Szegény hipereket mostanában az ág is húzza: nem elég a KDNP javaslata a vasárnapi zárva tartásról, valamint az ingyenes buszjáratok megszüntetéséről, itt az újabb sarc, aminek nagyon szép neve van: élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Ami igazság szerint nem új, mert már eddig is volt, csak éppen mértékét jelentősen emelni kívánják az eddigi 0,5%-ról sávosan akár 6%-is is! A szándék - mint mindig - fennkölt és méltányolható: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) költségvetését kívánják növelni belőle, hogy több és alaposabb ellenőrzéssel tudják garantálni azt, hogy jó minőségű és higiéniai-egészségügyi szempontból kifogástalan élelmiszer kerüljön a vásárló asztalára. A probléma ezzel az, hogy pont ellenkező lesz az intézkedés hatása - mindjárt megmagyarázom, hogy miért. Előző posztomban a vasárnapi zárva tartás hatásait saját kereskedelmi tapasztalatomból vezettem le; ez most sem lesz másként, konkrétan meg kívánom mutatni, hogy mit jelent ez a (gyakorlatilag) különadó egy hipermarket esetében, és miért nagyon káros.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedését kétféleképpen tudja kitermelni egy hiperlánc: vagy áthárítja a vásárlóra, vagy csökkenti költségeit. Az áthárítás az egyszerűbb: meg kell emelni az árakat; igen ám, de a kiskereskedelemben hatalmas a verseny (csak gondolja végig a kedves olvasó, hogy a lakókörnyezetében mondjuk 20 km-en belül mennyi kereskedelmi multi van - az Alditól a CBA-n és a Pennyn át a Tescoig), így nem olyan egyszerű ez a történet, különösen a sávos emelés miatt, ami a nagyobb láncokat sújtja! Ráadásul nem hinném, hogy bármelyikünk is tapsikolna örömében annak, hogy hurrá, ismét emelkednek az árak... A másik lehetőség a költségek csökkentése: ez sok mindent takarhat, de mondjuk ki nyíltan, főleg elbocsátásokat jelent. (Itt többen bizonyára felhördülnek: és a harmadik lehetőség miért marad ki, hogy a hiperek a hatalmas profitjukból egyszerűen kipengetik? Erre egyszerű a válaszom: tessék elővenni a tavalyi vagy a tavalyelőtti hiperes eredménybeszámolókat, és megmutatni benne azokat a hatalmas profitokat! Online is elérhető.) 

A másik lehetőség pedig a költségcsökkentés, amit legegyszerűbben a humán költségek csökkentésével lehet elérni. Mennyi ember elbocsátásával járna a díjemelés? Levezetem a mi áruházunkon keresztül (a sávosság miatt arányosítok, és úgy számolok, hogy az adó alapjának csak az élelmiszer szektor éves nettó árbevételét veszem alapul): a mi hiperünk eddig évi 6 millió forintot fizetett a Nébihnek ezen jogcímen, és ez 2015-re mintegy 20 millió forintra növekedne. Ha ezt az évi 14 millió forintos növekményt ki akarná gazdálkodni az áruház, az 6 ember elbocsátását jelentené. (A teljes kiskereskedelmi szektornak amúgy 20 milliárd forint többletterhet kellene elviselnie - hogy összesen hány embert kellene leépíteni, nem szeretném kiszámolni, mert eltérő bérekkel dolgoznak az áruházláncok. Több ezres nagyságrend lenne, az biztos.)

Mielőtt valaki azt képzeli, hogy a kiskereskedelemben van ennyi "humán tartalék", azaz hogy ennyi ember elbocsátását nem érezné meg egy áruház és legfőképpen a vásárló, az nagyot téved. A kereskedelemben dolgozók tudják, hogy a létszám igen ki van számolva, az itt dolgozók elég rendesen hajtva vannak, tehát a kieső emberek munkáját igen nehéz lenne pótolni, valamelyik munkafolyamatnak ki kellene maradnia. Megmondjam, melyik munkafolyamat lenne ez? A higiénia. (Nem hivatalosan, hallgatólagosan.) Kevesebb idő jutna rotálásra, a lejárt termékek felkutatására-beszedésére, a megfelelő minőségellenőrző lapok vezetésére (HACCP), és ez bizony pont ellentétes lenne a javaslat céljával. És semmiképpen nem támogatandó.

Persze mondhatnánk, hogy semmi gond, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj a Nébihhez fut be, majd felvesznek embereket, akik sűrűbben járnak az áruházakba és majd lerotálnak ők - igen ám, csak ha a hatóság talál lejárt terméket, akkor már büntetést is kiszab mellé (több milliósat), ez meg kicsit olyan, mintha levágnák a lábad, aztán meg kiraknának egy futóversenyre, hogy hajrá, nyerjél! Másrészt - megint tapasztalatból mondom - a Nébih emberei nincsenek képben egy hipermarketben található dolgokkal, és - hogy fogalmazzunk finoman -, nem feltétlenül a legdurvább részeket nézik, ahol tényleg baj van, hanem sokszor lényegtelen dolgokat. Persze, ennek az áruház örül, hogy jajj de jó, hogy ezt nézték és nem azt, mert ezt most néztük mi is, azt meg már régen... Most arról nem is beszélek, amikor a Nébih emberei gyakorlatilag időt tölteni jönnek csak, csinálnak valami fal jegyzőkönyvet, hogy ők ezt meg azt megvizsgálták, aztán meg lemennek vásárolni - úgyis jön a karácsony, nézni kell valamit a gyereknek. Az vesse rájuk az első követ, aki nem szokott munkaidőben "lazítani". (Kényesebb kérdés: és ha lefizetik az ellenőröket, hogy ne találjanak semmit? Én még ilyet nem tapasztaltam, de az élet annyi területén előfordul, itt miért ne fordulhatna elő?)

Az előző, vasárnapi zárva tartásos posztnál is hiányoltam a konzultációt a kérdésről, és most is tennék egy konstruktív javaslatot: mi lenne, ha ezt az emelt díjemelést nem a hatóságnak adnák a hiperek, hanem ellenkezőleg, megtartanák, de törvényileg köteleznék őket, hogy kénytelenek legyenek élelmiszerbiztonságra költeni? Konkrétan nálunk ez azt jelentené, hogy áruházunkban lehetne alakítani egy 6 fős higiéniai csapatot, akik semmi mást nem csinálnának, csak rotálnának, leszednék a lejárt termékeket - esetleg a közeli lejáratosakat leáraznák, hogy ne menjenek selejtbe -, vezetnék a minőségellenőrző- vagy követéses lapokat, esetleg tudnának minőséget is ellenőrizni. Ezzel valóban biztosítani lehetne, hogy a vásárló asztalára megfelelő minőségű élelmiszer kerüljön! A 6 fő nálunk kényelmesen elég lenne erre a feladatra, és habár kiesnének az árufeltöltői csapatból, másrészt viszont elvinnék tőlük a higiéniai feladatokat. Win-win szituáció?

A jogalkotónak meg semmi mást nem kellene csinálni, minthogy jelentősen megemelni a bírságot a HACCP előírások megsértéséért, illetve ha lejárt termékek vannak a polcon. A Nébihnek meg rendesen kellene ellenőrizni - habár jelentősen megnövelt bírságnál és törvényileg előírt higiéniai csapatnál nem hiszem, hogy lenne áruház, amelyik kockáztatna. 

Biztos hogy jobb megoldás lenne, mint a megnövelt, ki tudja hová folyó élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak.