Egészen felháborító az a szakmaiatlanság, amellyel a magyar média kezeli az egyik legfontosabb gazdasági kérdést, tudniillik, hogy mekkora volt az államháztartás hiánya 2011-ben.
Az egy dolog, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium történelmi sikerként állítja be a 4,3%-os GDP arányos többletet, mondván, hogy a rendszerváltás óta nem zárt többlettel a költségvetés. Az már kicsit aggályosabb, hogy az Európai Unió 6%-hoz közeli strukturális deficitet lát, mondván az egyszeri tételeket nem kell figyelembe venni.
Az viszont végképp elkeserítő, hogy Magyarország egyik mérvadó gazdasági lapja, a HVG milyen felületesen kezeli az ügyet. Mindenféle hozzáadott érték, valamiféle számítások nélkül átveszi az NGM és az EU közleményeit az ügyben, ehhez némi politikai meggyőződésből fakadó véleményt fűz, és hipp-hopp, le is van tudva a témáról a kötelező cikk. De a média nem véletlenül ilyen. Sajnos erre van kereslet az olvasók jó nagy részénél. Az embereket jobban érdekli a botrány az ügy körül, mint maga az igazság, a száraz tények. Ezt lovagolta meg a Vastagbőr blog cikke is a napokban, amikor az NGM és a Magyar Hírlap újságírója közötti csörtéről ír, illetve arról, hogy milyen szenyaság már a minisztérium részéről, hogy rátámad egy újságíróra. Az, hogy hülyeséget írt, hamis számokat közölt az újságíró, az senkit sem érdekel, csak a média szabadsága fontosabb nekik... Lelkük rajta.
Itt a Nívó blogon most kísérletet teszünk arra, hogy tisztán láthassunk az ügyben, már csak azért is, mert számtalan meddő vitát olvasni a neten a fentieken túl is a 6%-os hiány kontra 4%-os többlet kérdéséről, természetesen politikai hovatartozás alapján.
Szóval az tény, hogy 2011-ben mindent belevéve az állam 4,3%-os többletben zárt, ez pusztán matematikai kérdés. Ha viszont strukturális hiányt szeretnénk látni, akkor ebből ki kell szűrni az egyszeri tételeket. Az EU ezt félig-meddig meg is tette, mondván a magánnyugdíj vagyon államosítása, valamint a banki- és ágazati különadók egyszeri tételnek tekintendőek. Így jött ki a 4%-os többletből a közel 6%-os hiány.
A Nívó blog álláspontja szerint azonban nem elegendő az egyszeri bevételeket kiszűrni, hanem ugyanezt meg kell tennünk az egyszeri kiadások tekintetében is, hiszen ilyenből is akadt jó néhány a tavalyi évben.
Az NGM ezt megtette, de sajnos kicsit sántít a számításuk, ugyanis saját bevallásuk szerint az egyszeri tételektől megtisztított hiányszámításukban benne maradt „a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek kis része”. Így jött ki az általuk strukturálisan is nagy sikernek tartott 2,43%-os, tehát a maastricht-i kritériumnak megfelelő hiány.
Nézzük akkor részleteiben a 2011-es államháztartási adatokat:
Az én számításom szerint a tavalyi strukturális hiány tehát a GDP 3,4%-a. Több, mint a Matolcsy hirdette 2,43%, több mint a maastricht-i 3%, ugyanakkor jóval kevesebb az EU által felhozott közel 6%. Kihagytam volna valamit? Ha erősen akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, hogy mind a kormány, mind az EU hazudik. Mert az igazság - ahogy általában lenni szokott - valahol a kettő között van félúton.
Persze én szeretek inkább finomabban fogalmazni, ezért inkább csak azt állítom, hogy mind a kormány, mind az EU az érdekeinek megfelelő statisztikát gyárt. A kormány érdeke egyértelmű. De hogy az EU-t mi vezérli, amikor figyelmen kívül hagyja az egyszeri kiadásokat a hiányszámításkor, azt nem tudom.
Az utolsó 100 komment: