Újpest – Fradi: 6 – 0. Ez a legújabb felvonás eredménye, abból a több száz mérkőzésből amit már eddig játszottak.

De miért utálja egymást a két csapat szurkolótábora? Mikor kezdődött a viszály?

Mi is az a szkeccs? A szkeccs az egy abszurd, ironikus helyzetet mutat be tömör, rövid jelenet formájában. A Magyar Rádió idén indított egy szkeccspályázatot, melyből Varga Ferenc Iván írását szeretném bemutatni, mely egy pornófilm-szereplő válogatást (!) mutat be. Előadja: Hernádi Judit és Kern András. 

Legszebb szín a zöld! Festményeken meg pláne. Ugyanakkor nagyon nehéz kikeverni, megtalálni és alkalmazni a megfelelő zöld árnyalatokat.

Sorozatunk folytatásaként Munkácsy Mihály néhány képét szeretném bemutatni. Munkácsyról elsőre sokaknak a Krisztus trilógia, valamint a sötét helyen játszódó témák jutnak eszébe, dominánsan a fekete szín használatával, esetleg erős vörös színű vagy kék motívumokkal, rikító fehérrel, de semmiképpen nem zölddel. A fekete, és az idővel sötétülő képek persze részben a festési technológiának is köszönhető.

Pedig Munkácsy nagyszerűen alkalmazta a zöld színt is festészetében. Ilyen képeiből gyűjtöttem ma egy csokorra valót:

Szerettem volna írni az Orbán kormány első száz napjáról, de aztán rájöttem: tulajdonképpen miről is írhattam volna? A kormány döntéseit egyre kevésbé fogja meghatározni az, hogy mit akar, inkább az, hogy mit akarnak tőle. A következő pár év nagyon kemény lesz, gyakorlatilag most fogjuk megfizetni az elkúrást; eddig ugyanis az elkúrásra felvett hitelből sikerült ideig-óráig elkenni a problémákat, de idén eljött a nagy pillanat: meg kell kezdeni a hitelek visszafizetését. Persze vannak más alternatívák is: ezeket próbálom számba venni, és a végén meglátjátok: a kormány jelenleg inkább hasonlít egy adósrabszolgaságban élő emberhez, mintsem egy szabadhoz.

Nálunk fejlettebb országokban gyakran olvasni elemzéseket Average John-ról, vagy Herr Schmidt-ről, mint az átlagos amerikai, vagy német állampolgár mindennapi életéről, szokásairól. Magyarokról ilyen jellegű olvasmánnyal még nem találkoztam, úgyhogy most hiánypótlásként megpróbálkozom vele.

Szóval közeledik az önkormányzati választás, remélem, már minden polgármester felállította a maga kis emlékművét, mely az utókort emlékeztetni fogja dicső személyiségére. Remélhetőleg ehhez Uniós forrásokat is igénybe vettek, és már készen áll a látványos, ámde teljesen felesleges mű, amivel lehet kampányolni. Ja, hogy nem tudod, miről beszélek most? A lapozás után megláthatod, mire megy el feleslegesen az Uniós és hazai adófizetők pénze. Csak itt, csak most, ősbemutató a Fórumon!

Maksa Zoltán egyik személyes kedvencem; jeleneteiben ritkán van üresjárat, időnként “megdöbbentő” poénokat tud mondani, és eleve, megjelenésével is rájátszik a szerepeire. Az “Apa lettem” című jelenetében a terhesség első pár hónapját mutatja be az ő szemszögéből. 

Szeptember van, megkezdődött az iskola, ezzel párhuzamosan véget ér a munkahelyi szabadságolások korszaka is. Akik gyakran veszik igénybe a tömegközlekedést, azok emlegetik ilyenkor, hogy vége van a jó világnak, megint zsúfoltság van a metrón, buszon, villamoson. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nem jár gyakrabban, vagy miért nem küldenek nagyobb járművet, ami a sok embert kultúráltabb módon tudná szállítani?

A minap hallottam a következő problémát: Egy nagyváros vonzáskörzetében lévő faluból reggelente sokan járnak be a városba dolgozni. A többségnek 8:00 órakor kezdődik a munkaideje, így mindenki a 7:20-as busszal szeretne utazni. Bár a busz minden reggel zsúfolásig tömve van, mondhatni úgy állnak a buszon, mint a heringek, a helyi Volán társaság mégis kisbuszt közlekedtet ezen a vonalon, hiába lenne tele a csuklós is.

Ez a sorozat nagyon népszerű volt a Tudtadon is, ezért itt is folytatódik; különösen azért, mert a következő számot nem lehet kihagyni :-) Az Évnyitó című jelenet egy iskola évnyitóját mutatja be, és hát mit lehet hozzátenni? Tényleg ilyen :-) Tehát: osztály, vigyázz! A jelenetet előadja: Varga Ferenc József és Aradi Tibor.

A mai nappal útjára indítok itt a Fórumon egy olyan kulturális sorozatot, amelyben minden szombaton bemutatunk egy magyar vagy külföldi festőt, illetve néhány művét egy kis szubjektív értékeléssel fűszerezve.

Különösebb átlagon felüli képzettségem nincs ezen a területen, az egyes képekről, festményekről csak azt a néhány mondatot írom le, ami a kép szemlélése közben eszembe jut, illetve megragad.

Célom a Szombati kultúra sorozattal kettős. Egyrészt szeretném hazánk híres festőit kicsit rendszerbe szedni, és megismertetni. Az a tapasztalatom, hogy az átlagembernek - én is ezek közé tartozom - a festők nevei még csak-csak ismerősen csengenek, de műveiket már annál kevésbé tudják felidézni. Igény viszont lenne rá, elég az utóbbi években rendezett időszakos festészeti kiállítások vagy a Múzeumok éjszakája sikerére gondolni.

Másik célom, hogy a művészetek iránt érdeklődő olvasókból egy jó kis csapatot sikerüljön összekovácsolni, akikkel együtt tudjuk megvitatni, megismerni nagy festőink egy-egy művét. Ezen felül örömmel veszem profik hozzászólásait is, illetve a javaslatokat, hogy milyen festményeket lehetne még bemutatni.