Kedves Szakály György!

Blogunk egyik minapi posztjában érdekes javaslattal álltál elő egy link formájában. A link nagyjából arról szól, hogy a bankok pénzteremtési és hitelezési tevékenysége mérhetetlen kárt okoz, és rengeteg pénzt vesz ki az emberek zsebéből, hiszen végső soron minden hitel kamatát mi, emberek fizetjük meg akár közvetlenül, akár a termékek árába építve.

Én jeleztem, hogy a linken szereplő írás hemzseg a logikai bukfencektől, erre te felszólítottál, hogy idézem: „Te vagy a szakember, légyszíves, nyisd fel a szemem! Téríts vissza a bankárok pártjára! Magyarázd el, hogy a bankároknak milyen erkölcsi joguk van rá, hogy máshogy adhassanak kölcsön (olyan pénzből, ami nincs), mint egy természetes személy!”

Szerintem ebbe a vitába most ne bonyolódjunk bele, a múltkor is megtettük és csak sértődés lett a vége, de meggyőzni nem tudtuk egymást. Mint ahogy ez általában lenni szokott hitviták esetében.

Inkább csak egy példát hoznék az írással kapcsolatban, bizonyítandó, hogy az általad linkelt írás logikai bukfenceket tartalmaz, amelyeket nemcsak szakmai, hanem józan paraszti ésszel végiggondolva is fellelhetünk. Mivel válaszom azonban még így is elég hosszú, úgy döntöttem, hogy inkább egy külön posztban reagálok, semmint egy kommentben.

Idézetek az általad linkelt írásból: (Próbáltam úgy, hogy rövidítsek az eredeti szövegen, de fő monanivalóját megtartsa.)

"A lekötött betét nem befektetés, hanem ingyenjegy a bankrendszer számára a szabadrablásra.

…

Az emberek és a bankok közötti küzdelemben a bankok állnak nyerésre: a magánbankok a pénzteremtés és eladósítás segítségével lassan elveszik az emberek vagyonát.

…

a banki hitelpénzteremtés a kölcsönközvetítésen felül egy igen jelentős parazita haszonhoz juttatja a bankrendszer haszonélvezőit (a banki kisrészvényeseket nem!). A bankok azt hazudják, hogy csak kölcsönöket közvetítenek, de ez hazugság: ugyanis a kölcsönközvetítéshez nem lenne szükséges új pénzt teremteni.

…

Olyan javaslatot teszünk, amivel a magánbankok felé az évi 2500 mrd Ft kamatteher (háztartásonként közel 1 millió forint MINDEN ÉVBEN) nagy részétől meg tudunk szabadulni - a parlament segítsége nélkül ! Azt kell megérteni hozzá, hogy a magánbanki pénzteremtés, másképpen adósság alapú pénz rendszerében a termelés növelésével nem lehetséges az adósságot visszafizetni. Ugyanis a hitelek törlesztése során a bank csak a kamatot költi el, az általa korábban teremtett pénz megszűnik. Ezáltal a gazdaságból fogy a pénz. Ezt pótolni csak úgy lehet, hogy a magánbankokat megkérjük, hogy teremtsenek pénzt

…

Hogyan tudnánk megoldani, hogy ne kelljen újabb hiteleket felvenni ? A pénz forgási sebességének növelése csökkenti a gazdaság pénzigényét. De hogyan növeljük a forint forgási sebességét ?

…

[Megoldás] az államkötvények monetizációja. Vagyis ha az államkötvényeket pénzként használjuk.

…

Úgy, hogy a bankot megbízzuk: adjon el államkötvény(eke)t amikor a boltban a kártyánkkal fizetünk (ha automatikusan nem teszi, akkor ezt mi kezdeményezzük interneten szükség esetén, vagy inkább átmegyünk olyan pénzintézethez, ami megengedi). Amikor pedig pénz érkezik a számlánkra, akkor a pénz nagy részéből (vagy egészből) azonnal vegyen államkötvényeket.

…

Tehát szabad pénzét ne bankszámla látraszólón, ne is közönséges banki lekötésben tárolja, hanem vegyen belőle állampapírt (államkötvényt, kincstárjegyet). Más befektetés is jó, csak ne a párna alatt tárolja, ne látraszólón, és ne közönséges banki lekötésben. Kérjük akkor is tegye ezt, ha esetleg 1-2%-al alacsonyabb a kamata. Miért ? Ugyanazért, amiért nem okoz kárt másnak (és végül is magának) azzal sem, hogy az utca közepére önti a szemetet: még akkor is, ha önnek az lenne a legolcsóbb.

