Nagyon nehéz kérdés, hiszen minimálbérből nagyon nehéz félretenni valamennyit. Egyrészt azért, mert tényleg nehéz úgy kihozni a hónapokat, hogy maradjon is a végén valamennyi, másrészt pedig könnyű abba hibába esni/elcsábulni, hogy ha csak ennyi maradt, akkor…
A korábbi posztokban nagy vita volt erről, úgyhogy a mikéntről most nem írnék, inkább arra fókuszálnék, hogy mennyi lenne az a minimális összeg, amelyet mindenképpen félre kellene havonta tenni ahhoz, hogy valamennyire tartani lehessen a nívót.
Az én elképzelésem a következő: (Mondom, most nem térek ki arra a kérdésre, hogy miből, inkább csak arra, hogy mire lenne ez elég.)
Lakáskassza: 10.000 Ft/hó
Előtakarékoskodás a gyerekeknek: 5.000 Ft/hó/gyerek
Takarékoskodás váratlan kiadásokra a havi fixen túl: 10.000 Ft/hó
Nyugdíj előtakarékosság: 10.000Ft/hó/házaspár
Egészségpénztár: havi 5.000 Ft/hó
Ez tehát havonta két gyerekkel számolva 45.000 Ft/hó. Valljuk be, ez két minimálbérből, két gyerek mellett havi 168.000 Ft jövedelemből nem könnyű, de azért játszunk el a gondolattal. Nézzük sorjában:
Lakáskassza, havi 10.000 Ft. Ez azért jó, mert az állam a havi megtakarítás összegét 30%-kal, jelen esetbe havi 3.000 Ft-tal kiegészíti, így egy bankbetétnél, vagy állampapírnál sokkal jobb hozamot lehet elérni kockázatmentesen és kiszámítható módon. Mire elég ez az összeg? Ha például már van egy lakás, akkor érdemes a legrövidebb futamidőt (4 év 4 hónap) választani. Ennyi idő alatt összegyűlik mindennel együtt 650.000 Ft. Ennyit négy évente rá lehet költeni a lakásra állagmegóvás vagy hőszigetelés céljából. Így a meglévő lakás megőrzi, esetleg gyarapíthatja értékét, valamint a rezsiköltség is csökkenhet. Nem mellesleg a komfortérzet is javul, illetve fennmarad. Aki nem rendelkezik lakástulajdonnal, de szeretne, annak érdemes lehet a leghosszabb futamidőt (10 év 3 hónap) választania. Így a futamidő végére 1.640.000 Ft gyűlik össze, ami kedvezményes (6%-os THM) hitellel (havi 33.000 törlesztő részlet további 7 éven át) kiegészíthető 4.000.000 Ft-ra, ami két gyereknél 1.100.000 Ft szocpollal kiegészülve akár már egy kisebb lakás/ház árát is kiteheti (persze nem Budapesten).
A lakáskassza hátránya az, hogy minden hónapban kötelezően rakni kell, különben elvész az állami támogatás. Így ha beüt valami a futamidő közben ami lehetetlenné teszi a megtakarítást, akkor már nem nagyon éri meg. Persze az addig összegyűjtött tőkét és némi kamatot bármikor föl lehet venni.
Előtakarékoskodás a gyerekeknek születésüktől fogva, havi 5.000 Ft/gyerek. Ez szerintem egy nagyon fontos dolog! Megadhatja a gyerekeknek azt a kitörési lehetőséget, hogy tanulhasson, jó szakmát szerezhessen, amivel aztán egy jól fizető állást találhasson. Legmegfelelőbb konstrukció a következő: Minden 2007 után született gyermek számára az állam kiállít egy 40.000 Ft-os babakötvényt, ami szépen kamatozik (kamatadó mentesen) a mindenkori 5 éves állampapír hozamával, ez jelenleg 7-8% körül van. Ezt az összeget egészítheti ki a szülő havi 5.000 Ft-tal, és az állam a szülői befizetést kiegészíti további 20%-kal, tehát gyerekenként havi 1000 Ft-tal. Ha valaki 18 éven keresztül szorgalmasan félreteszi azt az 5.000 Ft-ot, akkor az állami támogatásokkal együtt mai értéken számolva kb. 1,6-1,8 millió Ft lesz a gyerek számláján 18 éves korára. Ebből akár jórészt fedezni is tudja a felsőfokú tanulmányait, amire egyébként valószínűleg nem lenne lehetősége. Előnye a dolognak a lakáskasszával szemben, hogy nem szükséges a havi rendszeres megtakarítás. A szülő akkor helyez el pénzt a számlán, amikor tud, és ara az összegre mindenképpen jár a 10%-os állami kiegészítés. Hátránya, hogy a befizetetett pénzhez a szülő már nem férhet hozzá, csak a gyerek, ha eléri a 18. évét. Ha tehát hirtelen valamire nagyon kellene a pénz, akkor ehhez nem lehet hozzányúlni. Abszurd esetben lehet, hogy nem telik arra sem, hogy a gyereknek enni adjunk, közben meg ott parkol a pénz a számlán. Persze, hogy ez előny, vagy hátrány, azt mindenki maga döntse el.
