Kétrészes választási elmélkedésünk első részében a rendszerváltás óta eltelt kormányok teljesítményéről emlékezünk tanulságképpen, néhány mondatban.

1990-1994-ig MDF-FKGP-KDNP kormány: A rendszerváltás utáni első kormány, óriási kihívásokkal és örökölt problémákkal.

Eredmények: A demokráciába való átmenet levezénylése, jogi alapok lefektetése. A piacgazdaságba való átmenet levezénylése, piacgazdasági alapok lefektetése

Kudarcok: A gazdaság átalakítása nem a várt, gyorsan felemelkedő úton valósult meg, hanem súlyos visszaesés árán. Világnézeti szempontból is túl gyors volt a váltás 40 év szocializmus után.

A gazdasági bajokon nem sikerült a kormánynak úrrá lennie, ennek ellenére 1994-ben választási költségvetést alkottak, ami tovább rontott a helyzeten, súlyos gazdasági örökséget hátrahagyva.

1994-1998-ig MSZP-SZDSZ kormány: Kétharmados kormánytöbbség, súlyos örökölt gazdasági és pénzügyi problémákkal.

Eredmények: Piacgazdaság építésének, privatizációnak a befejezése, gazdasági stabilizáció, államadósság csökkentés a Bokros-csomagnak és a privatizációs bevételeknek köszönhetően. A ciklus felétől egyensúlyi gazdasági növekedés indult meg.

Kudarcok: A Bokros-csomag újabb súlyos életszínvonal csökkenéshez vezetett.

Az 1997-ben megindult gazdasági növekedés eredményeiből még nem volt elegendő idő érezhető életszínvonal emelésre, az 1998-as választási költségvetés ellenére sem.

1998-2002-ig Fidesz-MDF-FKGP kormány: Egyensúlyi növekedésben lévő gazdaságot és 60% alatti államadósságot örököltek.

Eredmények: Az 1998-as választási költségvetést gyorsan, sikeresen és hatékonyan korrigálták, a ciklus során végig fennmaradt az egyensúlyi és viszonylag gyors GDP növekedés, tovább csökkenő államadósság mellett.

Kudarcok:Nagy kérdés, hogy miért választottak új kormányt az emberek 2002-ben. Legvalószínűbb, hogy a 2002-es választási költségvetés és a még gálánsabb jóléti ígéretek ellenére a baloldali ellenzék tudott még nagyobbakat ígérni.

2002-2010-ig MSZP-SZDSZ kormányok: Egyensúlyi növekedésben lévő gazdaságot, és 50% körüli államadósságot örököltek.

Eredmények: Leginkább az első ciklusból számolhatunk be eredményekről a tovább növekvő gazdaság, és a bevezetett választási jóléti intézkedések következtében. Az első Orbán-kormánnyal közös eredmény az EU-s csatlakozási tárgyalások lefolytatása és a 2004. május 1-i tényleges EU taggá válás.

Kudarcok: A 2002-es választási költségvetést nem korrigálták, épp ellenkezőleg, még nagyobb költekezésbe kezdtek. Ugyanígy a további évek költségvetéseit is súlyos hiányokkal valósították meg. Ennek következtében először lassan, majd egyre gyorsabban növekedni kezdett az államadósság, ami 2008-ban államcsőd közeli helyzethez és IMF programhoz vezetett.

Összességében az első négy éves szocialista kormányzást erőn felüli költekezés jellemezte, ami a 2006-os választások után átváltott folyamatos költségvetési kiigazításokba, amit a válság 2008-as kitörése csak tetézett. A korábbi hitelekből finanszírozott jóléti intézkedéseket jórészt visszavonták, a társadalom eladósodott és az elszegényedés útjára lépett.

2010-2014-ig Fidesz-KDNP kormány: Stagnáló gazdaságot, minden határidőn túljutott túlzottdeficit eljárást és 80% feletti államadósságot, azon belül magas deviza adósságot örökölt, folytatódó világgazdasági problémák közepette.

Eredmények: A kétharmados többség lehetővé tett számos olyan lépés megtételét, amelyeket a korábbi kompromisszum-képtelen parlamenti összetétel mellett nem lehetett meglépni: alkotmányos berendezkedés, nyugdíjrendszer, adórendszer és közteherviselés átalakítása. Fontos eredmény a költségvetés kiegyensúlyozása, a túlzott deficit eljárás alól való kikerülés.

Kudarcok: A ciklus első fele megszorításokkal telt, a gazdasági növekedés beindulása várat magára, a gazdaság csak a kormányzati ciklus legvégére mutat élénkülést, de még mindig a válság előtti szint alatt teljesít. A lanyha gazdasági teljesítmény nem tett lehetővé életszínvonal növelést, sőt jelentős rétegek további elszegényedéséhez vezetett.

2014-től ????: Az új kormány továbbra is magas államadósságot örököl, de immár egyensúlyi költségvetés és élénkülő gazdaság társul mellé. Fő feladat a költségvetési egyensúly megtartása mellett a gazdasági növekedés elősegítése. Kiegyezés a gazdasági szereplőkkel, stabilitás biztosítása a gazdasági környezetben és az adórendszerben, hazai tulajdonú vállalkozások és a a mezőgazdaság fejlesztése, támogatása. Megoldásra vár a devizahitelek végleges rendezése, és a nyugdíjrendszer véglegesítése, átláthatóvá, kiszámíthatóvá tétele. Ugyanehhez elengedhetetlen a demográfiai folyamatok kezelése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás.

Távolabbi célok amennyiben a gazdasági teljesítmény lehetővé teszi: Egyféle egészségügyi Marshall program, az egészségügyi infrastruktúra megújítása, egészségügyi pálya vonzóvá tétele. Hasonlóra van szükség az oktatás területén is, bár ott az EU támogatásoknak köszönhetően jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt 10 évben is, de még mindig bőven van min javítani. Ezek persze távlati célok, mert főként az egészségügybe, de az oktatási rendszerbe is óriási pénzösszegek, beruházások kellenének. A 2014 és 2018 között regnáló kormány ezeket a programokat maximum csak elkezdeni, előkészíteni tudja majd.