Szerencsére az állampapírok kamata általában a legmagasabb lekötött betéti kamattal vetekszik, magasabb kamatot csak azokra a betétekre adnak, amik nagy részét ön számára is kockázatos befektetésekbe teszik. A látraszóló és a lekötött betétben _álló_ pénz nagyon nagy kárt okoz a társadalomnak.

...

Mivel a cégek a fogyasztói árakban önre hárítják a hitelkamatköltségeiket, végül is ön fizeti azt a kárt (ami a bankok haszonélvezőinek egy parazita haszon)."

Eddig az idézet. A cikk üzenete tehát valami olyasmi akar lenni, hogy senki ne tegye a pénzét bankbetétbe, mert így a bank majd nem tud annyit hitelezni, így csökken az összadósság, és az milyen jó lesz nekünk embereknek, hiszen nem kell a bankoknak annyi kamatot kifizetnünk, hiszen a gazdasági szereplők úgyis ránk, fogyasztókra terhelik át az általuk felvett hitelek kamatait is.

Mindez tök jól hangzik, elsőre akár meggyőző is lehet, de azért kezdjünk el gondolkodni kicsit a javaslaton.

Tegyük fel, hogy mindenki így tesz az országban, mindenki állampapírban tartja a megtakarításait, így elvileg a bankok nem tudnak majd hitelezni annyit. Azért csak elvileg, hiszen a Magyarországon működő bankok többsége multinacionális, tehát több országban is tevékenykednek. Hitelezni kétféle módon tudnak, vagy betétjeik után, a törvények által meghatározott (tartalékráta) mértékig, vagy ha fenti okok miatt a hazai bankbetétjeik megszűnnek, akkor a bank könnyedén megteheti, hogy anyavállalatától tőkét kér (értsd más országok bankbetétjeiből irányít ide valamennyit), és abból hitelezik.

Ebből is látszik, hogy egy ilyen országos 'bankbanemteszemapénzem' akcióval csakis magunkat szívatjuk meg, a banki hitelezés gond nélkül folyhatna tovább, tehát a kamatokat ugyanúgy fizetnünk kellene, sőt könnyen elképzelhető, hogy még többet, hiszen az anyabankok valószínűleg csak akkor fogják ide átpumpálni a tőkét más országokból a hitelezéshez, ha a többi országnál magasabb kamatokat ígérünk nekik.

Ráadásul duplán is szívatjuk magunkat, hiszen ahogy a link is említi, előfordulhat, hogy bankbetét híján 1-2%-kal alacsonyabb kamatot kapunk csak megtakarításaink után. Egy országos kampánnyal tehát nem megyünk semmire, a globális bankok ellen minimum világméretű akcióra lenne szükség ahhoz, hogy hitelezési tevékenységüket korlátozni lehessen.

Ha azonban sikerülne ezt a világméretű akciót tető alá hozni, akkor viszont hamar közbeszólna a piac!

Egyeseknek ugyanis időnként – a megfelelő önerő hiányában - hitelre van szükségük. Lakást, autót akarnak venni, a cégek beruházni szeretnének, satöbbi. Két lehetőseg adódik:

1. A ’nemteszemabankbaapénzem’ akció kibővül egy ’nemveszekfelhitelt’ akcióval. Ilyenkor persze elkezd csökkenni a gazdaság, hiszen ha a hitelre vásárlók kiesnek és csak a készpénzesek maradnak, akkor kevesebb autó, lakás fog elkelni, tehát a gyártók kevesebbet fognak legyártani belőle. A kereslet visszaesése árcsökkenést, akciókat okozna, tehát csökkentené a termelők hasznát, de az összes eladott és legyártott mennyiség is rövid és középtávon mindenképpen csökkenne. Ez pedig elindítja az ördögi kört: A csökkenő keresletet látva a gyártók visszafogják beruházásaikat, amelyhez így nem vesznek fel hitelt, elbocsátanak embereket, hiszen a kisebb termelést kevesebb emberrel is meg tudják oldani. Így viszont megnő a munkanélküliség, még kevesebb embernek lesz pénze készpénzen vásárolni, tovább csökken a kereslet, és így tovább. A folyamat eredményeként csökken az állami adóbevétel is, így az állam adóemelésekre vagy kiadáslefaragásokra kényszerül, ami tovább csökkenti az emberek vásárlóerejét. Ha ezt nem teszi, akkor pedig elkezd növekedni az államadósság, legalábbis egy szintig, amíg bárki hajlandó kölcsönt adni. (Nagyjából ez a folyamat zajlik egyébként most a világgazdaságban, csak az elindítója nem a fenti akció volt, hanem a rossz, visszafizetés szempontjából kockázatos hitelek elszaporodása, így a bankok tőkéjének, hitelezési tevékenységének csökkenése. De ez egy másik téma.)

