámlájára. Ha tehát a munkaadó inkább kvázi pénzként felhasználható Erzsébet utalványt ad a munkavállalónak, aki az így felszabadult pénzét teszi be a nyugdíjpénztárba, 20%-kal előnyösebb helyzetbe kerül mint az, aki béren kívüli juttatásként nyugdíjpénztári befizetést kap, holott a munkáltatónak adózási szempontból mindkét verzió ugyanannyiba kerül. Ez az ordító ésszerűtlenség már egy évtizede így működik, és senkinek nem tűnik fel!

6. A nyugdíjpénztári juttatásokhoz nagyon hasonló ésszerűtlenség áll fenn az egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatban is. Ráadásul az egészségpénztári rendszer fenntartása még egy további szempontból is nagyon aggályos. Az oda befizetett összegeknek 6-8-10%-át is levonhatják a pénztárak saját működési költségeik fedezésére. Végtére is mára ott tart a rendszer, hogy az állam adókedvezményt ad olyan juttatások nyújtásához, amelynek egy jelentős részét az egészségpénztárak saját működésik finanszírozására levonnak, ráadásul további összegeket vonnak le a munkavállalóktól is, például az egészségkártya éves kártyadíja is évi több ezer forintba kerül. Végeredményként oda jutottuk, hogy a nagyon nemes cél (az emberek egészségügyi kiadásának támogatása) hatalmas pénzekbe kerül az államnak, miközben az emberek vajmi kis segítségben részesülnek, hiszen az állami támogatások és adókedvezmények zöme elmegy az egészségpénztárak működésének fenntartására, egészségkártyák kibocsátására, valamint a bürokratikus szabályok miatt nagyon sok plusz adminisztrációra. Ennél a rendszernél sokkal hatékonyabb és költségkímélőbb lenne, ha mondjuk az állam csökkentené az egészségügyi termékek és szolgáltatások ÁFA tartalmát.

Szumma szummárum a jelenlegi béren kívüli juttatások rendszere nem hatékony, nem éri el a kívánt célokat, nem oda juttatja a támogatásokat, ahová célszerű lenne, ráadásul rendkívül költséges az egész rendszer.

A Nívó blog alternatív javaslata a következő:

1. Meg kell szüntetni az Erzsébet utalványt! Ezzel kapcsolatban amúgy is vitában állunk az EU-val, hiszen a kormány kiűzte a külföldi tulajdonú utalványkibocsátókat, akik korábban a piacot uralták, és nem mellesleg busás hasznot értek el e tevékenységükön. Ráadásul az Erzsébet utalvány kvázi pénz funkciója miatt nem is tud céljának megfelelően funkcionálni. Vagy ha meg nem is szüntetjük az utalványt, felhasználhatósági körét jelentősen szűkíteni kellene tényleg alapvető élelmiszerekre: tej, kenyér, tésztafélék, cukor, liszt, zöldség-gyümölcs.

2. Meg kell szüntetni az egészségpénztári rendszer adókedvezményekkel történő támogatását. A rendszer rendkívül költséges az állam számára, miközben elhanyagolható előnyöket biztosít az emberek számára. Mondhatjuk úgy is, hogy az erre költött állami milliárdokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni népegészségügyi célokra.

3. Meg kell szüntetni a SZÉP kártya vendéglátás alszámláját, vagy legalábbis felhasználhatóságát szigorúan korlátozni kell a munkahelyi meleg étkeztetésre. McDonald's-os, vagy éttermi számlák kiegyenlítésére nagy luxus állami adókedvezményeket adni.

4. A fenti elemek megszüntetése vagy jelentős korlátozása mellett a felszabaduló forrásokat a béren kívüli juttatások többi elemére lehetne koncentrálni. Adómentes lakáscélú juttatás, adómentes tömegközlekedési bérlet támogatás, adómentes iskolakezdési juttatás. Emellett a nyugdíjcélú juttatások esetén a 20%-os állami kiegészítést ugyanúgy nyújtani kellene a béren kívüli juttatás esetén, mint a munkavállalói befizetés esetén is.

Véleményünk szerint egyszerűbb, hatékonyabb, célzottabb, ésszerűbb és költségkímélőbb lenne az általunk javasolt kafetéria rendszer. Ajánljuk a döntéshozók figyelmébe. Az pedig egy költői kérdés, hogy miért működhet ilyen régóta egy ennyire ésszerűtlen rendszer? A miniszterelnök logikáját követve talán azért, mert ésszerűtlen ugyan, de az embereknek tetszik?