Találgatások már voltak, hogy mennyibe kerül ez a KDNP javaslat az országnak (legyenek zárva a boltok vasárnap), most kísérletet teszünk arra, hogy pénzben kifejezzük eme hatás mértékét.

A témáról szóló eddigi posztjaink: 

Engem ne védjen meg a KDNP! - a vasárnapi zárva tartás dolgozói szemmel

Legyen a vasárnap a családé - azaz mi mindent lehetne még betiltani a cél érdekében

Sarcoljuk tovább a hipereket - az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak nagyon káros hatásai lehetnek

Két közvetlen hatást próbálunk meg forintosítani: mennyi áfa-bevételtől esik el az állam a forgalomcsökkenés miatt, valamint mekkora adó- ás járulékbevétel fog hiányozni a közös kasszából a várható elbocsátások miatt. (Aztán lehetne tovább is csűrni-csavarni a dolgokat, pl. az elbocsátások miatt csökken a családok bevétele, ez mekkora fogyasztáskieséssel jár, illetve mennyibe kerül az elbocsátottak állami ellátása, akinek van kedve, majd végigszámolja, de ez már meghaladja egy blogposzt terjedelmét.)

Azt az egyébként nagyon vitatott kérdéskört, hogy a vasárnapi zárva tartás forgalomcsökkenéssel jár, előző posztomban már körbejártuk: nem igaz, hogy a forgalom teljes egészében áttevődik az előző napokra. Röviden azért ejtsünk róla szót: egyrészt elmaradnak az impulzív vásárlások, másrészt fizikai akadályai is vannak, pl. ha szombaton is eszem fagyit és vasárnap is, akkor vasárnapi zárva tartás miatt nem fogok szombaton két fagyit enni; harmadrészt meg a pénteki-szombati megnövekedett tömeg-stressz hatás miatt, valamint az áruházak korlátozott kapacitásai (raktár, pénztár, áruszállítás, stb.) miatt sem lesz lehetséges folyamatosan kiszolgálni a várható tömeget. De erről bővebben lehet olvasni a fent hivatkozott posztban, kár lenne még egyszer elismételni ugyanazt. Ráadásul nincs is élő példánk arra, hogy mekkora lenne ez a kiesés - ugyan most is vannak olyan napok, amikor a boltok zárva tartanak, de ezek legtöbbször nem vasárnapok, ráadásul ilyenkor is ünnep miatt vannak zárva a kereskedelmi egységek, és az ünnepi szezonális termékek torzítják a eladási adatokat (pl. karácsony előtt sok műfenyő fogy, karácsony után meg szinte semmi). Így képtelenek leszünk pontos adatokkal szolgálni, becsült értékkel fogunk dolgozni - viszont a nagyságrend érzékeltetésére jók lesznek az adatok.

Mekkora a vasárnap aránya a heti forgalomban? A Pénzcentrum megszerezte az erről szóló adatokat, és e szerint vasárnap a forgalom 11%-a bonyolódik le. Kettő gond van ezzel az elemzéssel: egyrészt az FMCG, azaz a napi fogyasztási cikk piacot vizsgálja (az élelmiszer-vegyiáru-illatszer rész forgalmát) - magyarul amit megtalálsz mondjuk egy kisboltban vagy Coopban -, és ebben nincsenek benne azon termékek, amikben a nagy hiperek többet tudnak nyújtani, azaz ruházat, aprócikk vagy bazár termékek (barkács-autó-játék, stb.) illetve a háztartási gép-tévé-számítógép termékkör sem. Másrészt máshogy alakul egy kisbolt és egy nagyobb forgalma is: vasárnap inkább hiperben vásárolnak az emberek, ezáltal a vasárnapi forgalom a hiperekben nagyobb súllyal esik latba, mint a kisboltokban. És mivel a KDNP javaslata a hipereket sújtaná, az ő adataikat kell nézni, ami nyilvánvalóan nagyobb, mint 11%, kérdés mennyivel. Most csalok, pontosabban pontosítok, megnézem a mi hiperláncunkban mekkora arányt képvisel a vasárnap, ez olyan 15%, tehát a heti forgalom 15%-a vasárnap bonyolódik le egy hipermarketben.  

Gyötröm tovább a kedves olvasót a módszertanommal, ha még nem fáradt bele (mennyivel egyszerűbb lenne írni egy húszsoros posztot, hogy Orbáááán!, aztán mehetne a címlapra :-): mennyi lehet a bezárással kapcsolatos forgalomkiesés, azaz a forgalom hány %-a nem megy át a megelőző napokra? Itt szerintem használjuk a fenti adatsort, azaz tételezzük fel hogy a vasárnap 15%-os piacrészéből 11% átmegy, mert FMCG termékekből értelemszerűen többet vesz az ember, így elveszik 4% piacrész, azaz ha eddig 100%-nak vettük a hipermarket heti forgalmát, feltételezzük, hogy a vasárnapi zárva tartással az eddigi heti forgalmának csak 96%-át éri el a hiper. (Azt hiszem, elég gáláns voltam a számokkal, mert szerintem ez még kevesebb lenne, hiszen a tömeg miatt nem lenne annyi idő nézelődni, mint vasárnap, azaz a vásárlási idő nem adódna össze.)

Akkor már csak azt kell megnézni, hogy kiket érint hátrányosan a szabályozás: a gond itt is az, hogy egyszerűbb lenne azt megnézni, kit nem, mert szinte minden hipert, szupert, nagyobb szaküzletet, plázát, azaz a Mediamarktól a Praktikeren át a Tescoig mindenkit érint, és ezek összforgalmát (webes értékesítés nélkül kis alapterületű boltjaikat leszámítva) nehéz becsülni. De próbáljuk meg: 2013-ban a kiskereskedelmi összforgalom 7000 milliárd forint volt; ebből a hagyományos hiperek illetve barkácsáruházak árbevétele kb. 2300 milliárd forint, a többi pedig megoszlik a kisebb láncok között, ahol már jóval nehezebb megmondani, melyik boltjuk mekkora részesedéssel bír a forgalomból. Miután a törvény eléggé kizáró, szóval legtöbbjüket bezárná, de hagyna lehetőséget helyi mérlegelésre, és ne felejtsük el a 400 négyzetméteres szabályt sem, ezért legyünk bőkezűek: becsüljünk úgy, hogy azon boltok éves összforgalma, melyet érint a bezárás, 4000 milliárd forint. Ha 96%-os megmaradt forgalommal számolunk, akkor az árbevétel kiesés kb. 160 milliárd forint lesz, ami áfában olyan 35 milliárd forint kiesést jelent az államnak. 

És mennyi embert bocsátanának el? Erre van pontos adat: élelmiszerkereskedelemben 400 négyzetméter feletti üzletben 120.000 ember dolgozik (részmunkaidős is benne van). Bérköltséget - nagyvonalakban - úgy szoktak tervezni, hogy megnézik, hogy adott terület mennyi darab terméket ad el, meghatározzák ennek normáját (pl. hogy a cél az, hogy 120 db termék legyen eladva munkaóránként), és ennek függvényében megadják a szükséges óraszámot. Nekünk egyszerűbb a forgalomalapú megközelítés, ami hasonlóan működik, csak a termékszám helyett forgalmat kell érteni: beszélünk 400 milliárd forint forgalomról és 120.000 dolgozóról, tehát 4% forgalomkiesésnél számolhatunk úgy, hogy élelmiszerkereskedelemben 5000 emberre nem lesz a továbbiakban szükség. És a nem-élelmiszer területen mi várható? Gépjárműkereskedelmet leszámítva ott is dolgozik úgy 240.000 ember, hogy ebből hányan dolgoznak 400 négyzetméternél nagyobb üzletben, nem tudni, de szerintem ott is számolhatunk egy könnyed 5000 fős elbocsátással; így alaphangon tízezer ember válik munkanélkülivé a javaslat következtében. Adó- és járulékkiesésben ez 14,5 milliárd forint kiesést okoz 200.000 Ft-os szuperbruttóval számolva.

Összegezzünk: legalább 35+14,5 milliárd, azaz majdnem 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a vasárnapi zárva tartásos ötlet a költségvetésnek. (A KDNP szemszögéből nagyon gálánsan számoltunk, és nem vettünk figyelembe semmilyen közvetett hatást!) Ez nagyon nagy pénz, ebből - figyelj, Viktor - 12 felcsúti stadiont lehetne építeni; kiesésével viszont olyan adót kell találni, mely bepótolja ezt a költségvetésbe ezt az összeget. 

Például két internetadót...