2. A második lehetőség, hogy nem lesz ’nemveszekfelhitelt’ akció, így beindulnak azok a piaci mechanizmusok, amelyek a ’nemteszemabankbaapénzem’ akció által keltett piaci egyensúlytalanságokat egyensúlyba hozzák. Vagyis, ha a rendelkezésre álló hitelezési összeg lecsökken (értsd hitelhiány alakul ki), akkor azért a hitelt felvenni vágyók elkezdenek versengeni. Biztosan lesznek olyanok, akik hajlandók lennének magasabb (15-20-25-40%-os) hitelkamatot is fizetni, csak hogy hitelhez jussanak, és megvehessék az áhított terméket. A bank ezt látva elkezd magasabb betéti kamatokkal akciózni annak érdekébe hogy pénzhez (bankbetéthez) jusson, és azt még magasabb kamattal ki tudja hitelezni és így nyereségre szert tenni. Ha tehát a bankbetét kamatelőnye az egyéb befektetési formákkal szemben elkezd növekedni, az valószínűleg kikezdené a ’nemteszemabankbaapénzem’ akciót, hiszen 10-15-20%-os banki betéti kamatokat látva biztosan lennének akik meginognak. Ráadásul a megingók potyautasként jól járnának a magas kapott kamatok miatt, mások meg, akik tartják magukat az akcióhoz egyre nagyobb lúzernek éreznék magukat. A pénzpiaci egyensúly tehát valószínűleg hamar helyreállna. Elképzelhető persze, hogy maradnak elszántak, de ez csak arra jó, hogy a fentiek alapján némileg visszafogják a banki hitelezés potenciális nagyságát, és némileg növeljék a banki betéti- és hitelkamatokat. Ergó mindenki rosszabbul jár.

Tehát ez a’nemteszemabankbaapénzem’ akció egy érdekes játékelméleti szituációt hozna létre, de látható, hogy a kimenet egyik esetben sem pozitív az emberekre nézve.

Szánom ezt az írást nemcsak Szakály Györgynek, hanem mindenkinek aki találkozik az általam kritizált írással, vagy valami hasonlóval. Nyugodtan linkeljétek ellenérvként. Én itt a blogon bárkivel hajlandó vagyok megvitatni ezt a dolgot, mert bosszant, hogy folyamatosan előkerülnek olyan demagóg, félrevezető írások a netről, ami alkalmas a bankok elleni hangulatkeltésre, ugyanakkor bődületes és semmire nem jó javaslatokkal állnak elő. És kicsit az is bosszant, hogy egyesek ezt tényleg komolyan gondolják.

Félreértés ne essék, nem fogom én a bankok és bankárok pártját, mert miért is tenném, ugyanakkor azt gondolom, hogy káros folyamatok ellen úgy lehet sikeresen fellépni, ha megértjük azt az adott folyamatot, és megtaláljuk a megfelelő beavatkozási pontot. Persze játszhatjuk azt, hogy amit nem értünk azt megszüntetjük, de ez sok jóra szerintem nem vezet. Az idézett írásban kilátásba helyezett Kánaán pedig egészen biztosan nem fog bekövetkezni.

Egy tegnap reggeli tudósítás szerint:

Az amerikai nagykövet az USA külügyminisztériumának hivatalos diplomáciai tiltakozását kívánja átadni a magyar kormányfőnek. Az írás szerint az amerikai külügynek nem tetszik például "Orbán Viktor antidemokratikus bohóckodása, például a sajtó megzabolázása, az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, a kisebbségek elleni támadások és az egypártrendszer felé való sodródás". Az állítások között szerepel, hogy a nagykövet augusztus közepe óta próbál találkozni Orbánnal, de eddig nem járt sikerrel.

…

Egy az amerikai-magyar kapcsolatokra rálátó diplomata azt mondta az [origo]-nak, hogy az amerikai nagykövet nyilatkozataiból "érezhető, hogy vannak kritikus pontok, és biztosan nem egy kellemes beszélgetés elé néz a magyar kormányfő". A diplomata szerint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter júniusi magyarországi látogatásán több aggályát megfogalmazta, az amerikai nagykövet tudomása szerint "ezeket az aggályokat teszi még egyértelműbbé a találkozón".

A diplomata azt mondta, hogy "valószínűleg nem tudhatjuk majd meg", hogy átadta-e a démarche-ot a nagykövet a kormányfőnek. "Ez a hivatalos tiltakozás egy diplomáciai jegyzék, elvileg nem értesülhetünk még a létezéséről sem, nemhogy a tartalmáról" - mondta a diplomata, aki szerint a keddi találkozó után "maximum egy nagyon udvarias nyilatkozatra számíthatunk".

A diplomata azt állította, "rendkívül ritka, hogy az Egyesült Államok hivatalos tiltakozásról szóló dokumentumot adjon egy szövetséges országnak" (mindkét ország a NATO tagja például).

Eddig a reggeli hír. Majd délután a találkozó után újabb tudósítás:

Másfél órán át tartott Orbán Viktor miniszterelnök és az Egyesült Államok budapesti nagykövetének találkozója a Parlamentben. A tárgyalásról távozóban Eleni Tsakopoulos Kounalakis nem kívánt nyilatkozni, mindössze annyit mondott a távirati iroda tudósítójának: "Remek megbeszélésünk volt, ahogyan mindig."

Az amerikai nagykövetség közleménye "meleg hangulatúnak" és "hasznosnak" nevezte a találkozót, amelyen a kétoldalú kapcsolatok ügyei kerültek szóba, a többi között az együttműködés a NATO vezette afganisztáni és a balkáni missziókban. A közlemény hangsúlyozza, hogy a nagykövet köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, hogy Magyarország ellátta az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli érdekeinek védelmét Líbiában.

A megbeszélésen a közlemény szerint szó volt azokról az aggályokról is, amelyeket Hillary Clinton külügyminiszter vetett fel nyári budapesti látogatásán. Abban mindkét fél egyetértett, hogy Magyarország demokrácia, az ügyekről pedig "barátokként ejtettek szót". A közleményben az áll: az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy Magyarország sikerrel járjon és még erősebb szövetségessé váljon. "Kapcsolatunk közös értékeken és közös érdekeken, valamint kölcsönös tiszteleten alapul" - hangsúlyozta az amerikai nagykövetség.

Ennyi. Valójában nem akartam hinni a szememnek. Most akkor mi van?? Kioktatta Viktort az USA a demokráciáról, vagy sem? Mi ez a titkos nyilatkozat duma, aminek mi köznép még csak a létezéséről sem tudhatunk? A délutáni nyilatkozat valóban nagyon szívmelengető, de a fenti előzmények alapján én bizony kíváncsi lennék a megbeszélés szó szerinti változatára is.

No nem azért, hogy tudjam, hogy akkor most Orbánt szidni vagy dicsérni kell, - ezt el tudom dönteni magamtól is - hanem azért, hogy megtudjam hogyan is működik az a híres neves nyugati demokrácia, ahol a sajtó szabad, és az emberekhez minden információ cenzúrázatlanul eljut. Avagy azért, hogy tényleg első kézből megtudjam, hogy mi a fejlett világ véleménye a mai magyar demokrácia állapotáról.

Valószínűleg hüjén fogok meghalni. Ez az én sorsom, rossz helyre születtem.

Levelet kaptam minap a Citibanktól CIB-től, amiben egy kihagyhatatlan ajánlattal kerestek meg:

Alacsony banki költség és magas kamat – Ön is ezt a kombinációt keresi? Mi ennél többet adunk:a 0 Ft-os díjak mellé 8%-os kamatot biztosítunk!

Ez tényleg jó ajánlat: aki mostanában kötött le betétet, az tudhatja, hogy kb. a jegybanki alapkamatig gond nélkül le lehet kötni bármit, különösebb feltétel nélkül, de aki ennél magasabb kamatot akar, annak teljesíteni kell pár apróságot: pl. meghatároznak egy összeget, aminek havonta meg kell érkezni a bankszámlára, kikötik, hogy utána mégegyszer le kell kötni a betétet, persze már jóval kisebb kamatra, vagy naponta kétszer kelet felé fordulva imádkozni kell, és meg kell nyalogatni a bankvezér lábujját, ilyesmi. Állítólag van olyan bank, amelyik nem ennyire szőrösszívű, és ingyen" osztogatja" a magas kamatot, ott viszont más problémák lehetnek. De térjünk vissza a Citibank CIB fantasztikus ajánlatára, ahol bizony érdemes megnézni az apróbetűt is:

A promóció keretén belül 2011. szeptember 8. és december 31. között között évi 8%-os mértékű kamattal (EBKM: 8,00%) köthetnek le forint betétet 3 hónapos futamidőre azon ügyfeleink, akiket a Citibank ezzel az ajánlattal, elektronikus levélben, vagy az internet segítségével célzottan megkeresett és nem rendelkeznek Citibank bankszámlával, vagy számlájukat 2010. december 31. előtt szüntették meg.
A 8%-os éves kamat csak a fent említett feltételek együttes teljesítése esetén jár az elhelyezett összegre, és azt a Citibank a betét 3 hónapos futamidejének végén írja jóvá. Ha a feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor a Citibank jogosult az elhelyezett összegre a 8%-os éves kamat helyett a mindenkori sztenderd 3 havi ismétlődő betétlekötésen belüli, adott összegsávnak megfelelő mértékű éves kamatot fizetni. A hatályos Hirdetmény szerint ez a kamat mérték a betét összegétől függően 1,85%-2,25% (EBKM: 1,85%-2,25%) lehet.
A 8 %-os kamattal történő lekötés minimuma 400 000 forint, a maximuma pedig 25 000 000 forint egy vagy akár több részletben. A kiemelt mértékű kamat a feltételek teljesülése esetén is csak a lekötés első, 3 hónapos időszakára vonatkozik. Ezt követően a betét az aktuálisan hatályban lévő kamatlábbal kerül(het) ismételten lekötésre. Lakossági Kamat- és Díjfeltételek II. A betét szerződés részletes feltételeit a Lakossági banki szolgáltatásokra vonatkozó általános üzleti feltételek, illetve a Kamat- és díjfeltételek tartalmazzák. Az akció keretében megnyitott bankszámla fél éven belül kezdeményezett megszüntetése esetén a Bank 7.500 Ft díjat számol fel.
A 0 Ft-os bankszámla feltétele TOP díjcsomagban: havi legalább 150 ezer forint egyösszegű jóváírás.

Szép, ugye? A Matolcsy-féle költségvetésnek nincs ennyi feltétele, mint ennek a 8%-os lekötésnek, ami csak 2%-kal haladja meg az alapkamatot!

Felmerült bennem a kérdés: vajon hogyan nézne ki egy Tesco akció, ha a bankok fogalmaznák meg? Valahogy így:

Zsemle: 15 Ft helyett 13 Ft! Akció időtartama: 2011.10.14-2011.10.28

Apróbetű: Csak 5 zsemle vásárlása esetén. Az akciós ár csak azokra vonatkozik, akik 2011.09.15 után nem vásároltak zsemlét. Az akciós ár csak az első vásárlásra érvényes, utána a zsemlét a mindenkori nem akciós árnak megfelelő összegért lehet megvásárolni. A vásárló vállalja, hogy 2011.10.28-a után nem akciós áron ugyanannyi zsemlét vásárol, mint az akciós időszakban. A zsemle akciós ára csak akkor érvényes, ha a vásárló vesz mellé még egy szál parasztkolbászt, két körtebefőttet, egy Heineken dobozos sört, meg egy szintén akciós 20 méteres kínai locsolótömlőt. Amennyiben a megvásárolt zsemlét a vásárló 5 napon belül nem fogyasztja el, akkor a következő zsemlevásárláskor a nem akciós ár kétszeresét köteles fizetni a kasszánál, ezen túl a péklegény orális aktusban részesíti. A péklegény jelenleg hatályos kondíciói a "gaypride.hu/012" oldalon találhatóak meg.

Mikor jutunk el odáig, hogy normális banki akciók lesznek, apróbetűk nélkül?

Balázs Péter nagy kedvencem. Igazából egy profilja van, de azt profin csinálta mindahányszor. A lényeg, hogy egy értetlen, buta emberrel kerül összetűzésbe, és a jelenet elején nyugodt emberből a végére egy tajtékzó, kiabáló égnek álló hajú figura válik. Ezt az átlényegülést tökéletes művésziséggel adja elő és persze az "ellenfél" a legcsekélyebb mértékben sem szeppen meg tőle. Egy ilyen jelenetet választottam mai vasárnapi kabarénkba. Remélem másnak is tetszeni fog. Kár, hogy manapság már nem nagyon születnek ilyen kabaréjelenetek.

xxx frissítés

Közben találtam egy másik videót Balázs Péterről, és nem állhatom meg, hogy ezt is betegyem. A poénok mellett hihetetlen a színészi teljesítmény is. Íme:

Megjelent a napokban a hír, hogy csökkentik a pesti alsó rakparton a parkolási díjat óránként 240 forintról 160 forintra. Az indok, hogy a korábban 100% körüli kihasználtságú parkoló kihasználtsága 15%-ra (!!!) esett vissza.

Felmerül a kérdés, hogy jó döntés született-e? Egyrészről teljesen világos, hogy korábban az ingázók vették igénybe a belvároshoz közel eső ingyenes parkolóhelyeket, vagyis hétköznaponként 8-10 órát parkoltak ott. Namost ilyen típusú igénybevételre továbbra sem lehet számítani, hiszen óránként 160 forintért is elég borsos napi- és havidíj jön ki. Innentől kezdve nem valószínű, hogy a jelenleg 15%-os kihasználtság jelentősen megugrana a díjcsökkentés miatt.

Másrészről számtalan olyan parkoló zóna van még a városban, ahol a kihasználtság a rakparthoz hasonló okokból rendkívül alacsony. Miért pont a rakparton akarják növelni a kihasználtságot? Nem lehetne akkor már azt az autóktól megtisztított terepet egyéb (mondjuk turisztikai) célokra felhasználni? Elvégre a parkoló autó nem igényelne budai panorámát..

Felháborítónak találom, hogy az OVB szerint nem lehet népszavazást tartani arról, hogy lehessen-e ügyvéd és közjegyző nélkül ingatlant vásárolni.

Jónéhány ingatlan adásvételen túl vagyok már, és elmondhatom, hogy fent citált kiváltságosok hozzáadott értéke az ügylethez NULLA azaz NULLA! Mindezt persze súlyos tíz- és százezrekért.

Panaszkodnak a szakértők, hogy magas a munkanélküliség, alacsony az emberek mobilitása, nem hajlandók a magyarok költözni egy állás érdekében, pedig ha a való világban élnének, akkor tudhatnák, hogy jelenleg Magyarországon néhány költözés elviszi egy lakás értékének a felét, nem beszélve a drága munkaidőből jónéhány napot igénylő ügyintézés a bürokratikus megkötések miatt.

Merthát ugya mind az ügyvédek, mind a közjegyzők, mind a földhivatalok „emberbarát” módon csakis munkanapokon 8-tól délután 4-ig dolgoznak.

Népszavazni persze tilos a dologról. Felesleges pénzkidobás lenne, hiszen borítékolható, hogy mindenki megszavazná az ügyvédek és közjegyzők kipaterolását.

A Nívó blog azért megejt most egy ingyenes online szavazást a témáról. Ön egyetért azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződéseket ügyvéd, közjegyző, vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is bejegyezhessék az ingatlan-nyilvántartásba?

Lázár János bemutatta a Fidesz választási reform javaslatát. Első blikkre a legfontosabb változás az, hogy megnő a mindenkori legerősebb pártot támogató egyéni választókerületek súlya az arányosítást szolgáló listás mandátumok rovására.

Sokszor beleesünk abba a hibába (ez igaz a politikusokra is), hogy az aktuális párterősorrend alapján ki-ki pártszimpátiája vagy pártkötődése alapján ítéli meg a változtatási javaslatot, holott a történelmi tapasztalatok is sok érdekességgel és tanulsággal szolgálnak, amelyeket talán érdemes lenne megfontolnia a döntéshozóknak a végső döntés előtt.

Korábbi írásaimban kiszámoltam, hogy hogyan alakultak volna a parlamenti erőviszonyok az 1990 óta eltelt választásokon tisztán listás és tisztán egyéni képviselős rendszer esetében.

Elsőként nézzük a tisztán egyéni választókerületes rendszert. Ilyen működik például a briteknél. Jellemzője, hogy a legerősebb pártot rendkívüli módon támogatja. Érdekesség, hogy az elmúlt 20 évben gyakorlatilag folyamatos szocialista győzelmek születtek volna egy ilyen rendszerben. (A parlamenti patkók hipotetikus ábrája az alábbi linken találhatók: link)

Ezzel szemben tanulságos az MSZP által most szorgalmazott tisztán listás választási rendszer is, amennyiben az elmúlt 20 év választásaira vetítjük rá. Ennek eredménye gyenge kormányok, kormányválságok, valamint szélsőséges pártok a mérleg nyelve szerepébe kerülése lett volna. Ezenkívül gyakorlatilag kizárt a lehetősége annak, hogy egy párt, vagy akár egy kormánykoalíció 2/3-os többségbe kerüljön. (Részletes ábrák az alábbi linken: link)

A tanulság számomra az, hogy támogatandó a győztes pártot jutalmazó egyéni választókerületek súlyának némi növelése, hiszen az erősebb kormánytöbbséget eredményez, ugyanakkor az ellenzék jelenléte, képviselete is biztosított. Ezenkívül megakadályozza, hogy szélsőséges pártok jelentős képviseletet szerezzenek a parlamentben.

 Van az úgy, hogy egy illuminált állapotban lévő asztaltársaság "megtalál" egy magyarul nem tudó külföldit. És ha ez a külföldi maga Bill Clinton, akkor van mit kérdezni tőle! A nyelvtudás hiánya természetesen ezúttal sem jelent akadályt, de legalább megtudhatjuk, ki az a Pákó Black, mi köze van Clinton feleségének Hiller Istvánhoz, és ki is a Hungarian Ewing :-)

Tulajdonképpen mindenki tisztában van azzal, hogy mit kellene tenni a gazdaság fellendítéséért. Mégsem tesszük. Miért?

