Egy igazi gyöngyszemre bukkantam nemrég - az 1990-es humorfesztiválon Ördög Ottó adta elő az Anyám tyúkját több nyelven is, eléggé sajtos tolmácsolásban. Nem tudom, mi lett a szerzővel, mert a mostani "kabarécsapatban" nincs benne, de ez a száma zseniális, főleg ebben a sajátos előadásmódban! :-)
Minapi posztunkban konkrét számokkal levezettük, hogy a KDNP javaslatának a boltok vasárnapi zárva tartásáról bizony számtalan negatív gazdasági mellékhatása van.
Az intézkedés valószínűleg elbocsátásokkal jár a kereskedelmi szektorban, és a multi láncok hatékonysága észrevehető mértékben romlana, hiszen az üresen álló boltot vasárnap is fenn kell tartani: őriztetni kell, rezsiköltség keletkezik, nem is beszélve a romlandó frissárukból származó nagyobb selejtezési veszteségről.
Ezenkívül az is hátrányként említhető, hogy a vásárlóknak át kell szervezniük bevásárlási szokásaikat. Nyilván sokakat kellemetlenül érint, hogy vasárnap, mikor egyébként pont ráérnének, nem tudják elintézni a heti nagybevásárlást.
Ezeket a hátrányokat valószínűleg a KDNP sem tagadja, vagy ha ezt tenné, nem lenne igaza. Vannak azonban pénzben nehezebben számszerűsíthető szempontok, amelyek azért nem teszik ennyire egyértelművé a dolog megítélését.
Magyarország „gazdasági szabadságharcot” folytat – előszeretettel hangoztatja a média ezt a nézetet, miközben persze porig gyalázza Matolcsyt. Pedig a kormány által képviselt „különutas gazdaságpolitika” korántsem egyedülálló, és jópár olyan elemet felfedezhetünk benne, melyet más országok sikerrel alkalmaztak. Például Írország – nem most, hanem régebben.
Az ír makrogazdaság az 1980-es években nem sokban különbözött a mostani magyartól a tendenciákat tekintve. A gazdasági válság hatására (akkor olajválság volt éppen) az államháztartási hiány elérte a 10%-ot, az államadósság jelentősen megugrott (GDP 87%-ról 120%-ra), az adók harmadát hiteltörlesztésre fordították, az államháztartás kiadásai felemésztették a GDP 62%-át, és mindez 15%-os munkanélküliséggel párosult. Tegyük össze a két kezünket, mi (még?) nem tartunk itt, az írek viszont ilyen mélyről kezdték.
Jelentősen korlátozná a KDNP a vasárnapi nyitvatartást. A kisebbik kormánypárt továbbra sem bír magával, és továbbra is napirenden tartja a kérdést, és mivel most már "helyzetben" vannak, erős a veszélye, hogy keresztül is viszik. Nem tudom, hogy a KDNP igen tisztelt képviselői dolgoztak-e valaha a kereskedelemben, (azt sem, dolgoztak-e egyáltalán), mindenesetre én igen, ezért engedtessék meg nekem elmagyarázni, hogy miért nem jó a hiperes dolgozóknak a vasárnapi zárvatartás, és miért jár ez sok-sok elbocsátott dolgozóval. (Remélem, az előző mondat a kereszténydemokrata szellemnek maximálisan megfelel.)
Most hogy behavazott, adta magát a téma: keressek téli festményeket a szombati festményes sorozatunkba.
Rengeteg képet megnéztem, itt például profi összeállítás található (többek között) téli témájú képekből. Szóval nagyos sok kép megtetszett, el is kezdtem lementegetni őket a poszthoz, de aztán mikor Van Gogh-hoz értem, kidobtam minden korábbit.
Azért később lesz még majd egy poszt a magyar vidéki télről és annak hangulatáról, de az alábbi Vincent Van Gogh sorozat szerintem mindent visz.
A legtöbb festő a téli témáinál a fekete-fehér kontrasztra helyezte a hangsúlyt, de Van Gogh a téli képeinél is bebizonyította, hogy ő egy nagyságrenddel több színt látott a világból az átlagembernél.
A legtöbb ember, akivel mostanában beszélek folyton az időjárásra panaszkodik, utálja a telet, utálja a havat, utálja a hideget. Az alábbi képek üzenete akár ez is lehetne: Élvezni kell mind a négy évszakot!
Íme a képek:
Úgy tűnik, hogy hamarosan döntenünk kell, hogy megyünk az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradunk a magánban, és ezzel elveszítjük az állami részt. Miután mindenki megemésztette már a változás elvi/jogi/erkölcsi részét, nem árt kicsit számolgatni, hogy mire számíthatunk öregkorunkra a tisztán felosztó-kirovó állami rendszerből.
Általános tévhit, hogy a mai fiatalok nem kapnak majd állami nyugdíjat az egyre kevesebb aktív korú, és az egyre több nyugdíjas miatt. Az állítás csak annyiban igaz, hogy kevesebbet fogunk kapni. Nézzük mennyivel!
Jelenleg 10 nyugdíjasra (összesen 3,1 millió fő) 12 munkavállaló (összesen 3,75 millió fő) jut. Az átlagos nyugdíj (88 ezer Ft) a dolgozók bruttó átlagbérének (200 ezer Ft) nagyjából 44%-a. Azonban a nyugdíjkassza jelenleg deficites, - azaz többet költ az állam nyugdíjakra, mint amennyi nyugdíjjárulékot beszed - még ha mindenki visszalépne az állami rendszerbe, akkor is csak a bruttó átlagbér 40%-ának megfelelő átlagnyugdíjra nyújt fedezetet a nyugdíjkassza.
Olvasgatom a blogokat, és azt látom, hogy többen már annyira nem bíznak a kormányban, hogy külföldön akarnak bankszámlát nyitni, "menekíteni" akarják a pénzüket. Hiába, a magánnyugdíjpénztárak pénzének "államosítása" meg az öt évre visszamenőleges 98%-os különadó sokakban megrengette a bizalmat, és félnek, hogy a következő a magánbetétek államosítása lesz. De vajon érdemes-e ezért külföldön bankszámlát nyitni?
