Bogáncs kolléga írt egy remek posztot a progresszív és az egykulcsos adózásról, melyben a példa szerint a 2000 forintos (10 üveg) sört a következőképpen fizették ki az italozók: bankvezér: 1300 Ft, informatikus: 500 Ft, mozdonyvezető: 120 Ft, gyári munkás: 50 Ft, 6 minimálbéres: 5-5 Ft. Bogáncs példájában a résztvevők összevesztek azon, hogy ez igazságos-e vagy sem (lefordítom: ott legalább volt társadalmi párbeszéd :-), én azonban továbbgondolom a történetet: jött a Fidesz a kocsmáros képében, és úgy döntött, hogy a NER keretein belül majd ő rendet tesz!
Ki is jelölte az irányt: nehogy már ennyire egyenlőtlenül fizessenek, legyen adócsökkentés, egykulcsos adó, NER, jólét, béke, szeretett, meg társadalmi gazságosság (ez a fránya i betű mindig lemarad az elejéről), és ezért a következőképpen osztotta ki a számlát: bankvezér: 600 Ft, informatikus: 300 Ft, mozdonyvezető: 120 Ft, gyári munkás: 60 Ft, 6 minimálbéres: 10 Ft. És boldog volt a kocsmáros, hiszen így mindenképpen igazságosabb a rendszer.
Viszont mikor kasszát csinált, rájött, hogy valami nem stimmel: az eddigi 2000 Ft helyett ugyanis mindössze 1140 Ft érkezett be a 20 sör után! Ebből ő nem tud megélni, tönkre fog menni, és kénytelen lesz a szomszéd kocsmároshoz átmenni kölcsönkérni, de azt amúgy is nagyon utálta, a nyáron is összeveszett vele, így ezt a lehetőséget gyorsan elvetette. Ezért egy másik megoldást választott: megmondta az italozó társaságnak, hogy sajnos ez így tarthatatlan, és kénytelen lesz mindenkitől elvenni ööö megvédeni a saját kabátját, amúgy is minek az, meleg idő van kint, plusz 20 fok. A társaság odaadta, habár nem voltak boldogok ettől. Közben persze a minimálbéresek sírtak, hogy nehezen tudják fizetni a sör árát, de ők így jártak.
A következő este ismét együtt ivott a tíz ember, a kocsmáros ismét kiosztotta a számlát, és ismét megdöbbenve tapasztalta, hogy mindössze 1140 Ft gyűlt össze. Titokban reménykedett, hogy a bankvezér majd esetleg több borravalót ad, vagy rendel még pár üveget a társaságnak, de nem, az már ivott eleget, nem fért bele több. A kocsmáros mivel látta, hogy mást már nem tud elvenni, kiállt a többiek elé, és közölte velük: sajnos nincs elég bevétele, ezért kénytelen lesz csökkenteni a rezsit, például mostantól rosszabb sört szerez be, télen nem lesz fűtés, stb. cserében viszont csökkenteni tudja a sör árát; na nem mintha a jelenlévőknek kevesebbet kellene majd fizetniük, de legalább a kocsma fenntartható lesz. Az asztaltársaság amúgy is be volt rúgva, úgyhogy rábólintott.
Majd eljött a tél, a kocsmában hideg volt, a sör is rossz volt, így a bankvezér és az informatikus úgy döntött, hogy a fene fog ezért ennyit fizetni, és átmentek a szomszéd kocsmába. Az ottmaradtak (mozdonyvezető, gyári munkás, 6 minimálbéres) viszont nem tudták a számlát kiegyenlíteni, így a kocsma szép csendben tönkre is ment a kocsmárossal együtt.
...
A kocsmáros meg egy fülkében húzódott meg, és azt kérdezte magától. vajon mit csinált rosszul?