Olvasom Bajnai és Oszkó írását, mi lehetne a megoldás. Okos, megfontolt írások, látszik, hogy értelmes emberek, van abban ráció, amit mondanak. Aztán visszaemlékszem a „regnálásukra”: végrehajtották az IMF programot, pár milliárd euróhitellel megtámogatva, de azon túl semmi komolyabb dologba nem mertek belenyúlni, csak abba, ami már végképp tarthatatlan volt (például tizenharmadik havi nyugdíj). Pedig ott volt a kezükben a kormányrúd, a hatalom, mi kellett volna még?

Olvasom Orbán beiktatási beszédét. Okos, értelmes beszéd, Viktorunk látja a problémákat, le kell faragni az állam kiadásait, ezzel párhuzamosan adót kell csökkenteni, meg egyszerűsíteni a bürokráciát, és máris jóval előrébb vagyunk. Aztán visszaemlékszem – pontosabban nem is kell visszaemlékezni, benne vagyunk – mit csinál mostanában szeretett vezérünk, és látom, hogy az egészből szinte semmi nem valósult meg: az állam továbbra is pénzbeszedő szerepben tetszeleg, miközben a kiadási oldal lényegében változatlan, pár „reformocska” történt maximum. Ez elég kevés egy „kétharmadtól”.

Olvasom, olvasom, olvasom... bárki írását olvasom, ugyanazt mondják, mint Viktor anno, vagy Bajnai most: az államháztartás reformjára óriási szükség lenne, mert amit ma az állam csinál, az nem fenntartható. Nem működik az a rendszer, hogy az állam lépten-nyomon agyonadóztatja a gazdasági szereplőket, de közben magán nem hajlandó spórolni. Igaz? Igaz. De könyörgöm, akkor miért nem így cselekszik a mindenkori kormány? Miért van az, hogy hatalmon kívül, ellenzékben, szakértőként mindenki jól látja a problémákat és megoldásokat, de mikor a kormányrúd közelébe kerül, valósággal meghülyül, és az ellenkezőjét teszi? Ennyire erősek lennének bizonyos lobbik, ennyire ki kellene szolgálni a holdudvart? Vagy ennyire kapzsik vagyunk mi, emberek, hogy ha odakerülünk (politikusnak), saját boldogulásunkat nézzük, az ország meg le van szarva?

Persze minket, a „népet” sem kell félteni, mi is „igyekszünk”. Medgyessy száznapos programja után az MSZP óriásit tarolt az önkormányzati választásokon, Orbán meg puszta demagógiával lazán hozta a kétharmadot. Aki esetleg bele merne vágni egy nagyobb reformba, elsöpörné a népharag, legkésőbb a következő választáson, mert hozzászoktunk a „jóhoz”. Mert ugyebár ami engem nem érint, az reform, ami meg igen, az megszorítás – miközben ugyanarról a dologról beszélünk. Így nehéz lesz.

Tessék megnézni, mi van a fejlett nyugaton: az egészségügy nem ingyenes, és sokszor nem is magas színvonalú, az oktatás pláne, nem segélyeznek alanyi jogon mindenkit, és kevésbé szórják el a pénzt mindenfajta állami beruházásra (ami Magyarországon kb. a korrupciót is jelenti egyben). Cserében kapnak egy élhetőbb adórendszert és egy élhetőbb országot. Valamit valamiért. Jó lenne nekünk is eldönteni, mit akarunk.

A fenti mondat garantáltan elhangzik szinte bármelyik, a magyar állam kiadásaival kapcsolatos vitában! Pedig ha már ott tartanánk... de ne szaladjunk ennyire előre.

A debreceni futballcsapat jelenlegi stadionja az Oláh Gábor utcában található, és bizony legendák születtek róla. Mármint arról, hogy mit szóltak a külföldiek, mikor meglátták. Amikor itt játszott a Bordeaux csapata (többek között a világ- és európa bajnok Dugarryval vagy a portugál válogatott csatárával, Pauletával), a meccs előtti edzésen megjegyezték: igen szép edzőpályája van a Debrecennek, de hol van a stadion, ahol majd a mérkőzést tartják? Aztán megtudták, hogy ez az. Nem kell csodálkozni a kérdésen, a franciák minden bizonnyal érdeklődve nézték a festőállványnak kinéző lelátókat (a fél stadion ilyen, ideiglenes lelátónak tűnő acél-fa tákolmány), a parkolóhelyek szinte teljes hiányát, hátha még látták volna, hogyan lehet eljutni a "B"  szektorba! (Kellemes séta egy ösvényen az erdőn keresztül, melynek végén feltűnik egy kis szerszámosbódé - ez a jegypénztár.) Az UEFA illetékese is érdeklődve nézelődött, mikor a debreceni vezetőség ezt a stadiont próbálta nemzetközi mérkőzésre alkalmasnak elfogadtatni, egy ideig ez működött is (erős kompromisszumokkal), mígnem - szintén pletykák szerint - tavaly kijelentette, hogy itt bizony több nemzetközi mérkőzés nem lesz, még selejtező sem! Úgyhogy a "kell-e Debrecenbe új stadion" kérdésre a válasz az, hogy kell. Hogy miből, az más kérdés.