Takarékoskodás váratlan dolgokra, havi 10.000 Ft. Ez tulajdonképpen nem is igazi megtakarítás, hiszen nem hosszú távra félretett pénzről van szó, jellemzően éven belül felhasználásra kerül, ha például elromlik a mosógép, vagy megbetegszik valaki. És annál mindenképpen jobb, mintha Providentet vagy személyi kölcsönt kellene felvenni.
Nyugdíj előtakarékosság, havi 10.000 Ft. A dolog előnye, hogy a befizetésekre 20%-os állami adókedvezmény jár, tehát a havi 10ezres megtakarítást az állam további 2ezerrel kiegészíti. (Persze a nyugdíjpénztárak általában 5%-ot lenyelnek a dologból, így nagyjából 11.500 Ft a havi megtakarítás. Erre azért van szükség, mert minimálbér után valószínűleg nagyon alacsony lesz majd az állami nyugdíj, így nem árt a felkészülés. Persze ha a jelenben is nélkülözünk, akkor nem vígasztal az senkit, hogy de majd a nyugdíjas időkben kicsit jobb lesz, úgyhogy erre szerintem csak akkor érdemes áldozni, ha valaki tényleg úgy érzi, hogy a havi jövedelméből tudja ezt nélkülözni. Hátránya, hogy a befizetett pénzhez csak 20 év múlva lehet leghamarabb hozzájutni, Illetve lehet előbb is, de akkor jókora büntető tételeket kell fizetni, ami semmivé porlasztja az addig elért hozamokat, sőt akár még többet is.
Egészségpénztár, havi 5.000 Ft. Az a tapasztalat, hogy havi 5.000 Ft minden családban elmegy gyógyszerre egy hónapban (sőt még több is). Így érdemes egészségpénztárat nyitni, hiszen az ide befizetett összegekre az állam 20%-os adókedvezményt ad, tehát kiegészíti az összeget további 1ezer Ft-tal. Pátrány, hogy az egészségpénztár pofátlanul levonja saját költségére a befizetett összeg akár 10%-át, tehát jelen esetben 500 Ft-ot. Így a tényleges haszon csak havi 500 Ft, de azért ez is több a semminél. Tulajdonképpen ez a tétel sem igazi megtakarítás, hiszen a befizetett összeg akár már másnap elkölthető, inkább csak az állami támogatás miatt éri meg egy kicsit, ennyivel is tehermentesítve a havi gyógyszerkasszánkat.
Hát ezekre gondoltam. Persze nyilván az én példámban szereplő két minimálbéres+2 gyerekes család esetén a havi 168 ezer forint jövedelembe mindez nehezen fér bele, így rangsorolni kell.
Az én rangsorom a következő:
1. Egészségpénztár (hiszen ez nem is igazi megtakarítás, viszont az adókedvezmény miatt megéri)
2. Takarékkoskodás váratlan kiadásokra (ez sem igazi megtakarítás, csak a váratlan helyzetekben az eladósodástól ment meg)
3. Előtakarékosság a gyerekenek (Legyen biztosítva a gyerek tanulása, a szülőnek talán ez az egyik legfontosabb)
4. Lakáskassza (jó lenne, ha beleférne, különben egyre rosszabb körülmények fözött kell élnem)
5. Nyugdíjkassza (Ha belefér. A fiatal szegény embernél csak egy kiszolgáltatottabb létezik, az idős szegény ember.)
Egyetértetek? Még egyszer mondom, tudom, hogy minimálbérből baromi nehéz félretenni, de talán egy kicsit könnyebb a nélkülözés, ad egy kis plusz motivációt a tudat, ha az ember tudja, hogy miért von meg magától az aktuálisan szükségesnél is többet. A fenti takarékoskodási programmal az állami támogatások révén havi 8 ezer forinttal kiegészíthető a jövedelem.
Aki most kapcsolódik be a posztsorozatba, annak ajánlom a korábbi részeket:
Meg lehet majd élni minimálbérből 2012-ben? - Ez egy nagyon sok kritikát kapott bejegyzés.
Minimálbérből fogok élni 1. - A havi fix költségek számbavétele
