A minapi, második gazdasági akciótervről szóló Orbán bejelentések után újra beindult a spekuláció és a fanyalgás a médiában és a blogokban, és persze támadásba lendült az MSZP mindkét szárnya is Gyurcsánnyal és Mesterházyval az élen.

Egyesek már megint továbbköltötték a kormány elhangzott mondatait, az intézkedések lakossági károsultjairól, megszorításokról, lopásról, a gazdasági növekedést lassító intézkedésekről harsogtak.

Egy múltkori írásomban (Orbán teszi mássá a politikát?) már kifejtettem, miszerint nagyot fognak tévedni azok az elemzők, akik nem veszik észre, hogy a korábbi kormányokhoz képest megváltozott a kormányzati kommunikáció: A kormány egyenesen beszél.

Ha ezt elfogadjuk, és így próbáljuk értelmezni a kormány bejelentéseit, akkor a következő a helyzet a felmerült témákban:

Adócsökkentés:

A kormány bejelentése szerint jövőre 16%-os egykulcsos, arányos, családi elemeket tartalmazó jövedelemadó lesz, amely rendszerben senki nem jár majd rosszabbul a korábbiakhoz képest.

Erre máris jöttek az alaptalan kritikák - mondhatni rémhírek -, miszerint de igen, az alacsony jövedelműek rosszul járnak majd, miközben a gazdagoknak sokkal több jut.

Véleményem szerint olyan adórendszer várható jövőre, amelyben SENKI nem jár rosszabbul a mostanihoz képest, de az viszont differenciálódik, hogy ki mennyire jár jól. Egy adócsökkentéssel nyilván az tud jól járni, aki fizettett korábban adót. Nekem az rajzolódik ki, hogy jövőre (és ez hangsúlyos, hogy rövid távon) az átlagjövedelem alattiak nem, vagy csak kismértékben járnak majd jobban, hiszen ők eddig is minimális adót fizettek, nincs hová csökkenteni. Az átlag feletti jövedelműek – akik eddig is, ezután is az adó túlnyomó részét fizetik –, és főként a gyerekesek viszont jól járnak. Az adórendszernek két üzenete lesz: Vállalj gyereket, és keress minél többet!

Jövő évtől a keresetednek 16%-a adó, 17%-a társadalombiztosítási járulék, tehát a béred 1/3-át levonja az állam, 2/3-a viszont a tiéd marad. Ha többet/jobban dolgozol, akkor a többletkeresetednek is a 2/3-a téged illet, 1/3-a pedig az államot. Az egykulcsos adóval egyszer és mindenkorra megszűnnek a spekulációk. Nem azon morfondírozik majd mindenki, hogy a következő évben hogy változnak a sávhatárok és az adókulcsok, ki jár majd jobban, és ki rosszabbul, és jó-e ez? Ha többet keresel, annak a jövedelem nagyságától fügetlenül a kétharmada a tiéd lesz és kész. Az idei rendszerben például akinek a jövedelme eléri a felső sávhatárt, annak száz forint többletjövedelemből mindössze 42 marad a markában, az állam 58-at(!!!) elvesz belőle. Aki nem éri el a sávhatárt, tehát a szegényebbeknek, az állam száz forint többletbérből 39-et von el. Persze csak a sávhatárig, onnan tőlük is 58-at von el. Az új rendszerben viszont mindenkitől egységesen csak 33-at! A mai rendszer ily módon bünteti a többletmunkát és a többletjövedelmet. Hosszú távon tehát az új rendszerrel mindenki jól fog járni. Mindenkinek egyértelmű lesz: Ha többet keresel, annak a nagy részét hazaviheted. Ezáltal az új rendszer munkára ösztönöz.

Energetikai, távközlési, kereskedelmi különadó:

A kormány bejelentése szerint átmeneti jelleggel a következő három évben évi mintegy 160 milliárd Ft különadót kíván beszedni ezen ágazatok cégeitől. Arra pedig garanciát adnak, hogy ezt a terhet az érintett cégek nem terhelik majd tovább a lakosságra.

