Előzmény: A mai nemzedék a vesztébe rohan
Tudod, Bélám, nem értem én a mai öregeket. Nem veszik észre, hogy felgyorsult a világ, és a mai nemzedéknek jóval nehezebb megélni, mint nekik.
Nekik még könnyű volt. Ha nem számítjuk a második világháborút és Rákosiékat, mai szemmel nézve sokkal könnyebben meg tudták teremteni egzisztenciájukat, mint a mai fiatalok. Gondolj bele, Bélám, akkoriban még normális hitelt kaptak lakásvásárláshoz, nem ilyen csőbehúzós devizahitelt; a munka szinte anyagi jogon járt, ugyebár ez volt a gyáron belüli munkanélküliség, ma már ilyen sincs. Emlékszem, kiskoromban voltam egy napot Zsófi néni munkahelyén, volt ott ilyen előadó meg olyan előadó, gyakorlatilag nem csináltak semmit - hol vannak már ezek a munkahelyek? Sehol, ma inkább az jellemző, hogy egy ember kettő helyet dolgozik. És akkoriban könnyebb volt nyugdíjba vonulni is, Zsófi néni pl. összesen ha tíz évet dolgozott, mégis nyugdíjba ment, ma meg nekünk szinte esélyünk sincs megélni a nyugdíjkorhatárt. Aztán meg kérdés, hogy egyáltalán lesz-e nyugdíjunk.
Bözsike néni is kérdezi tőlem, minek kellett hitelre az a rohadt autó? Mondom, Bözsike néni, azért, mert máskülönben nem tudnék dolgozni, mivel ma már nem az van, hogy az ember elmegy kapirgálni a helyi téeszbe, vagy szinte alanyi jogon felveszik a legközelebb eső vállalathoz! Munkahelyem megköveteli, hogy egyik nap itt, másik nap meg ott dolgozzak, ezt hogyan tegyem meg kocsi nélkül? Ráadásul nem 8-tól 4-ig dolgozom, hanem sokszor 6-tól, és bizony előfordul, hogy este 10-ig is bent kell maradnom, mégis, hogyan oldjam meg mindezt kocsi nélkül? De nem érti, csak hajtogatja, hogy volt olyan, hogy ő is gyalog ment munkába, hóban-esőben. Na ja, csak az ő munkahelye 3 km-re volt a házuktól, az enyém meg 30-ra van.
És nekünk még az ingyenes utazás sem jár, mint nekik. Tudod, mennyibe kerül egy 20 km-es helyközi bérlet? Majdnem 15.000 Ft-ba, Bélám, 15.000 Ft, azért az nagy pénz! És neked ezt ki kell fizetned, vagy ha nincs bérleted, akkor vonaljegyet kell venned, ami szintén nem aprópénz! Képzeld, múltkor, mikor elromlott a kocsim, busszal mentem dolgozni, és a következőképpen nézett ki az utazóközönség: votl vagy 40 nyugdíjas - egy fillért nem fizettek; 20 diák - ők kedvezményes bérlettel utaztak -, és kb. 5 teljes árú jegyet vásárló ember. Elkezdtem számolgatni - a befolyt jegyár kb. az üzemanyagra volt elég, az amortizációra és a sofőr bérére nem, de a busz tele volt, tehát kihasznált, ezért megszüntetni sem lehetett, persze, a maradékot majd kipótolják az adómból. És tudod, mi volt a poén? Mivel nem jutott mindenkinek ülőhely, az az 5 ember állt, aki kifizette a teljes árú jegyet! Olyan ez, mint Magyarország kicsiben.
Azt is megkérdi mindig, hogy miért eszünk mi műkajákat, miért nem főzünk egy jó paprikáskrumplit bográcsban?! Mondom neki, Bözsike néni, késő este érek haza, hol van nekem időm bográcsolni! De mivel enni kell, így kénytelen vagyok a bevásárlóközpontokban kapható félkész kajákat megvenni, vagy rendelünk egy pizzát. Ma már nem úgy van az, hogy délután négykor otthon vagyok, és van még időm-energiám főzőcskézni! Meg ajánlgatja, hogy műveljem meg a kertet, de mondd, hol van nekem erre időm? Örülök, ha megvan a heti két szabadnapom, azon is olyan fáradt vagyok, mint a kutya, nemhogy még kertet művelgessek! Meg ő sem gondol bele, ami energiát és pénzt ráfordít - vetőmag, víz, szerszámok, a belefeccölt munkaidőt nem is számolom -, lehet, jobban járna, ha megvenné a boltban!
Ő persze könnyen beszél, van egy fix jövedelme, a nyugdíj, amit minden évben emelnek - ellentétben a fizetésemmel. A nyugdíjat ő mindig meg fogja kapni, engem viszont ha kirúgnak, mit kapok? Három hónap munkanélküli után huszonvalahányezret. És ebből tartsam el a családot, ebből fizessem a hiteleket, és ebből éljek. Hogyan? És tudod jól, milyen nehéz ma munkát találni! Ez a baj, a mai korosztálynak semmi támasztéka nincs, nem lehet előre tervezni, könnyen előfordulhat, hogy egy ma még úgy-ahogy megélő család pár hónap múlva az utcán találja magát, mert a családfő elveszti munkahelyét és nem tudja fizetni hiteleit. Azért régen ilyen bizonytalanság nem volt. De nem akarják megérteni.
Az utolsó 100 komment: