Egészen elképesztő az a kampány, amivel szerencsétlen parlagfüvet próbálják lejáratni. A hirdetések és a hatósági ellenőrzések nem kevés pénzbe kerülnek, és mindnek egy célja van: leszámolni egy növénnyel.

Pedig lehet, nem is a parlagfű a hibás. Nem a parlagfű tehet arról, hogy az emberek egy részének már annyira hülyén működik az immunrendszere, hogy prüszköl és taknyol némi pollentől! Nézzünk körül a világban: mindent lebetonozunk, hatalmas fedett helyeket építünk, melyet plázáknak-bevásárlóközpontoknak-gyáraknak nevezünk, és ott töltjük időnk nagy részét, vagy éppen házi barlangunkban, melyet sokszor elsötételünk, mesterségesen világítunk és klimatizálunk, nehogy már véletlenül bejöjjön valami természetes! És a kettő közötti utat sem sétálva vagy kerékpáron tesszük meg, hanem egy acélcsőben, mely energiapazarlóan, bűzt eregetve visz el minket A-ból B-be. Amit eszünk, arról meg ne is beszéljünk, több bennük a vegyi anyag, mint a természetes...

Csoda-e hogy ezek után nem tűrjük a természetest? Egy srác a "nyóckerből" nem is nagyon lát zöldet, maximum akkor, ha meccs van a "kilencben", és pont arra jár. Egy kisgyerek többet jár betonon, mint füvön, és hamarabb ismeri meg a vízízű paradicsomot, mint a természetest, a természetben meg maximum osztálykiránduláskor jár. Csodálkozunk?

Aztán persze jön az allergia, melyet régebben gyógyszerekkel meg egyéb kezelésekkel próbáltak elnyomni, míg ma egyre több elmebeteg ötlet születik. Sok a parlagfűallergiás? Írtsuk ki a parlagfüvet! És még mennyi allergiát okozó növény van! Mogyoró, nyárfa, akác, csalán, bodza, stb, stb, mind-mind ha virágzik, máris megy a prüszkölés. Irtsuk ki mindet? Ne termesszünk búzát, mert az is allergiát okoz? Na és a kukorica? Kísérletezzenek ki valami kémiai anyagot, mely helyettesíti ezeket ételeinkben? És írtsuk tűzzel-vassal az allergiát okozó növényeket?

Lehet, túlzásnak tűnik a fenti bekezdés, de a parlagfűvel pontosan ez történik. Meg lett nevezve egy növény, mely nem tehet semmiről, de elpusztítása nemcsak ajánlott, hanem egyenesen kötelező is! Kíváncsi vagyok, mikor kerül sor a többire, kiterjesztve persze néhány állatra, pl. a méhekre, mert olyan kellemetlen, ha megcsíp egy!

Úgyhogy emberek, bátran közhírré tétetem - én a parlagfűvel vagyok! Ennek a növénynek is helye van a Földön, nemcsak az embernek.

Akkoriban olyanok voltak a körülmények, hogy jó kormányzás mellett is elkerülhetetlenül minimum 73,7%-ra nőtt volna az államadósság.

Kíváncsi rá ön is, hogy miért?

A minap érdekes kiruccanást tett blogunk egyik szerzője a Vastagbőr blogon. Ott tulajdonképpen az adósságmérő NGM honlapjáról való levételén ment a sopánkodás. A cikk logikája az volt, hogy nem hiszi el, hogy Varga Mihály a magas karbantartási ráfordítások és a párhuzamos adatszolgáltatás elkerülése érdekében vetette le az adósságmérőt, hanem valójában azért, mert nem illett a folyamatosan csökkenő államadósságról szóló kormányzati propagandába az adósságmérő által mutatott érték.

A Vastagbőr blog mindig is az aktuális hatalom kritizálásával foglalkozott annak színezetétől függetlenül. Megjegyzem ezzel remekül ráérzett a magyarok egy jó részének mentalitására, folyamatos kormányellenességgel sikerült olcsó népszerűséget szerezniük az elmúlt években. Ez a népszerűség pedig azt eredményezte, hogy kialakult egy viszonylag népes törzskommentelő kör a blogon.

Ez a törzskommentelői kör egyfelől boldogan dicsekszik vele, hogy a Vastagbőrnek igen nagy szerepe van abban, hogy a szocik akkorát zakóztak amekkorát 2010-ben, másfelől mára mintha elszállt volna az ellenszenvük a szocialistákkal szemben, és például az alább olvasható hozzászólásokra ragadtatják magukat, amellyel helyreigazító hozzászólás híján joggal feltételezhetjük, hogy mindannyian egyetértenek. Azért is gondoljuk ezt, mert ha valaki beleolvas a kommentfolyamba amelyben blogunk egyik tagja is aktívan részt vett és finoman szólva is nagy ribilliót okozott, az tapasztalható, hogy ott bizony a törzskommentelők minden elhibázott félmondatba belekötnek, ha nem értenek vele egyet.

Az ominózus hozzászólás, amelyet annak szerzője más, hasonló témában író ellenzéki blogokban is teljes meggyőződéssel terjeszt, természetesen ott is mindenféle opponáló komment nélkül, valahogy így szólt:

"A szocialista kormány meghagyott bő 3 milliárd eurót az általa felvett 20 milliárd dolláros IMF hitelből, amit nem költöttek el. Ez a GDP bő 3%-a.
Szerintem ha valaki hitelt vesz fel, de annak egy részét nem költi el, sőt rendelkezésre áll, akkor azt a részt le kéne vonni az általa hátrahagyott adósságból, mert ott a pénz valójában megvan.
Ha ezt a (lefelé kerekített) 3%-ot levonjuk a 2010-es kormányváltáskor átadott 82%os államadósságból (most fogadjuk el a 82-t), akkor marad 79%. 
A 79-ből levonjuk a manyupban felhalmozott a GDP 10,7%-át kitevő vagyont, marad 68,3%.
Ebből már csak a világválságra kenhető részt kell levonni (szerintem kb. 7%), és megmarad az a rész, ami valóban a rossz kormányzás eredménye volt."

Nézzük, mit is állít a tobeor nevezetű kommentelő:

2002-ben ugye átvették a szocialisták a kormányzást a Fidesztől 53%-os gdp arányos államadóssággal. (Hej, mit nem adnánk érte, ha most is csak ennyi lenne, no mindegy.) Ehhez hozzáadunk 3%-ot, amit csak azért vettek fel az IMF-től, hogy fizethessük utána a kamatokat, de egyébként nem használjuk semmire, ott van a kasszában. Így az adósság 56% lett. Hozzá kell még adni ehhez a manyup vagyont, 10,7%-ot, mert azt ugye a szocik gyűjtögették össze hitelből. Olyan hitelből, amelynek a kamata jóval magasabb volt, mint amennyi a manyup hozama volt, de ez most nem fontos. Az sem számít, hogy a manyup 1998-tól 2010-ig 12 éven át működött, tehát az első négy évében az első Orbán-kormány gyűjtögette bele a pénzt ami aztán kamatos kamattal szaporodott, ráadásul a Fidesz nem is hitelből gyűjtögetett, mert az első Fidesz-kormány alatt csökkent a GDP arányos államadósság. Mindegy, a szocik által felhalmozott államadósságból le kell vonni azt a 10,7%-ot érő manyup vagyont is, mert annak összespórolása az ő érdemük. 56%+10,7%=66,7%-os államadósságnál járunk, amihez a szociknak még mindig semmi köze. És még nincs is vége! Jött ugyanis a válság, ami kedves kommentelőnk nem alátámasztott magánszámításai szerint 7%-kal dobta meg az államadósságot. 66,5%+7%=73,7% államadósságot kapunk, amiről a szocik abszolút nem tehetnek.

A szocik arról sem tehetnek, hogy a válság kirobbanása előtt is kormányoztak bő hat évig, amikor is világgazdasági konjuktúra volt. Ez az az időszak, amikor a tücsök és hangya tanmese tanulságát követve hangyát kellett volna játszani, tehát bespájzolni a rosszabb időkre. De nem! Ezt nem kell figyelembe venni, nem az ő hibájuk, hogy nem így tettek. Sőt! Akkoriban olyan idők jártak, hogy akármilyen jó kormányzás mellett is az államadósság az átvett 53%-ról 66,7%-ra ugrott volna, amit még a válság megfejelt további 7%-kal. Ez az 53%-ról 73,7%-ra növekvő államadósság akkor is így lett volna, ha az elmúlt nyolc évben végig a rendkívül tehetséges Bajnai Gordon lett volna a miniszterelnök, nem pedig Medgyessy Péter, vagy Gyurcsány Ferenc, akinek Bajnai csak miniszter-jobbkeze volt.

Nem és nem, csakis a maradék néhány százalék írható a rossz kormányzásuk számlájára. Az is elsősorban Medgyessy Péter számlájára, mert Gyurcsány Ferencnek a nagy szövetségkötés után lassan meg kell bocsátanunk. Bajnai meg egész egyszerűen zseniálisan csinálta, amit csinált, ő aztán egy fillér államadósságért sem felelős. És akkor még a privatizációról nem is beszéltünk. Százmilliárdokért eladott reptér, MOL és OTP részvények után befolyó összegek is eltűntek a felhalmozott (bocsánat, elkerülhetetlenül felhalmozódó) államadóssággal párhuzamosan. Természetesen ezt sem szabad beszámítani. Abból dombokon átívelő völgyhidak és homokbuckákon áthatoló alagutak épültek. (Esetleg Nokiás dobozok teltek, de ezzel a megjegyzéssel most már végleg kihúzzuk a gyufát. :)

És ezzel a kommenttel mindenki maximálisan egyetértett Vastagbőréknél és Ténytáréknál is! Senki nem mondta, hogy hohó, nem úgy van az!

Cinkos hallgatás ez, cinkos. Mert most nem ez a téma! Most a Fideszt kell szapulni, mert Bajnainak, Gyurcsánynak és a szocialistáknak vissza kell térnie a hatalomba bármi áron. Hazugság árán is! Cinkos hallgatás árán is! Ezért itt most szó nem lehet elszúrt elmúlt nyolc évről. Ők arról nem tehettek. Esetleg Medgyessy egy kicsit. Kenjük rá, ő most úgysem indul a választásokon!

Szerencsére sajtó- és szólásszabadság van, és elmondhattuk mindezt. A Vastagbőrösök és Ténytárosok szerint persze nincs sajtó- és szólásszabadság, hanem hatalomnak nem tetsző blogokat pénzbüntetéssel sújtó diktatúra van. Ja, bocs, ez már régi nóta, annak idején sem jött be. Ma már más kotta van, mostanában mutyik vannak, azok közül is most éppen az adósságmutyi van porondon, de néha azért még a trafikmutyit is felemlegetjük. A földmutyit, vagy földrablást már hanyagoljuk, az nem jött be. Az sem jött be. De majd az adósságmutyi az biztos bejön.

Persze a szólásszabadság mindent elbír. A teljesség igénye nélkül íme egy lista, amit blogunk szerzőjéhez vágtak a Vastagbőr blogon, amikor nem értett egyet a fentihez hasonló véleményekkel és ellenvéleményének higgadt hangon, legjobb tudása szerint érvelve, magyarázva, forrással alátámasztva hangot adott:

Ne terelj légyszives!

 

Ne röhögtess már ki!

Miért nem mászol vissza a blogodra, és irsz erről egy posztot inkább?

 

Féreg van a hátsódban,csendben maradtál vóna okosabb lett vóna,triplabóvli nyalonc!

Ehh!Fideszbirka!

 

Ennyire ökör vagy ?!

te ennyire nem lehetsz egyszerű!

 

Nevetséges vagy! Szerintem ne erőltesd ezt a magyarázkodást!

 

Ne irkálj már megint hülyeségeket, nem ezt kérdeztem. .... Ezt magyarázd meg és ne mutogass te is az elmúlt 8 évre. Különben is ugyanúgy útálom a szocikat, mint a fideszt. Azaz, a fideszt most már jobban ! 

 

ember, legyen már önkritikád!

Bocs, tévedtem, nemcsak kettőféle, hanem létezik egy harmadik fajta ember is, aki hozzád hasonlóan ír: azok a barnaorrúak, akiknek tuggyuk kiknek a seggében van a fejük. Akár anyagi, akár egyéb érdekből (bár akkor itt már bejátszik a szellemi képesség, tehát mégiscsak a kettes pont...)

 

Nem azért, de a Vastagbőrnek igen nagy szerepe van abban, hogy a szocik ekkorát zakóztak 201ben, mert elég sok hülyeségükről rántották le a leplet. Most hogy ugyanezt teszik a Fidesszel, már nem tetszik? :) Egyébként meg szerintem az olcsó népszerűséghajhászás pont nem ennek a blognak a sajátossága... hanem azé, aki idejár szopni :]

 

a nyelved viktorka és matolcsy seggében lapátol!

 

Jössz te itt a számokkal, trükközöl velük stb...

Nagyon tartjátok magatokat a paraszt párizsi kinyilatkoztatásához.

 

Idegen tollakkal ékeskedel nagyon hülye!

te tényleg eccerű vagy, ... csak szajkózod a hülyeséget. De még egyszer nem magyarázom el, ahhoz fáradt vagyok. Na, pá! 

 

Ez igen! A mai Lencsés István emlékérmet ezennel neked ítéljük!

 

kezded érteni azt is, hogy miért néz itt idiótának mindenki.

a Magyar Internet Egyik Leghülyébb Kommentelője. Szerintem rólatok egyszer betegséget fognak elnevezni. 

 

te ijesztően ostoba vagy!

gyenge elméjű barátom!

 

ez mondjuk elegendő a troll jelző jogos viselésére, de érdemi kommunikációra nem. amint ezt bizonyítottad is

 

jó érzés hülyének lenni? Seggnyalónak? Bohócnak? Legalább fizetnek?

te jobb sorsra érdemes értetlen jószág!

 

elmebeteg!

éppen elég egy elmeroggyanttal (veled) foglalkozni, nem kell még egy másikat is nekem kezelnem

nem tudom eldönteni sírjak, vagy röhögjek rajtad koma! a 85,3% nem egy egzakt szám te nyomorúságos tündérbogár!

nyihihihijihi jííííííííííííííííí :))))))))))))))))) ember te tényleg hülye vagy !

Szerintem te már csak trollkodsz itt velem. Be is fejeztem veled itt! Na szeva!

 

Te szánalmas kis troll! Védd a védhetetlent. Remélem jól megfizetnek érte!

12 éves hülyegyerek!

 

Én azt kérdeztem, jó érzés-e hülyének lenni, és hogy fizetnek-e azért, hogy nyilvánosan bohócot csinálj magadból. Ha beszélgetni akarsz, akkor erre válaszolj, vagy fogd be!

Hazug fidesznyik!

 

A hülye újságírókkal ne gyere, őket is megtévesztették a fideszes elftársaid!

 

 te már sorozatban hülyének tetted magad!

nehéz eldönteni, hogy az aljasságod múlja felül a butaságod, vagy fordítva? ha beszélgetni akarsz velem, szépen kérj bocsánatot!

 

MI a faszért vagy te ekkora geci?

 

Hogy van pofád leírni!

 

Ez a kommented világos bizonyítéka annak, hogy valami komoly hiba van a fejedben. nem viccelek. komolyan nem. te ezt a világos, egyszerű logikát nem vagy képes felfogni. kisiklik a gondolkodásod. valami nem stimmel ott a fejedben. Arról nem is szólva, hol a bocsánatkérés az egyes pont kapcsán? Meddig hülyíted még a népeket...

 

te majom!

 

Ezek szerint gőzöd sincs. Mond, az agysebészetbe és a rakétatechnikába is belepofázol?

 

Te tényleg olyan hülye vagy, hogy egy adósság visszafizetése, és egy másik adósság felvétele nem esik egy napra, akkor nem bírsz köztük összefüggést látni? Ennyire ostoba vagy? Birka...

Egyszerűen hihetetlen, komoly baj van a fejedben!

 

Van bőr a képeden!

 

fidióta!

 

komolyan ehhez milyen pléhpofa kell?

 

mi csökkent te balfasz?

 

Hazudsz, hazudsz!

 

hazudós!

 

Hazudik a paraszt!

 

Amiket itten összehordtál, az hazudság!

 

A hazugságaidat miért kell mindenhová behánynod?

 

Gátlástalanul behazudsz bármit!

 

pénzért csinálja. Akkor ugyanis nem kell érzelmeket belevinni, sőt, még örül is, ha sokan válaszolnak, hisz nő a hatékonysága. Lehet, teljesítménybéres?

 

Meddig hazudozol még?

A napokban több cikk is olvasható volt a médiában, amelyek arról szóltak, hogy húszéves csúcson van a magyarok foglalkoztatottsága. Első hallásra azt gondolhatnánk, hogy jó úton van a Fidesz egyik legfőbb ígérete, azaz hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek.

A helyzet ennél azért kicsit árnyaltabb, de az adatok kétségkívül örömteliek. Nézzük egy kicsit a részleteket! 2010-ben, amikor a Fidesz átvette a kormányrudat az Mszp-től 3 millió 789 ezer foglalkoztatott élt Magyarországon. 2013 azonos időszakában ennél 174 ezerrel többen, összesen 3 millió 964 ezren dolgoztak a KSH adatai szerint. Ez a javuló tendencia leginkább azért vet fel kérdéseket, mert ugyanebben az időszakban az ország bruttó hazai terméke (GDP) nem igazán nőtt. A KSH adatai szerint egészen pontosan 0,2%-kal magasabb most az ország GDP-je, mint a kormányváltáskor volt.

Adódik a kérdés, hogy ehhez a 0,2%-hoz volt szükség 174 ezer ember munkájára? Hogyan lehet ez? 

A leegyszerűsítő ellenzéki propaganda és bírálatok szerint a foglalkoztatottság javulása elsősorban a közmunkások számának növekedésének köszönhető. Ez az állítás tényszerűen nem igaz. Bár ez a tévhit általánosnak tekinthető, a foglalkoztatotti létszám bővülése csak kis részben köszönhető a közmunkáslétszám felduzzasztásának.

A portfolio.hu által készített grafikonon (autentikusabb forrást sajnos nem sikerült találtunk, ha valaki tud, azt megköszönjük) látható, hogy a kormányváltás időpontjában 2010. május-júniusban igencsak sok közmunkás dolgozott, nagyjából 100 ezer fő. Ehhez képest a 2013. júniusi adatként körülbelül 151 ezer főt olvashatunk le az ábráról. Tehát az elmúlt három évben a 174 ezer fős foglalkoztatotti létszámbővülésből mindössze 51 ezret magyaráznak a közmunkások. Ez az 51 ezer fő valószínűleg túl sokat valóban nem tesz hozzá a GDP-hez, bár a semminél azért mindenképpen többet. A közmunkásokat külön feltüntető árba alább tekinthető meg:

Ha tehát a közmunkásokat kiszűrjük a statisztikából azt mondhatjuk, hogy rajtuk kívül a 2010-es kormányváltáskor 3 millió 688 ezer főnek volt munkája, ma pedig 3 millió 812 ezernek, tehát 123 ezerrel több embernek.

Van még egy felmérés, amely a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszámát mutatja:

Ebből az ábrából az olvasható ki, hogy 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál dolgozó emberek kormányváltáskori létszáma 1 millió 840 ezer fő volt, ami mára 1 millió 820 ezerre csökkent. Tehát nemhogy javult volna, hanem inkább romlott. A megmagyarázandó 123 ezer fős javulás okát így máshol kell keresnünk. Sőt! Fentiek miatt már nem is 123 ezer főt keresünk, hanem 20 ezerrel többet, 143 ezret, hiszen a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások 20 ezerrel csökkenő létszámát is kompenzálnia kellett valaminek a növekvő összlétszámban.

Alapvetően két lehetséges foglalkoztató maradt még. Az egyik az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások és egyéni vállalkozók számának gyarapodása, a másik pedig a külföldön történő munkavégzés. Sajnos ezekről az adatokról nincs hiteles adatgyűjtés, mivel azonban a hazai GDP nem igazán növekedett az utóbbi években, így valószínű, hogy az utóbi csoport lehet a népesebb. Miután pontos létszámot nem ismerünk, és a tendenciákat is csak vélelmezni tudjuk, inkább arra teszünk kísérletet, hogy megítéljük, ez a fajta növekedés jó, vagy rossz?

Az 5 főnél kisebb vállalkozások létszámbővülése egyértelműen kedvező jelenség, még akkor is, ha némely esetben pusztán kiszervezésekről vagy kényszervállalkozásokról van is szó. 

A külföldi munkavégzés megítélése már nem ilyen egyszerű. A KSH azokat az embereket számolja bele a statisztikába, akik életvitelszerűen Magyarországon élnek, de munkahelyük az országhatáron kívül esik, ingáznak a munkahelyük és lakóhelyük között. Tehát nem a Londonban vagy Írországban dolgozó kivándorolt magyarokról van itt szó. Ilyen jellegű ingázó munkavégzés bővülést alapvetően Ausztria irányába tudunk elképzelni, ott is elsősorban a határhoz legközelebb eső Burgenlandban, esetleg Bécsben. Ha valaki átlépi az osztrák határt, tapasztalhatja, hogy a határhoz közel eső településeken igen sok a magyar munkavállaló feltehetőleg azért, mert a helyi munkaerőnél olcsóbbak, a magyar bérekhez képest viszont többet fizetnek kint, ami még a magasabb útiköltséggel együtt is megéri sokaknak. Benzinkutasokról, pincérekről, fodrászokról, bolti eladókról, építőipari munkásokról, takarítókról, kukásokról van itt valószínűleg elsősorban szó.

Tudni kell, hogy Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozásakor Ausztria 7 éves halasztást kért munkaerőpiacának megnyitására. Ez a hét év 2011 májusában telt le. Azelőtt csak rendkívül indokolt esetben helyezkedhetett el magyar állampolgár Ausztriában, azóta viszont sokkal könnyebben. Ugyanez a helyzet egyébként Németországgal is, jórészt ennek a fejleménynek köszönhető, hogy az utóbbi években megnőtt a külföldre kivándorlók és a külföldön munkát vállalók létszáma is. Az ellenzéki bírálatok inkább azt domborítják ki ebből, hogy az elmúlt három évben drámai módon kilátástalanná vált hazai helyzet az oka az elvándorlásnak, de mint láthatjuk a valódi ok sok esetben ennél prózaibb és elhallgatottabb. Mindemellett az is igaz, hogy a határ menti foglalkoztatotti bővülés egyáltalán nem tekinthető a kormány érdemének, még ha az összességében előnyös is az ország számára. Ugyanakkor bírálatra sem ad a jelenség okot, mert a munkaerő szabad áramlása az EU egyik fő vívmánya. EU-s csatlakozásunknak és a nyugati munkaerőpiac megnyitásának egyenes következménye, hogy megnő a külföldön munkát vállalók száma. Ez a tagállamok polgárainak jóléte szempontjából egy nagyon fontos EU-s alapelv.

Összességében elmondható, hogy közel 4 millió magyar ember dolgozik, amire utoljára a rendszerváltás előtt volt példa, de a 2010-es kormányváltáshoz képest is 174 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ebből 51 ezren közmunkásként helyezkedtek el, további 143 ezer ember pedig hazai kisvállalkozásoknál, vagy pedig külföldre ingázással találta meg a boldogulását.

A külföldi határ menti munkavállalás megítélését, előnyösségét vagy előnytelenségét illetően heves viták vannak. Sokan tragédiának tartják ezt, mondván, hogy életerős magyar fiatalok kénytelenek elmenekülni itthonról, és a magyar államkassza helyett a külföldieket gazdagítják adójukkal. Valójában ez egyáltalán nem így van! Az igaz, hogy a határon túli munkavégzés után a személyi jövedelemadó és a TB járulék más ország államkasszáját gyarapítja, de mivel a delikvens Magyarországon él, ezért a nettó jövedelmét jórészt hazahozza, és itthon a családjával elkölti. Az ebből származó áfa és jövedéki adók tehát már a magyar államkasszába kerülnek. A levont TB járulék sem elveszett pénz, hiszen ezért cserébe jogosult lesz a munkavállaló külföldről nyugdíjra, ami a magyarhoz képest nem rossz pénz, és valószínűleg szintén Magyarországra folyik be, hiszen a jogosult életvitelszerűen itt él. Így tulajdonképpen csak a személyi jövedelemadó tekinthető elveszett összegnek Magyarország szempontjából, de figyelembe véve a külföldi magasabb bérszínvonalat valószínűleg még enélkül is pozitív a szaldója a határon túli munkavállalásnak mind a munkavállaló, mind a magyar állam szempontjából. Emiatt senkinek nem kell tehát aggódnia.

(Már maga a cím is megtévesztő egy kicsit, ugyanis nem arról van szó, hogy valamelyik párt durván támadja az önkormányzatiságot, én meg ezt jól megbírálom, hanem épp ellenkezőleg, én magam fogom most egy példán keresztül bemutatni, milyen agyament dolgok mehetnek egy rosszul működő önkormányzatnál. Hiába, ezen a blogon a kedves olvasó olvashat néha saját véleményt is, nemcsak a "mainstream blogokat" szorosan követő posztokat, pláne nem előre megrendelt vagy valamely párt által irányított témákat, mint ez nemrég kiderült az egyik blog esetében. De ne legyünk álszerények, ezen blog szerzői is hajlandóak bármit megírni némi támogatásért, akár ugyanannak az ellenkezőjét is, és van az a pénz, hogy mi is beálljunk a "független véleményblogok" közé, és sajnálkozzunk, hogy hogy kitoltak mondjuk Bajnaival :-)

Nem is tudom, hol kezdjem...  egy kis falu önkormányzatának pénzügyi ténykedését szeretném röviden bemutatni, amit rögtön egy kis kitérővel kezdenék: hogyan választanak falun polgármestert és képviselőtestületet? Nem, nem úgy, mint a nagyvárosban, ahol tök mindegy, hogy hívják a jelöltet, csak a megfelelő hívószó legyen a neve mellett, mint pl. Fidesz vagy Mszp, azon túl meg az is mindegy, ha eddigi életének egyik felét börtönben töltötte, másik felét meg kuplerájban. Falun azért nagyjából ismer mindenki mindenkit, bár ez sem a régi már, de ezt most hagyjuk, mindenesetre kijelenthető, hogy valamivel szorosabbak a kapcsolatok, mint a nagyvárosokban, ahol sokszor a szomszédját sem ismeri az ember. Szóval a falun a következőképpen néz ki a választási logika: először bejelöljük azt, aki rokonunk-barátunk. Utána jönnek a falubéli "közismert" személyek: a doktornéni, akik múltkor is meggyógyította a nagymamát, a fogorvos bácsi, aki biztos okos ember, a tanárnéni, aki olyan szépen szólt Pistikéhez, az óvónéni, valamint Julika, aki a boltban mindig jól megmondja a magáét. A polgármesterválasztást két dolog dönti el: 1. mennyire feltűnően lopott az előző polgármester; (ha annyira nem, akkor újraválasztják), 2. mennyi roma él a faluban; (ha sok, akkor a Jobbikos jelölt nyer). Mielőtt bárkiben megszólalna a "városi felsőbrendűség", hogy milyen hülyék ezek a falusiak, azoknak csak egy nevet tennék hozzá: Demszky. Na ugye!

Szóval összeáll a nagybecsű testület, mely mint a fenti ábra mutatja, jórészt állami alkalmazottakból áll, meg pár nagypofájú egyénből. Ha szerencséje van az önkormányzatnak, van egy jó jegyző, aki esetleg már látta, hogyan kell költségvetést csinálni, ha nincs, akkor jönnek csak igazán a problémák! Ugyebár a tanárokból-óvónőkből-orvosokból álló testület rögtön nekiáll sorolni a problémákat: kéne egy új festés az iskolának, új padok, fel kellene újítani az ebédlőt, a játszóteret, na meg a művelődési ház is romokban van, a könyvtár meg már húsz éve nem vett új könyvet, ezekre kellene pénz! Utána jön nagyhangú Julika, aki már a boltban is megmondta a magáét: miért nem aszfaltozzák le ezt meg azt az utcát, miért nincs közvilágítás a Kunkori utcában, ahol a gyerekek ugatnak, a kutyák félnek, hogy megharapják őket, meg miért vágják ki a fákat innen-onnan, illetve egyéb hatalmas problémák. A polgármester ilyenkor okosan hallgat, legfeljebb stikában felemelteti fizetését és létrehoz egy önkormányzati kht-t, ahová be tudja ültetni pár rokonát és haverját. Ja, és ne feledkezzünk meg a gyógyfürdőről (magyarul: wellness spa), mely a falusi turizmust hivatott fellendíteni, ezt akkor is meg kell csinálni, ha a falu alatt 22 km széles gránittömb rejtőzik.

Elkészül a költségvetés, erre is kell pénz, arra is kell pénz, ezt majd megoldjuk EU forrásból, arra meg pályázunk, önerő nuku, de majdcsak lesz valahogy - persze ki is jön, hogy a százmilliós főösszegű büdzséből hiányzik laza 60.123.234 Ft. Okos önkormányzat ilyenkor nem a kiadásokból farag le, hanem betervez egy rendkívüli bevételt: jövőre eladják az önkormányzat tulajdonában álló Világvégi utca 245. szám alatt álló dűledező fabódét 60.123.234 Ft-ért! Kész, megvan a kötlségvetés, mehetünk inni!

Aztán persze jött a kiábrándulás: a fabódét senki sem akarta hatvanmilláért megvenni - ki érti ezt -, az állam elzárta a pénzcsapokat, mert spórol, az EU meg nem hajlandó kifizetni a támogatást, mert nyilvános pályáztatás helyett a polgármester nagybátyja építette meg a játszóteret háromszor annyiért, mint amennyiért Barroso még szenélyesen is vállalta volna. Persze lett egy szép hiány, az önkormányzat ezt bankkölcsönnel próbálta lefedezni, majd amikor már úgy sem ment, akkor jött a sírás, hogy önhiki, tahiki, mahiki, meg állambácsi, adjá' pénzt, mert megdöglünk! Nem hiába csinálták, az állambácsi nem is olyan rég adott, mikor átvállalta az önkormányzatok adósságait...

Van ennek így értelme?

A szocialisták nyolc év alatt 32%-kal növelték, a Fidesz három év alatt 6%-kal csökkentette az államadósságot.

Kis magyarázat a számokhoz: Az adatok a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról származnak. Mivel a statisztikát negyedévente, minden negyedév utolsó napjának megfelelő állapot alapján számolják ki, ezért a kormányváltásokhoz legközelebb eső június 30-i állapotot tartalmazza a grafikon. A 2013. június 30-i államadósság az MNB honlapja szerint 81,4%-ot tesz ki. Azóta viszont napvilágra került, hogy Magyarország előtörlesztette az IMF felé a 2008 és 2009 között felvett segélycsomag fennmaradó részét, ami a GDP 2,2%-ának megfelelő összeg. Így jött ki a GDP 79,2%-ának megfelelő mai állapot becslése.

Azt tudjuk, hogy a szocialisták alatt az államadósság tragikus mértékű növekedése a felelőtlenül költekező kormányzati gazdaságpolitikának, a hitelből finanszírozott jóléti rendszereknek, a 100  napos programoknak, a hitelből épített autópályáknak, a magánnyugdíj pénztárakba szintén hitelből átutalt pénzeknek köszönhető. Nem feledhetünk el szót ejteni a szocialista kormányok privatizációs tevékenységéről sem, hiszen tulajdonképpen nyolcéves kormányzásuk alatt minden mozdítható állami vagyont eladtak. Csak a legnagyobbakat említve eladták a százmilliárdokat érő ferihegyi repülőteret, a MOL és az OTP maradék állami tulajdonrészét. Azonban míg a korábbi kormányok a privatizációs bevételeket főként államadósság csökkentésre fordították, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt ez a befolyó összeg úgy tűnt el, hogy eközben az államadósság is extrém magasságokba emelkedett.

A Fidesz-kormány államadósság elleni harcát gyakran kritizálják ellenzéki oldalról. A legismertebb szólam, hogy a Fidesz "ellopta" a magánnyugdíj pénztári megtakarításokat, ami a GDP 10%-át tette ki, az államadósság mégsem csökkent. Amint az adatokból látszik ez a vád egész egyszerűen nem igaz. Az államadósság 6,1%-kal csökkent a GDP arányában. Azért nem 10%-kal, mert a maradék összeget az állami vagyon gyarapítására fordították stratégiai jelentőségű vállalatokat részben vagy egészben megszerezve. Ilyen tételek a MOL részvények megvétele az oroszoktól, az EON energiaszolgáltató megvétele a németektől, vagy éppen a Richter gyógyszeripari- és a Rába gépjárműipari vállalatban szerzett tulajdonrészek. Tehát amíg a szocialista kormányok az állami vagyont eladták, addig a Fidesz az állami vagyont gyarapította.

Mindemellett a Fidesz mára olyan mértékűre szorította le a költségvetés hiányát, hogy az az elmúlt nyolc évvel ellentétben az már nem növeli a GDP arányos államadósság szintjét. Igaz nem is csökkenti, hiszen amint az előbb levezettük az eddigi GDP arányos államadósság csökkenés a nyugdíjpénzeknek köszönhető.

Az államadósság csökkenése azonban várhatóan folytatódni fog, hiszen minden jel arra utal, hogy a GDP végre növekedésnek indul. Idén 0,5% és 1% közötti növekedést, 2014 pedig 1,5% körüli növekedést jósol minden jelentős elemzőház és nemzetközi szervezet. A tartósan egyensúlyi helyzetben lévő költségvetés és a növekvő gazdaság pedig a GDP arányos államadósság csökkenéséhez vezet.

Az ellenzéki kritikákban gyakran felmerül még az a populista és félrevezető szólam is, amely a nominális államadósság mértékén sopánkodik (Legjobb példák erre a Ténytár blog cikkei). Több év távlatában nézve az ilyen jellegű összehasonlításoknak azonban az infláció miatt a világon semmilyen jelentésértéke nincsen. A nominális államadósság mindaddig növekedni fog, amíg a költségvetésnek akár egyetlen fillér hiánya is van. Ez azonban nem jelent tényleges adósságnövekedést az infláció miatt, hiszen a tavalyi 1 millió forint adósság az idén már csak 980 ezer forintot ér. Ugyanúgy nem mindegy, hogy az 1 milliós adósságomat minimálbéres fizetésből törlesztem, vagy havi egymilliósból.

Ezért szokták az államadósságot mindig a GDP arányában nézni azok, akik az államadósság valódi nagyságára és alakulására kíváncsiak.

Összefoglalóan: Az elmúlt nyolc évben a szocialista kormányok 31,7%-kal növelték a GDP arányos államadósságot, mégpedig úgy, hogy ez idő alatt a maradék állami vagyontól is megszabadítottak minket. A kormányváltás óta az elmúlt három évben a Fidesz kormány 6,1%-kal csökkentette az államadósságot úgy, hogy államosította a magánnyugdíj vagyonokat, reprivatizált, tehát növelte az állami vagyont és egyensúlyi helyzetbe hozta a költségvetést, amit immár az Európai Unió is díjazott azzal, hogy megszüntette a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárást.

A Nívó blog így gondolja. Mai kérdésünk arra irányul, hogy mit gondolnak minderről az olvasóink?

***************************

(Frissítés: 2013. szeptember 15.)

Anonymand nevű olvasónk a forrásmegjelölések és a módszertan megjelölése ellenére kifogásolta az államadósság alakulását jelző ábránk igazságát, konkrétan hazugságnak tartja azt. A kritikája lényege, hogy a szocialisták által átadott 85,3%-os államadóssággal nem ért egyet, mert az a 2010. június 30-i adat, miközben a kormányváltás pontos dátuma 2010. május 29.

Az anonymand által számolt vagy idézett (pontosan nem tudjuk, mert sem forrást, sem számítási módszertant nem adott meg) kormányváltáskori pontos értékekkel az alábbi grafikon közöljük. Szintén anonymand nevű olvasónk kritizálta, hogy az eredeti ábrán az origó 30%-os értéknél van, mondván, hogy így nagyobbnak tűnik a szocialisták országeladósítása, mint amekkora valójában volt.

Az új ábrát anonymand számaival és nullára beállított origóval alább közöljük. Ha szabad véleményt nyilvánítani a róla, és amennyiben az ő adatait elfogadjuk valóságnak, akkor azt kell mondanunk, hogy az új ábra lényegesen nem változtat a poszt eredeti mondanivalóján, ami provokatív módon az volt, hogy lehet ugyan alkudozni néhány %-ot a poszt által közölt számokon, de az lényegi elmozdulást nem jelent arról az állításról, miszerint a szocialisták nyolc év alatt végzetesen eladósították az államháztartást, és ezt az eladósodási folyamatot a Fidesz kormány az elmúlt három évben legalábbis megállította, kicsit csökkentette. De feltételezzük, hogy minderről majd ő maga kifejti a véleményét. Az adatok forrásáért vagy számítási módszertanáért is anonymandhoz lehet fordulni. A közölt adatok valóságtartalmáért felelősséget nem vállalunk. (Nívó blog)

 ***************************

(Frissítés: 2014. augusztus 7.)

NYJetsTD nevű kedves olvasónk kérésére (NYJetsTD 2014.08.07. 18:16:43: "A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,1 %-át tette ki 2014.08.01-én. Itt vannak a "siker" adatok, már kezdheted is a cserét.") és adataival frissítjük az államadósság alakulásának grafikonját:

(Frissítés: 2014. augusztus 11.)

NYJetsTD olvasónk újabb kérésére (NYJetsTD 2014.08.09. 16:48:13:"Szerintem még csak félúton járunk. Még egy kis kiegészítés ráfér, ráadásul szívesen vennék egy nominális grafikont is. De csak ha bírod szusszal.") közöljük az alábbi grafikont. A háttérszín a regnáló kormány pártszínét mutatja. (Forrás: ÁKK):

A választások felé közeledve egyre inkább azt tapasztalni, hogy az embereknek itt a blogoszférában mindenről ez a kérdés jut az eszébe.

Csúnya magyarsággal írt elmúlt nyolc évezés és elmúlt három évezés. Nőtt, vagy csökkent az államadósság? Nőtt, vagy csökkent a foglalkoztatottság? Az emberekkel fizettették meg, vagy sem? Ki a korruptabb? Demokrácia van-e még, vagy ez már a diktatúra? Unortodoxia van, vagy abszurdisztán? Vagy mutyisztán? Jó-e a Fidesz kormányzás, vagy ennél még az Mszp is jobb volt? Hányan dolgoznak külföldön és kinek a hibájából? Satöbbi, satöbbi, satöbbi. És persze gúnyneve is van minden jelentősebb politikusnak.

Mi őszintén szólva nívó alattinak és unalmasnak gondoljuk ezeket a paneleket, és kicsit bosszantó, hogy minden téma megvitatása ilyen jellegű vitákba torkollik. Mi is részt vettünk korábban ilyen vitákban, de már meguntuk. Viszont van egy jelentős réteg, akik még nem unják. Újra és újra előveszik ugyanazokat a témákat és partnereket is találnak mindig hozzá.

Értelmét ennek nem sokat látjuk. A bizonytalan és pártnélküli választókat egy ilyen vita valószínűleg csak még jobban eltántorít a politikától, a vitázó felek álláspontja pedig a vita hevében nemhogy közeledne, hanem inkább 'csak azért is' jelleggel megszilárdul, sőt még vehemensebbé válik. Szavazatokat tehát ilyen vitákkal nemigen lehet sem nyerni, sem veszíteni. A vita győztesét is ki-ki pártszimpátiája szerint fogja meghatározni. A fideszes olvasó a fideszes vitázót, a nem-fideszes a nem-fideszes vitázót érzi győztesnek, így az ő álláspontjuk is inkább megszilárdul, semmint megváltozna a vita olvasása során.

Ha innen nézzük, akár azt is mondhatnánk, hogy bár a neten kétségkívül felülreprezentáltak a nem fideszes vitázók, ez az egész mégiscsak a fidesznek kedvez, hiszen a jelenlegi álláspontokat konzerváló hatás miatt a státusz quo a Fidesznek jó, ugyanis ők vezetnek a népszerűségi listákon.

Ahogy fogy az idő a választásokig, a kérdés egyre inkább a 'Fidesz vagy Mszp?'-re egyszerűsödik le. Illetve arra, hogy végül felsorakoznak-e az ellenzéki szavazók az Mszp mögött. Hol vannak már azok a Millás elméletek, hogy mára mind a Fidesz, mind az Mszp végérvényesen megbukott és egy új pólus fogja átvenni a hatalmat. Nem kérdés, hogy a 2014-es választásokra lesz egy megújult, fiatalos, baloldali gyökereihez visszatért Mszp-nk, és egy úton-útszélen sikerpropagandát és 'tartsuk a jó irányt!' szajkózó Fideszünk.

Ezt a posztot amolyan pofozdának (pofázdának) szánjuk. A moderálás minden formáját elutasítjuk, de mostantól majd udvariasan ide átirányítjuk azokat a nagyon lelkes olvasóinkat, akiknek mindenről, még például a magyarországi paradicsomtermesztés helyzetéről szóló témákról is két gondolat után a Fidesz és az Mszp jut eszébe. Itt aztán ereszd el a hajam, mehet a frázisok puffogtatása! A tájékozódó olvasónak is jó lesz ez, hiszen egy oldalon olvashat a trafikmutyikról, a plágiumbotrányokról, a különadók átterhetéséről...stb.

Szándékunk szerint így mindenki jól jár, hiszen aki specifikus témákat akar megvitatni, az megteheti zavartalanul a specifikus posztnál, akinek pedig csak a végső kérdés a fontos, azok is zavartalanul társaloghatnak itt, ezen a kiemelt helyen.

Az online szavazás ezúttal sem marad el:

(Technikai közlemény: Az online szavazást a micropoll.com weboldal hibája miatt átmenetileg kivettük, mert akadályozta az oldalunk betöltődését. Amint a technikai probléma megoldódik, természetesen újra lehet szavazni. A szavazás állása "Az Mszp vagy a Fidesz a jobb választás?" kérdésre 667 szavazat után: A szavazók 72%-a az Mszp-re szavazna, 28%-a pedig a Fideszre.)

A góré egy fából készült, takarmány tárolására használatos tákolmány. Ma már ritka, de régen minden valamirevaló falusi udvarnak szerves része volt.

Ősszel egyszer csak teherautók jelentek meg a ház előtt és a kapu elé leborítottak több mázsa kukoricát, farönköt, vagy éppen szenet. A család apraja-nagyja összegyűlt ilyenkor, ki-ki lapátot, talicskát, seprűt ragadott, a gyerekek játékdömperrel és kislapáttal szaladtak, és elkezdődött a behordás. Szenet a szenesbe, fát a fáskamrába, kukoricát a góréba. A család férfitagjai pálinkával nyitották meg az eseményt, ami megalapozta a jó hangulatot. A nehéz munka gyorsan családi eseménnyé, közösségi élménnyé, jó játékká változott.

A nap végén elégedett pillantásokkal, boldog mosollyal ültek le a diófa tövébe pihenni egy kicsit. Nem hiába a boldogság, hiszen a teli góré és fáskamra azt jelentette, hogy a következő évben is biztosított a család eledele, illetve a ház melege. Dédimama még söprögette a széthullott kukoricaszemeket, a gyerekek vidáman játszottak a góréban a csutkababákkal.

Manapság a górékat lebontották, helyükre tujákat ültettek. Nem éri meg állattartással vesződni, meg ideje sincs rá senkinek, hiszen a Coop-ban könnyebben és olcsóbban megkapni mindent. Persze ha telne rá. Ráadásul pálinka sincs már.

Fel lehetne még támasztani a régi jó dolgokat? Lehet, hogy mégis megérné vesződni vele?

Inkább szidjuk együtt a kormányt és a pártokat rossz sorsunkért! Most éppen például ezért:

 http://egyenlito.blog.hu/2013/08/18/1_2_milliot_kereso_fideszes_szegyenkezzenek_a_dologtalanok

Nem tudom, nektek mi jut eszetekbe erről a devizahitel-témakörről, de az én véleményemet talán a neves Index fórumos topikcím fejezné ki igazán: Unom már a devizahitelesek nyivákolását! És az egy dolog, hogy megy a nyivákolás, de a téma egyre jobban zsebbe vág azoknak is, akik nem vettek fel devizahitelt.

A kormány álláspontja egyértelmű: megmentjük a devizahiteleseket akkor is, ha beledöglünk. Szembemennek piaci folyamatoknak, szerződéseknek, sokszor még a józan észnek is, csak azért, hogy megsegítsék azt a réteget, amelyik saját aláírásával szentesítette, hogy egy darabig ama bizonyos nemes testrésznek a rosszabbik oldalára áll. Persze Orbánék sem önzetlenül teszik ezt: mi elintézzük, hogy 180 Ft-on törlessz, de cserében ne feledkezz el arról, hogy jövőre hová tedd az X-et, tudod, F betűvel kezdődik a párt neve, nem, nem asz, hanem idesz jön utána.

Tudjátok, bánná a fene, ha ezt a megmentést nem a nem-devizahitelesek fizetnék meg: azok, akik nem vettek fel hitelt, és még mindig szüleikkel laknak, azok, akik kisebb házat/autót/tévét vettek a szomszédénál, azok, akik inkább bevállalták az albérletet, és még ma is megvető pillantásokkal kell szembesülniük, hogy "nézd, neki még háza sincs, bezzeg a szomszéd Pistikének már saját kecója van" (ilyenkor bezzegpisti nem szegény devizahiteles), ileltve azok, akik olyan lúzerek voltak, hogy forinthitelt vettek fel, és ma is többet fizetnek, mint a devizahitelesek, ráadásul megmentésükre esély sincs. Igen, mi is fizetjük ezt, mert a kormány kiszámíthatatlan ad-hoc ötleteinek negatív hatásait mindenki fizeti. És tényleg nem lehet megmondani, hogy ez a 180 Ft-os ötlet az utolsó lesz-e, vagy lesz egy újabb, ahol persze a kormány és a bank kifizeti a teljes hitelt, ja, a házat tessék nyugodtan megtartani, csak ne tessék elfelejteni jövőre azt a fránya X-et!

Meg lehetne ezt elegánsabban is oldani: felül lehetne vizsgálni a szerződéseket, pl. jogos-e a frankban számolt kezelési költség, a kamatemelések, meg ilyesmi, kétségkívül nem lenne akkora segítség, mint az árfolyamvariálás, de legalább nekünk, nem-devizahiteleseknek kevesebbe kerülne. Mert lehet, hogy sok minden nem jogos a devizahitel-szerződésekben, de az árfolyamon speciel nehéz vitatkozni: akkor annyi volt a frank, most meg ennyi, így jártál, barátom, ezt írtad alá, hogy te ebben törlesztesz. (Ez utóbbi mondatnak különben nagy jelentősége van szerintem, mert lényegében tök mindegy, hogyan szerzi ehhez a bank a forrást, ahhoz az ügyfélnek nem sok köze van.) Ennyi erővel miért ne követelhetnénk mi, nem-devizahitelesek, hogy adjon el nekünk 180 Ft-os árfolyamon frankot a kormány?  

Szeretném jelezni a Fidesznek, hogy mi, devizahitelkárosult-károsultak is sokan vagyunk. Nagyon sokan. És mi is szavazni fogunk. Minket is meg lehetne menteni, de nem kérünk ilyet. Sőt, azt sem mondjuk, hogy ne mentsék meg a devizahitelkárosultakat. Csak annyit kérünk, hogy a devizahitelkárosultak megmentése a lehető legkisebb mértékben érintsen minket hátrányosan. Köszönjük.

A Fidesz teljes népességben mért támogatottsága – több mint másfél év után – ismét elérte a 30 százalékot, miközben más pártok nem tudták növelni a szavazóbázisukat. Mondja a Medián.

Forrás: Medián

A választópolgárok 35 százaléka nem támogat egyetlen pártot sem, de számuk tendenciózusan csökken. Ha a folyamatok nem változnak, néhány hónapon belül a Fidesz tábor méretében újra meghaladja a bizonytalanok táborát. Úgy tűnik, hogy a kormányzás első két évében a Fidesztől elpártolt emberek nem csapódtak valamelyik baloldali vagy szélsőséges párthoz hanem épp ellenkezőleg, a Fidesznek szép lassan sikerül visszacsábítani őket. A népszerűségi adatokból tökéletesen kirajzolódik a "felező válság", vagyis hogy a kormányzás első két évben meghozott népszerűtlen intézkedések csökkentik a kormánypárt támogatottságát, majd a kormányzás utolsó két évében a támogatás növekedésnek indul.

Egy év alatt 18 százalékról 30 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy az országban jó irányba mennek a dolgok, és két év után először haladja meg az egyharmadot azok aránya, akik elégedettek a kormány teljesítményével. A javuló megítélés a miniszterelnök népszerűségében is megmutatkozik, és meghaladja a Fidesz népszerűségét. Míg a Fideszt a teljes népesség 30%-a támogatja, Orbán Viktort 39 százalék látná szívesen „fontos politikai szerepben”.

Ugyanakkor a választók abszolút többsége (52 százalék) azt szeretné, ha 2014-ben kormányváltás következne be, de számuk folyamatosan csökken. Ráadásul erősen megosztottak abban a kérdésben, hogy ki lehetne egy ellenzéki összefogás vezetője. Az ilyen válaszadók 40 százaléka Bajnai Gordont, 32 százaléka Mesterházy Attilát látja erre alkalmasabbnak, 28%-uk egyiküket sem tartja alkalmasnak.

A politikusok népszerűségi listáját Áder János köztársasági elnök vezeti, a második helyen Orbán Viktor miniszterelnök áll.

Mindeközben a messiásként várt Bajnai Gordon által vezetett Együtt 2014 támogatottsága az ellenzéki oldalon sokak által várt felfutás helyett látványosan összeomlott. (A grafikonon kék vonallal jelölve.) Pedig jól indítottak, és egy Oszkó Péter vezetésével kidolgozott gazdaságpolitika garancia lehetett volna arra, hogy jó irányba vezessék az országot. Lehet, hogy ez volt a probléma? Reális, racionális programmal nem lehet nyerni tömegdemokráciában? Egy idő után - menteni a menthetőt alapon - át is váltott az Együtt 2014 populizmusba, de ez meg tőlük nem hiteles. Nyerni nem nyertek vele semmit, hiszen populista baloldali pártnak ott van az Mszp. Veszteni viszont vesztettek, mégpedig a józan tábort. Már csak azért is, mert menet közben feladták a Fidesz-Mszp együttes elutasítását is, és ma már egyértelműen az Mszp-vel kokettálnának. Szóval menthetetlen az ügy, na! Ma már az ellenzéki blogok többsége is levette róluk a kezét és nyíltan vagy burkoltan, de az Mszp támogatására szólítanak fel.

A Fidesz a 2010-es választásokat a teljes népesség 34%-ának szavazatával nyerte meg. Népszerűsége mélypontján 2012 júniusában a teljes népesség körében 21%-on állt. Jelenleg azonban ismét 30%-on állnak, tehát az elpártolt szavazók jó részét sikerült visszaszerezni. Kérdés, hogy mi ennek az oka? Jó lenne megismerni olyan szavazóknak a véleményét, akik 2010 és 2012 között elpártoltak a Fidesztől, de ma újra rájuk szavaznának. Mi volt az az ok, ami miatt eltávolodtak a párttól, és mi volt az az ok, ami visszatérítette őket?

Avagy ugyanaz a helyzet, mint 2002-ben? Akkor minden közvélemény kutató szerint a Fidesznek kellett volna nyernie, és mégis az Mszp győzött. Lehet, hogy valójában ma is az Mszp áll nyerésre? Lehet, hogy a kutatásokban kimutatottnál sokkal nagyobb a támogatottságuk? A fent leírtak miatt nem hiszem. 2002-ben két fej-fej melletti párt volt versenyben hibahatár közeli különbséggel. Ma viszont nincs versenyképes baloldal. Hál' istennek a szélsőjobb sem erősödött, csak a külföldi lapok szerint. Úgy tűnik marad a Fidesz 2014 után is.

(Az elemzéshez használt közvélemény kutatási adatok forrása: Medián)

Manapság nagy divat belerúgni a magyar fociba, különösen az NB1-es élcsapataink idei nemzetközi (le)szereplése miatt, azonban ezen írásokat rendkívül egyoldalúnak érzem. Szeretném, ha egy kicsit túllépnénk a "miért öntenek ennyi pénzt a magyar fociba" témakörön, és a mostani bukássorozat valódi okait tárnánk fel.

Nem árulok el nagy titkot, de aki kicsit is konyít a futballhoz, már a sorsoláskor sejthette, hogy nem lesz egyszerű ez a szezon. Kupacsapataink alaposan belenyúltak, és luxemburgi-andorrai ellenfelek helyett cseppet magasabban jegyzett csapatokat kaptak. Az egyedüli kieső, aki meglepetést okozott, a Videoton volt, mert nekik simán kellett volna verniük a montenegrói ellenfelüket - habár ez is megkérdőjeleződött valamelyest, mert a következő körben a Mladost Podgorica kiverte a szlovák Senicát is és már a spanyol Sevilla ellen játszanak a 3. fordulóban. A Honvéd impozáns játékkal verte ki a szintén montenegrói Cselik Niksicset, de a következő körben már nem ők számítottak esélyesnek a szerb Vojvodina ellen, és papírforma szerint ki is estek. A Győr szintén gyengébb csapatnak számított, mint a Maccabi Tel Aviv, az  izraeliek kiejtése bravúrnak számított volna, nem is sikerült. Az egyetlen kiemelt Debrecen sem "kiemelthez méltó" ellenfelet kapott, hanem a kimondhatatlan nevű Strömsgodsetet, amelyik erejét jelzi, hogy a bajnoki címért küzd, így a továbbjutáshoz itt is bravúr kellett volna. Ebben az évben nem volt velünk Fortuna.

És mi hiányzott még? 3 dolog, de nem az olaj, hanem a pénz, pénz, pénz. Míg a Győr ellenfele, a Maccabi 1,1 millió euróért igazolt egy csatárt, addig a hazai csapatok ingyen igazolható játékosokból szemezgettek, ugyanis 1,1 millió euróból Magyarországon egy teljes NB1-es csapatot lehet fenntartani. Sokan mutogatnak a Videotonra, hogy ők milyen gazdagok, mert 2012-ben 2 milliárdos költségvetéssel dolgoztak, de ez a pénz (olyan 6-7 millió euró) Európában aprópénz; összehasonlításképp csak Dzsudzsákért 19 millió eurót fizetett a Dinamo Moszkva,.. Elgondolkoztató az is, hogy a tehetségesebb magyar játékosok valósággal menekülnek külföldre, hogy pénzt keressenek, hiszen egy nyugati kiesőjelölt jóval többet fizet, mint egy magyar élvonalbeli klub. Meg is látszik mindez a hazai bajnokságon - aki emelné a színvonalat, elmegy, így marad az, aki már külföldi másodosztályba sem kell.

Sokan nem értik, hogy miért költ a kormány milliárdokat stadionokra, itt van pl. a Debrecen, amelyik új stadiont kap, miközben hazai pályán 3-0-ra kikapott... álljunk csak meg, milyen hazai pálya? A Loki Nyíregyházán játszott, mert az UEFA már az első selejtezőkörre sem találta alkalmasnak a régi debreceni stadiont (nem az épülőt, hanem az Oláh Gábor utcait), így a Loki végig idegenben játszott volna! A dolog azért szomorú, mert míg a lesajnált albán, montenegrói, szerb, azeri, stb. csapatok saját stadionjukban játszhatnak, addig a többszörös magyar bajnok nem. Olyan ez, mintha a magyar országgyűlés egy roskadozó panelban tartaná üléseit, és oda hívná meg a külföldi diplomatákat - szegénységi bizonyítvány. Arról nem a jelenlegi vagy az előző kormány tehet, hogy a magyar stadionok fejlesztése évtizedekkel le van maradva (hozhatnám példának a Puskás stadiont is), és hát utol kell érni magunkat, mielőtt az a szégyen megesne, hogy a magyar válogatott vagy egy magyar kupacsapat csak külföldön játszhatná hazai meccseit. És itt visszautalnék a "pénzes" bekezdésre - amíg annyira nincs pénz a magyar labdarúgásban, hogy a csapatok hónapról hónapra tengődnek, ne számítsunk arra, hogy hazánkban majd magánbefektető épít stadionokat. Erre meglehetősen kevés példa akad.

Szóval a kudarc kódolva volt, és csak azt érhette meglepetésként, aki nem követi a hazai bajnokságot. Aztán persze lehet arról beszélni, hogy jó-e, hogy a Fidesz "házicsapatokat" épít állami pénzen  (Videoton, Fradi, Mezőkövesd, Felcsút), de ennek hatásait majd a jövőbeni kupaszereplésekben lehet meglátni. Egyelőre annyit tudunk, hogy az elmúlt évek reménykeltő szereplései után (Debrecen BL, EL csoportkör, Videoton EL csoportkör) ez az év nem sikerült. De egyik népszerű csapatunk szurkolóit idézve: majd jövőre!