Az új debreceni stadion kérdésköre amúgy sem újkeletű, legalább tíz éves. Ha visszaemlékszünk, kb. 10-15 éve hazánk mindenáron rendezni akart valamit: olimpiát, futball EB-t, és bizony itt a "létesítmények" címszó alatt mindig ott volt az "új debreceni futballaréna", modern stadionnal, néhol futurisztikus kinézettel, több tízezres fedett nézőtérrel. Csakúgy mint nyugaton szokás - ez a kitétel most azért hülyeség, mert nemcsak nyugaton, tessék megnézni keleten milyen stadionok vannak, például a románoknál, és ehhez képest hol vagyunk mi - sehol. Hiába, legóban mindig is jók voltunk, a pályázatok során nagyon szép maketteket mutogattak a mieink, az ellenfeleinknek meg elég volt, ha odaadták a "négyes metró építése" című tanulmányt, és a döntéshozók inkább másnak adták a rendezést - az ukránoknál, ha nem jön össze a szervezés, akkor a szervezőt a maffia legalább kinyírja, míg nálunk kitüntetik. Persze ahogy ment az első Orbán kormány, a kérdés egyre inkább lekerült a napirendről, később Gyurcsány mondta ki, hogy mostanában nem szándékozik stadiont építeni Debrecenbe. De eljött 2009 augusztus 25, Debrecen-Levszki Szófia BL selejtező, melynek végén maga Orbán, Loki sállal a nyakában kijelentette, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, akkor Debrecenben stadion fog épülni! (Most ne akadjunk fenn azon a dolgon, hogy Orbán aktuális érdekeknek megfelelően más sálakkal is szokott parádézni: újpesti, fradista, fehérvári; igaz, egyesek inkább mást látnának szívesen a nyakában, és azt is jó szorosan :-)

Innentől kezdve le nem lehetett mosni szegény debreceniekről a stadionügyet: válság van, megszorítások, bezzeg  Debrecenben stadion épül több milliárdból! A cívis polgárok persze visszakérdeztek: hol, ugyan tessék már megmutatni azt a helyet, ahol ez épül, mert ők még egy ásónyomot sem láttak, maximum pár makettet a helyi sajtóban! És valóban, egy érdekes helyzet kezdett kialakulni: Kósa, Debrecen polgármestere minden létező fórumon megígérte, hogy "már folyik az engedélyeztetés, nemsokára megindulnak a munkálatok, és két év múlva már az új stadionban játsza a Loki aktuális mérkőzéseit" - ehhez a debreceniek már hozzászoktak, mint a virágkarneválhoz, az országos közvélemény viszont véresen komolyan vette, mintha nem is politikus szájából hangzott volna el... a legutóbbi ígéret szerint 2014-re lesz kész (választásra), Orbán eredeti ígérete szerint már most is abban kellene játszani, az igazság meg az, hogy a nagyerdei stadion területén (ide akarják építeni) semmi változás nem történt. Nem is fog még egy darabig. A jövő évi költségvetésben persze el van különtve erre a célra 3,75 milliárd forint, amit alighanem első adandó alkalommal zárolni fog a kormány, ha "úgy alakul" (ugyanez történt az idei pénzzel is).

Összefoglalva a dolgot: a debreceni csapatnak nincs új stadionja, még csak nem is épül, de naponta fejükhez vágják, hogy "bezzeg ők!" Úgy járt a Loki, mint Moldova novellájában a kislány, aki egyidős a szabadsággal: egy tévéfelvételen tortát raktak elé, lefilmezték, majd a tortát elvitték (mert "kellék"), úgy, hogy a kislány nem is ehetett belőle; de onnantól akármilyen ünnep volt, a kislánynak nem adtak semmit, mert "láttuk, hogy te már telezabáltad magad a tévében".

Szóval senki ne "jöjjön" a debreceni stadionnal... politikus ígérte, politikus nem tartja be, ahogy megszokhattuk.