Decemberben írtunk arról, hogy a magyar gazdaság növekedése 2013 végére akár 3%-ra is felgyorsulhatott. A tényleges szám az Eurostat adatai szerint 2,8% lett, tehát majdnem beletrafáltunk. Illetve nem beletrafálás volt ez, hanem a gazdaságról addig nyilvánosságra került részinformációk alapján erre lehetett következtetni. Akkor ezt az adatot úgy értékeltük, hogy a Fidesznek szerencséje is van, hiszen a gazdaság 4 éven keresztül nem mutatott túl sok erőt, és pont a választások előtt került csúcsformába.
Most újabb becslésre vállalkozunk, ezúttal a 2014-es első negyedévi adatot ( az előző év azonos időszakához képest) próbáljuk megbecsülni az eddig napvilágra került információk alapján. Amint a cikk címében is utalást tettünk már rá, a Nívó blog újabb vaskos meglepetésre számít, jóval magasabb növekedési ütemre, mint amit az elemzőházak, gazdaságkutatók többsége vár. Nem lehetetlen, hogy 2014 első negyedévében a magyar gazdaság 3,5-4% körüli mértékben növekedjen.
Íme a múltkori ábra, ahol a 2013. IV. negyedévi adatot immár folytonos vonallal jelölhetjük (egy negyedévvel ezelőtt még mit kaptunk a szaggatott vonalas ábrázolásáért is annak felfelé ágaskodó volta miatt), és a szaggatott vonal immár 2,8%-tól ágaskodik tovább felfelé:
Nézzük, hogyan jön ki a 4%-os gazdasági növekedési előrejelzésünk:
Tankönyvszerűen a GDP felhasználási oldalról a következő képlettel számolható: GDP= Fogyasztás+Beruházás+Kormányzati kiadások+Külkereskedelmi mérleg egyenlege.
Természetesen ezekből csak részadatok állnak rendelkezésre, amik a következők.
Lakossági fogyasztásról, ami a legfontosabb komponense a GDP-nek a legfrissebb információ a 2014 januári kiskereskedelmi forgalmi adat, ami 3,9%-os növekedést mutat az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez a részadat, igaz még csak januárra vonatkozik, a februári és a márciusi fogyasztási adat befolyásolhatja a negyedéves átlagot, de nagyon közel van az általunk prognosztizált 4%-os növekedéshez. Ráadásul februárban továbbra is rekord alacsony maradt az infláció, mindössze 0,1%-kal emelkedtek az árak egy év alatt, ami továbbra is élénk lakossági fogyasztást vetít előre.
A GDP másik komponenséről a beruházásokról egyelőre csak 2013-as adatok láttak napvilágot, negyedévről negyedévre gyorsabban növekvő berházási adatokat láthattunk. 2013 negyedik negyedévében a nemzetgazdasági beruházások már 14,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbi adatokat. 2014 első negyedévére vonatkozóan semmi okunk sincs feltételezni a dinamika csökkenését. Tippünk szerint újra kétszámjegyű növekedés várható a beruházásoknál. A fogyasztás mellett tehát a beruházások növekedése is támogatja a 4%-os gazdasági növekedési előrejelzésünket.
A GDP harmadik fontos komponense az állami kiadások volumene. Erről azt tudjuk, hogy 2014. január-február folyamán a központi költségvetés hiánya 483 milliárd forintot ért el, szemben az előző év azonos időszakának 339 milliárd forintos hiányával. Miután a költségvetési hiány 2014-es első kéthavi hiánya időarányosan jelentősen (42%-kal) magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, ebből arra következtethetünk, hogy a kormányzati kiadások is emelni tudják a 2014. első negyedévi GDP-t. Igaz, ez a hatás az év második felében visszájára fordulhat, hiszen a tervezett éves költségvetési hiányt tartani kell. Bár valamekkora költségvetési élénkítő hatás az egész év folyamán várható, hiszen az éves hiányt a 2013-as 2,3-2,7% után 2,9%-ra tervezte a kormány 2014-re.
A GDP negyedik komponense a külkereskedelmi mérleg, vagyis az export és import különbsége. Évek óta jelentős többletet mutat ez az adat, azonban 2014-ben a jelek szerint még sikerül rátenni egy lapáttal a kedvező tendenciára. 2014 januárjában 461 millió euró volt a külkereskedelmi többlet, 69%-kal több, mint 2013 januárjában. A külkereskedelem tehát továbbra is jelentős motorja a GDP növekedésünknek.
Összefoglalva: A részadatok alapján a fogyasztás 3,9%-kal, a beruházások 10-15%-kal, a külkereskedelem 69%-kal növekedtek 2014 első hónapjaiban. Ebből jelenlegi tudásunk szerint könnyen kijöhet egy 3,5-4% körüli első negyedéves GDP növekedés.
Ha a termelési oldalt nézzük, ott azt látjuk, hogy az ipari termelés januárban 6,1%-kal haladta meg az előző évi azonos időszaki adatot, ami szintén 4% feletti ütem. De növekedési híreket hallunk az építőiparból, a turizmusból, a szolgáltatási szektorból egyaránt.
Ez tehát a várható átlag. De azt sem szabad elfeledni, hogy bizony az átlag mögött nagy egyenlőtlenségek vannak. Vannak megyék, amelyek stagnálnak, vagy egyenesen hanyatlanak, és vannak amelyek akár évi 10%-os tempóban növekednek.