Erre szintén gyorsan jöttek a negatív állítások, mindenféle légből kapott levezetéssel vagy bizonyítással fűszerezve, miszerint ezek az intézkedések csökkentik majd a gazdasági növekedést, beruházások maradnak el, állások kerülnek veszélybe, cégek vonulnak ki az országból, meg különben is, az érintettek úgyis továbbhárítják majd ránk, lakosságra a terheket.

Nos ennek ellenkezőjét nem kezdem most el bizonygatni, mert hosszú lenne, ezt majd külön posztban megteszem, de ha valakinek más a véleménye, a hozzászólásokban bárkivel szívesen vitába szállok már most is. Lényeg, hogy számtalan akadálya van – piaci és adminisztratív egyaránt – annak, hogy a különadót, de legalábbis annak legnagyobb részét továbbhárítsák. Az érintettek ezzel teljesen tisztában is vannak, ezért nem is volt nehéz az eddig nyilatkozóknak (MOL, CBA, gázszolgáltatók) bejelenteni, hogy ők jófejek lesznek és nem hárítják tovább. Valójában nem jófejségről van itt szó, hanem egyszerűen „fizikailag” lehetetlen. (Hogy egy kis fogalmi zavarral éljek. :)

Magánnyugdíj pénztári transzferek felfüggesztése 2011 végéig:

A kormány állítása szerint a következő 14 hónapban felfüggesztik a bruttó bérek 8%-ának megfelelő magánnyugdíj pénztári tagdíjak átutalását a pénztáraknak. Ezzel havi 30 milliárd Ft marad az államkasszában a következő időszakban, azaz ugyanennyivel kevesebb jut az emberek magánnyugdíj számlájára. A kormány egyúttal garanciát vállal arra, hogy ezek az összegek nem vesznek el, hanem a későbbiekben „elismerésre” kerülnek, tehát SENKI nem jár majd rosszabbul. Ennek az elismerésnek a módját jövő év közepén dolgozzák ki. Ezzel együtt a nyugdírjendszer átalakítását, hatékonyabbá tételét is szükségesnek látják.

Na, itt kerültek elő a leghangosabb és legdemagógabb vádak. Gyurcsány Ferenc például egyenesen lopásról beszél, és sokakban sikerült is felkelteni azt a félelmet, hogy itt bizony az emberek jövőbeli nyugdíjából vonnak el egy részt, aminek már bottal üthetjük a nyomát. Az is felmerült több helyen, hogy a kormány bizony államosítja a nyugdíjpénztárakat

A valóságban miről van szó? Véleményem szerint egy egyszerű pénzügytechnikai trükk az egész. Az egyik zsebéből rakja át a másikba a pénzt a kormány azzal, hogy majd később visszateszi. Ha az állam átutalná a pénzt a pénztáraknak, akkor hiányt generálna. Annyi történik, hogy ezt most nem teszi meg, viszont szóban garanciát vállal, hogy később majd kompenzál. Egyelőre azért csak szóban, mert így elejét veszi (vagy venni gondolja) olyan nemzetközi hangoknak, hogy ezt az összeget bizony bele kell számítani a hiányba. Mivel papír egyenlőre nincs arról, hogy később kompenzálásra kerül sor, így papíron a költségvetés elfogadásakor valódi megszorításnak fog tűnni. Tehát burkolt mozgástér bővítésről van itt szó, mondhatni burkolt hiánynövelésről a következő évben. Egyúttal pedig így biztosítható az ezévi 3,8%-os és a jövő évi 3% alatti hiány.

Ez persze necces, hogy mennyire EU konform, vagy mennyire alkotmányos megoldás, a pénztárak már jelezték is, hogy esetleg nemzetközi szervezetekhez fordulnak panasszal. Ebben a témában tehát még van dolga a kormánynak, valamilyen módon a pénztárakat meg kell nyugtatnia, mondhatni be kell vonni őket a „nemzeti együttműködés rendszerébe”, avagy ezesetben egy jó kis mutyizásba.

Meglátjuk igazam lesz-e, és tényleg más-e lett a politika. Egyelőre úgy érzem a tények és fejlemények az én álláspontomat támasztják alá.